Csaknem egy éve folyik a vita a Parlamentben az új földtörvényről, amelynek visszásságairól már mi is több ízben beszámoltunk. A kormánypártokon belül is heves indulatokat kiváltó tervezethez több mint kétszáz módosító indítványt nyújtottak be a parlamenti képviselők, ezekből 55-öt a Fidesz belső ellenzékét alkotó két korábbi államtitkára, Bencsik János és Ángyán József. Szerintük a javaslat alapvetően szembemegy pártjuk eredeti koncepciójával és elveivel. Ángyán legutóbb februárban, a kormánypártok gyulai frakcióülésén került ellentétbe az ügyben Orbán Viktorral, aki akkor „saját fészkébe piszkító alaknak” nevezte a korábban önként lemondott államtitkárt.
A terv ekkor még az volt, hogy a törvény részletes vitáját az összes módosító beérkezése után folytatják. Most azonban a parlament (fideszes többségű) mezőgazdasági bizottsága egy aljas huszáros húzással lényegében eltörölte az eddigi módosítókat, helyükre pedig (a Vidékfejlesztési Minisztérium által kidolgozott), úgynevezett bizottsági módosítókat illesztettek, ezáltal lényegében újraírva a normaszöveget.
A lépés nem csupán a házszabály általános rendelkezéseit írja felül, de egy olyan törvényjavaslat teljes újrafogalmazását jelenti, amelynek általános vitája rég lezajlott. Ez esetben pedig a bizottságon kívül egyetlen képviselő sem nyújthat be módosító indítványt a megszülető törvényhez. Ez a jogalkotási folyamat szempontjából (még eufemisztikusan fogalmazva is) erősen problémás. Több civil szervezet a jogállamisággal nehezen összeegyeztethetőnek tartja az új tervezetet, állásfoglalásuk szerint az elsősorban a nagybirtok terjeszkedésére ad lehetőséget.
Fogy az idő
A földtörvény sarkalatossá tételével a jelenlegi kormánytöbbségnek egyre kevesebb idő áll rendelkezésére, hogy a választásokig kedvére csiszolja az utána már nem biztos, hogy könnyen módosítható (kétharmad esetleges elvesztése) törvényt. Ráadásul 2014-ben lejár a földmoratórium. Azaz az EU állampolgárainak lehetősége nyílik földet, vagy erdőt vásárolnia hazánkban. A jogszabályi környezetben rengeteg részletszabályozási mechanizmus kialakítására van lehetőség, amelyek alkalmasak lehetnek az Uniós alapelv kijátszására.
Az efféle szabályozási védőháló kiépítésének igénye nem hungarikum, a kérdés csupán az, kinek a javára. A föld ugyanis - minden híreszteléssel ellentétben – ma jó üzlet. Ángyán József egy korábbi interjújában lényegre látóan mondja:
„Az uniós területalapú támogatás lassan nálunk is eléri a száz százalékot - ez hektáronként háromszáz euró, vagyis úgy százezer forint. Ezzel szemben a bérleti díj egy átlagos aranykorona értékű területen hektáronként huszonötezer. A különbség hetvenötezer. Vagyis, ha szerzel száz hektárt, az évi hét és félmillió úgy, hogy egyetlen kapavágás sem történt. Ezer hektárnál hetvenötmillió. És a termelésből szerzett haszonról még nem is beszéltünk.”
Ezen felül a földárak közti különbségek is óriási extraprofit realizálási lehetőséget hordoznak. A hazai földárak ugyanis 200 ezer forint – 2 millió forint/ha között, a nyugat-európaiak átlag 5-15 millió forint/ha között változnak. A másik jelentős forrás az Unió KAP-on belüli agrártámogatási rendszere (a minden hektár megművelt földterület után ma járó mintegy 60 ezer forint/év/ha föld-alapú, direkt támogatás, vagy az egyéb – pl. gazdálkodási rendszerekhez kötődő - hektáronkénti folyó kifizetések, ill. fejlesztési támogatások). Ezek együttes hatása helyezi a földpiacot a nagytőkés csoportok látóterébe. Itt nem csupán a nemzetközi nagytőke kontra hazai termelők ellentétpárt kell meglátni, hanem a hazai nagytőkés termelők és a kisgazdaságok közötti érdekellentétet is.
A Földtörvény és a Nemzeti Együttműködés Kútmérgezőjének esete
Ángyán Józseffel és az alapvetően kisbirtokokra épülő birtokrendszerrel (európai mezőgazdasági modell) lehet egyetérteni, vagy vitába szállni. Az azonban biztos, hogy 2010-ben a hivatalba lépő kormány programjában a kisbirtokrendszer mellett tette le a voksát, „nem a portással állapodtam meg” - mondja mostanáig Ángyán az Orbánnal történt megállapodásra. A kisgazdaságokra építő Vidékstratégia szerepét 2012-re azonban a nagygazdasági lobbi hatására a Darányi-terv vette át, melyben a hangsúly eltolódott a nagyüzemi termelés felé. Bár Orbán Viktor 2012-es ceglédi beszédében a földtörvény két céljaként a külföldiek földszerzésének megakadályozását és a nagybirtok korlátozását határozta meg, kijelenthető, hogy a jelenlegi formában egyik követelménynek sem felel meg a tervezet.
A jelenlegi VM-ból hirtelen előkotort normaszöveg ugyanis egyrészről elégtelenül korlátozza a külföldiek földszerzését, valamint a nagyüzemi lobbi erősödését is jelzi. Egy 2013. februári HVG-cikk jobboldali forrásokra hivatkozva írta: „néhány módosítás lakmuszpapírként jelezheti, ha konkrét gazdasági körök diktálására változik a törvényszöveg. Az egyik ilyen az, hogy a mostani tervezetben szereplő foglalkoztatási kötelezettség kerüljön ki a szövegből.” Nem nagy meglepetésünkre a mostani szövegben ezt a passzust már nem találjuk. Fellelhető viszont az eddigi 1200 hektár maximális birtokméret állattartó telepek és vetőmagtermelők számára 1800 hektárra való bővítése, azonban a törvény további kiskapukat is rejt (ezeknek nagy része itt megtalálható).
Kié a magyar föld: a valódi nyertesek
Melyek azok a nagyüzemi érdekeltségek, amelyek a legnagyobb mértékben részesülnek a közös kasszából, és amelyek kormányzati kapcsolataik révén képesek teljesen eltéríteni a törvényhozást a kezdeti céloktól? Ángyán József szerint az agrártámogatások nagy része Csányi Sándor, Nyerges Zsolt és Leisztinger Tamás érdekeltségeihez kerül, állítását pedig többek közt a föld napja alkalmából kiadott jelentésében is bizonyítja. Elmondása alapján a 6 legnagyobb érdekeltséghez egy év alatt 14 milliárd forint támogatás került, ebből Csányi 4 milliárdot, Nyerges Zsolt érdekeltsége 3,7 milliárdot, Leisztinger Tamás érdekeltsége pedig 2,6 milliárd forintot kapott. Eközben a háromszázezer embert érintő tanyaprogramra összesen 1 milliárd forintot sikerült kiharcolni.
A helyzet a földbérleti pályázatok esetében sem jobb. 2010 őszén 65 ezer hektár állami kezelésben lévő földterületen vált esedékessé a földbérleti szerződések pályázati úton történő megújítása. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a belső viták miatt aztán háromszor átdolgozta a pályázati és bírálati rendszerét, amelybe legutoljára már a politikai felsővezetés is beleszólt.
A végeredmény, a bírálati pontrendszer szakmailag vitatható (tájegységtől függetlenül mindenütt a sertéstartást preferáló) és a szubjektív megítélésnek teret adó szempontok (jelenleg 40 százalékát adják a teljes bírálati pontszámnak) rendszerbe való bekerülése volt. Ezzel kapcsolatban még a Földalap belső ellenőrző bizottsága is arra a megállapításra jutott, hogy a nyertes pályázok minden egyes esetben a gazdálkodási tervekre kapott szubjektív pontszámok különbségével nyerték meg a haszonbérleteket. Az eredmény immár nyolc megyében megszületett, minden esetben ellentmondva a hivatalos kormánypropagandának, miszerint a pályázat során a helyben lakó, gazdálkodó családokat, illetve kis-és középvállalkozásokat részesítik előnyben.
Mindezek miatt most úgy tűnik Ángyán ezúttal a Fidesz frakciójából is kilép. Ezzel véglegesen megszűnik a fideszes földmutyik belső ellenzéke. Függetlenként szűkebbek lesznek az érdekvédő lehetőségei, és miután kifejtette, hogy szerinte földet csak különnemű párok kaphatnák, az esetleges folytatás lehetősége is korlátozottá vált.
