A rezsicsökkentés második köre a víz-, szennyvíz- és hulladékszolgáltatás díjainak csökkentése nagy hullámokat kavart a kormánypárti frakción belül, ami nem csoda, hiszen ezek a szolgáltatók jelentős részben önkormányzati tulajdonúak. Márpedig a helyhatóságok vezetői közül sokan ülnek a jelenlegi kormánypárti frakciókban.
Ez a rezsicsökkentés súlyosan érintheti ezeket a társaságokat, amelyek a helyhatóságok számára jelentős mértékű osztalékot fizettek: azaz egy csökkenő profit miatti csökkenő bevétel az önkormányzatok anyagi gondjait is növelheti. Így a kormányzatnak is problémaként jelentkezik, hogy pótolja-e, vagy sem ezeket a kieső bevételeket. Az önkormányzatok finanszírozási forrásainak jelentős beszűkítésével ugyanis nem látszanak olyan tartalékok, amelyekből központi beavatkozás nélkül kompenzálni tudnák a helyhatóságok a bevételek csökkenését. Márpedig egy ilyen központi kompenzációt is végső soron az állampolgárok fizetnek meg a díjakon vagy a közvetlen adóbefizetéseken keresztül.
Forrás: hirado.hu
A rezsicsökkentés második hulláma
Az áram- és gázszolgáltatás díjainak központi csökkentése után a kormányzat bejelentette, hogy a rezsiköltség más részeit kitevő szolgáltatási díjakat is csökkenti. Így többek között csökkenteni kívánják a hulladékszállítás, a víz- és szennyvízszolgáltatás díjait is.
Mindennek immáron a jogszabályi feltételei is adottak. Míg ugyanis korábban ezeknek a víz- szennyvíz- és a hulladékszállítás díját a szolgálatatás megszervezéséért felelős szervezetek - legtöbb esetben a helyi önkormányzatok - állapították meg, addig az új vízi közmű és hulladéktörvények értelmében ezt a feladatot is központosították. Az új szabályozás szerint az ármegállapítás a helyhatóságoktól a miniszterekhez került.
Így a kormányzat külön egyeztetések nélkül, a törvényi szabályozáshoz illeszkedően miniszteri rendeletben rendelkezhet ezeknek a közszolgáltatásoknak a díjáról.
Önkormányzati vagyon - gazdálkodási szabadság nélkül?
Pedig elsőre úgy nézett ki, hogy az önkormányzatok akár jól is járhatnak ezekkel a változásokkal. A nemzeti vagyonról szóló törvény alapján ugyanis a vízi közmű szolgáltatás főszabály szerint kizárólagos állami és önkormányzati gazdasági tevékenység, amelynek ellátását csak korlátozottan adhatják át más gazdálkodó szervezetnek. A hulladékról szóló törvény pedig - összhangban a vagyontörvény és az új önkormányzati törvény rendelkezéseivel - kimondja, hogy hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére engedélyt csak állami vagy önkormányzati többségi befolyás alatt álló szervnek lehet adni. Így gyakorlatilag ezeket a szolgáltatásokat a magánszférától elvonva államosították.
Az államosítás egyben azt is jelenthette volna, hogy ezek a szolgáltatások az önkormányzati büdzsét gazdagíthatják. Az önkormányzati tulajdonú társaságok korábban is sikeres cégek voltak, így a debreceni vízmű például 2006-ban a befektetett eszközök 5,9 százalékának megfelelő profitot termelt. Így ezek a bevételek akár növekedhettek volna is, s legalább részben kompenzálhatták volna az önkormányzatok kieső bevételeit.
Úgy tűnik: nem ez fog történni. Bár az új törvényi szabályozás megerősítette az önkormányzatok tulajdonosi szerepét, azonban a díjmegállapítás új rendszerével jelentősen korlátozta a gazdálkodás szabadságát.
Amikor sok kormánypárti képviselőnek fáj, hogy a kormányzat más zsebében turkál...
Azok a képviselők, akik egyben polgármesterek is, nehéz helyzetbe kerültek így ezzel. A kormányzat arra hivatkozva, hogy az önkormányzat az egyéb bevételeit ne a cégeiből beszedett "luxusprofittal" pótolja, e körben is érvényesíti a rezsicsökkentés elvét.
Bár a luxusprofit e körben erősen megkérdőjelezhető, hiszen a sikeres cégek is olyan 5-6 százalék körüli eszközarányos profitot termeltek. Ennek "luxusjellegéhez" összehasonlításul szolgálhat, hogy a jegybanki alapkamat jelenleg 5,5 százalék, a jelenleg kapható prémium államkötvények hozama pedig 8 és 8,5 százalék. Azaz ilyen alapon az államnak kötelező magánszemélyek igazán jelentős luxusbevételre tesznek szert.
Ha ez a profit elmarad, akkor annak érezhető hatásai lehetnek. Így a HVG gyűjtése szerint ennek az osztalékbevételnek a mértéke a fővárosban 5,33 milliárd, Debrecenben 1,3 milliárd, Szegeden pedig közel 1 milliárd forint bevételkiesést is okozhat. Ez az összeg pedig már érezhető tétel egy ekkora település költségvetésében is. Ezzel az önkormnányzatok amúgy is csökkenő állami támogatása mellett még azt a lehetőséget is elveszik a helyhatóságoktól, hogy feladataik ellátására saját vagyonuk hasznosításából szerezhessenek forrásokat.
A kormányzati megközelítés az, hogy ne a lakossági rezsibevételekből finanszírozzák az önkormányzatok a tevékenységüket, hanem oldják meg más módon ezt a kérdést.
Mit tehet az önkormányzat ilyenkor...
... az egyik megoldás, hogy pótlólagos forrást kér a kormánytól. A kiszivárgó hírek szerint ebben az esetben is erre került sor: az önkormányzatoknak azt ígérték, hogy kompenzációt kaphatnak a vezetékadóból, amelyet pont ezek a vállalkozások fizetnek meg az államnak. Így azonban a reszicsökkentés kiadása szintén közkiadást okoz: igaz, ennek forrása végső soron nem a helyi, hanem az országos büdzsé lesz, de így is, úgy is, adóforintokat fordítanak a rezsicsökkentésre.
A másik megoldást az jelentheti, amelyből Debrecenben kaptunk bemutatót: a lakossági rezsicsökkentés költségeit a nem lakossági - azaz vállalkozói - fogyasztókra terhelik. Így azonban a vállalkozások terheit növelik, amelyet végső soron a fogyasztók fognak megfizetni, hiszen a növekvő költségek beépülnek az árakba, s egyben növelik is azokat. Ráadásul az új rendszer fokozatosan ezt az eszközt is felszámolja a miniszteri ármegállapítással. Így az új törvények teljes hatályba lépését követően erre is csak központi döntéssel kerülhet sor.
Nem csoda tehát, hogy a polgármester és a képviselők hozzászólásai nyomán komoly vita alakult ki ebben a kérdésben. Nem könnyű a helyhatóságok helyzete, s nehezen kerülhetnek ki ebből a 22-es csapdájából.