Hazugságok és káosz. Ezzel a két szóval lehetne jellemezni a kormányzati kommunikációt az államilag finanszírozott keretszámok drasztikus megvágásának bejelentése óta. Úgy tűnik, a döntéshozók ezúttal jócskán elszámolták magukat: ebben a ciklusban még nem látott diáktüntetések indultak meg országszerte a kormány felsőoktatási “reformja” ellen tiltakozva.
Ezek hatására a miniszterelnök (jócskán meglepve minden érintettet) bejelentette, hogy eltörlik a keretszámokat és ingyenessé teszik azok számára a felsőoktatást, akik “elérik a továbbtanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket - ez ma 240 pont a bekerülésben -, és elszántak, hogy tanuljanak és utána Magyarországon akarnak dolgozni, az ő számukra, mindenfajta eladósodás nélkül, továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak.”
Hogy pontosan hogyan is képzelik “az ingyenes felsőoktatást”, még nem tudni, a részletek Balog miniszter előterjesztéséből derülnek majd ki szerdán. A költségvetési bizottság tegnap benyújtott módosító indítványából azonban annyit már tudunk, hogy ezek után nem keretszámokat határoznak majd meg, hanem a szakminiszter hoz határozatot arról, hogy az állam mely szakokon teszi lehetővé az állami ösztöndíjat (tehát az "ingyenes képzést"), illetve a részösztöndíjat (50 százalékos tandíj). Ezeken a szakokon a miniszter felvételi pontszámot határoz meg, így dől majd el, ki, milyen finanszírozási formában folytathatja felsőoktatási tanulmányait.
Ennek kevés normatív követelménye van, és tulajdonképpen keretszámot jelent. Csak éppen nem összlétszámot, hanem összpontszámot adnak meg. De senkinek ne legyen kétsége, a pontszám "húzása" is a várható keretszám számítás alapján történik majd. Játék a szavakkal.
Ez nem más, mint a '80-as évek modellje: óriási állami befolyást, az egyetemi autonómia teljes felszámolását jelenti.
Forrás: orulunkvincent.blog.hu
10 ezer 480 államilag finanszírozott hely
2012. december 5-én az MTI nyilvánosságra hozott egy olyan tervezetet, amelyet Hoffmann Rózsa államtitkársága készített a kormánynak. A december 3-i keltezésű előterjesztésben az állt, hogy jövőre 10 ezer 480 fiatal teljesen finanszírozott, 46 ezer 330 pedig részben tandíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdheti meg tanulmányait.
Giró-Szász András másnap nem cáfolta a távirati iroda értesüléseit, szokásos kormányszóvivői tájékoztatóján azt mondta, a döntés megszületett. Ezek után mi is írtunk a témáról. Kiemeltük, hogy az átalakítás nemcsak a hallgatók esélyeire jelent súlyos csapást, de a felsőoktatás egészének működését is veszélyezteti.
Talán a kormány sem számított rá, hogy a változásokat az elmúlt kb. másfél évben eddig csendben tűrő diákok megmozdultak végre. December 10-én tüntetések kezdődtek. A diákok elfoglalták a Lánchidat és a Parlament lépcsőjét. Másnap országszerte folytatódott a demonstráció. Miután a kormányszóvivő kiemelte, hogy a bejelentett változás a jelenlegi egyetemistákat nem érinti, december 13-án középiskolások is csatlakoztak, jelezvén: tisztában vannak vele, hogy itt bizony a saját jövőjükről van szó.
"Hétvégéig megoldjuk..."
Az eseményeket látva - az éppen Brüsszelben tárgyaló - Orbán Viktor a tőle megszokott magabiztossággal azt üzente a tüntetőknek: az egész felsőoktatási mizériát a " hétvégéig megoldjuk". A kormányfő nem igazán értette, mire is a nagy felháborodás: "Jogi értelemben ott tartunk, hogy kell egy kormányrendeletet hozni, amelynek a megalkotását hetekkel ezelőtt megindítottuk, több körben tárgyalta a kormány, és valamikor a jövő héten a végleges formájában meg is alkotja (...) Miről beszélünk? Hol van kormánydöntés? Mielőtt megtámadják a kormányt valamiért, engedjék meg, hogy elrontsuk azt a dolgot. (...) Amíg nincs döntés, addig nincs mi ellen tiltakozni".
Úgy tűnik tehát mindenki félreértette Giró-Szász egy héttel korábbi szavait...
Keretszámok? Azok nem lesznek!
A kérdést ugyan nem sikerült megoldani a hétvégéig, de Brüsszelből hazatérve a miniszterelnök egy romkocsmában (sic!) fidelitasos diákokkal találkozott. A beszélgetés olyan nagy hatással volt rá, hogy teljes egészében megváltozott a véleménye a felsőoktatásról. Facebook falára feltöltött videójában azt mondta:
"A keretszám szabályozást el kell törölni (...) azok, akik tanulni akarnak Magyarországon, elérik a továbbtanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket - ez ma 240 pont a bekerülés tekintetében -, és elszántak, hogy tanuljanak és utána Magyarországon akarnak dolgozni, az ő számukra, mindenfajta eladósodás nélkül, továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak. Ez lehetséges és a miniszter egy ilyen előterjesztést fog készíteni a jövő szerdai kormányülésre."
A szükséges minőséget teljesítők
Az emberi erőforrások minisztere még aznap meg is kapta az erre utasító levelet. Eszerint az új rendszernek két pilléren kell majd nyugodnia: az első a keretszámrendszer eltörlése, „oly módon, hogy az állam részéről a hallgatóknak nyújtott támogatások egységesüljenek, azaz a támogatási formák kerüljenek összevonásra”. A kormányfő szerint „világossá kell tennünk, hogy az egyetemi felvételihez szükséges minőséget teljesítő diákok közül mindenki felvételt nyer”. A második pillér, hogy „aki tanulni akar, bekerül a felsőoktatásba, elvégzi azt és Magyarországon akar munkát vállalni, az az államtól teljes támogatást kap, vagyis az állam kifizeti a teljes költségét”.
72 óra
Hogy hogyan is képzelik “az ingyenes felsőoktatást”, pontosan még nem tudni, a részletek Balog miniszter előterjesztéséből derülnek majd ki szerdán.
A költségvetési bizottság tegnap benyújtott módosító indítványából azonban annyit már tudunk, hogy ezek után nem keretszámokat határoznak majd meg, hanem a szakminiszter hoz határozatot arról, hogy az állam mely szakokon teszi lehetővé az állami ösztöndíjat (tehát az "ingyenes képzést"), illetve a részösztöndíjat (50 százalékot áll az állam). Ezeken a szakokon a miniszter felvételi pontszámot határoz meg, így dől majd el, ki, milyen finanszírozási formában folytathatja felsőoktatási tanulmányait. A döntés előtt Balog Zoltánnak ki kell kérnie a Felsőoktatási Tervezési Testület, illetve az Országos Doktori Tanács véleményét is.
Ennek kevés normatív követelménye van, és tulajdonképpen keretszámot jelent. Csak éppen nem összlétszámot, hanem összpontszámot adnak meg. De senkinek ne legyen kétsége, a pontszám" húzása" is a várható keretszám számítás alapján történik majd. Tipikus fideszes módszerrel állunk tehát szemben: a keretszám marad, csak épp nem annak hívják.
Ez nem más, mint a '80-as évek modellje: óriási állami befolyást, az egyetemi autonómia teljes felszámolását jelenti.
