Az utóbbi években a frekvenciaelosztás gyakorlata drasztikusan átalakult. Eddig soha nem látott mértékben nyomulnak a vallásos tematikájú rádiók. Újra exkluzív Mérték Médiaelemző Műhely-elemzés a Ténytáron.
Az NMHH gyakorlata teljesen újrarajzolja a rádiós piacot, csökkenti a médiatér sokszínűségét és a tájékozódás lehetőségeit.
Az új frekvenciaosztási gyakorlat következtében nemcsak hogy szűkül a piaci verseny, hanem a közösségi rádiózást is teljesen újraértelmezi a Hatóság. A jogosultságot szerző rádiók jelentős része a piaci verseny alól kivont, világnézeti szempontból egyértelműen elkötelezett, a helyi jelleget nélkülöző, végső soron országos lefedettségre törekvő, hálózatba szerveződő rádiók. Ezeknek értelemszerűen nem lehet célja a vételkörzetben élő valamely közösség helyi igényeinek kielégítésére.
Mindeközben olyan jól bejáratott és sikeres rádiók tűnnek szinte teljesen el, mint a Rádió 1, vagy a Klubrádió. És elsősorban nem azért, mert ezek inkább nem rádióznának tovább, hanem mert a mindenható felettes szerv így dönt. Mindeközben a Magyar Katolikus Rádió tizenkét frekvenciát nyert, a Szent István Rádió hatot és Lánchíd Rádió további kettőt. A vizsgált időszakban kiosztott frekvenciák 48 százalékában vallási tematikájú rádió nyert.
A Médiatanács látható célja tehát, hogy a helyi rádiók ne legyenek helyiek, de legyenek vallásosak és jobboldaliak. Az egyre erősebb pozíciókat szerző vallási tematikájú rádiók terjeszkedésben pedig nem a működés eredményessége, a rádiók hallgatottsága, hanem kizárólag a Médiatanács piactorzító pályáztatási gyakorlata játszik szerepet.
A pályáztatás
2012 novembere és 2013 júliusa között 44 helyi, 6 körzeti frekvencia pályáztatása zárult le. Csak a pályázatok negyedében lehetett új, vagy nem használt frekvenciára pályázni, valamint a pályázatok majdnem felében a korábbi jogosult nem pályázott. Ennek egyik oka, hogy öt frekvencián díjtartozás miatt szűnt meg a korábban működő rádió. De az is, hogy a Médiatanács tíz frekvencián megváltozott profillal, kereskedelmi helyett közösségi rádióra írta ki a pályázatot.
A vizsgált időszakban csak a pályázatok negyedében kapott újra jogosultságot a korábbi rádió. Elmondható továbbá, hogy az eljárások során csökkent a verseny: a most vizsgált pályázatok közel felében egyetlen pályázó jelentkezett, míg a korábbi időszakban a pályázatok többségében többen pályáztak.
Médiakoncentráció
Az utóbbi időben az országos rádiós piac is átalakult. 2012 novemberében a Neo FM országos kereskedelmi rádió adása megszűnt, mivel a Médiatanács a médiaszolgáltatási díj fizetésének elmulasztása miatt felmondta a vele kötött szerződést. Így az országos kereskedelmi rádiós piacon a Class FM monopolhelyzetbe került.
A pályázat körüli hallgatásból arra lehet következtetni, hogy a Médiatanács nem kíván változtatni ezen a monopolhelyzeten, és nem kíván versenytársat teremteni a jobboldali médiabirodalom (Infocenter) részeként működő Class FM-nek. Ezzel együtt lemond az értékes frekvenciakincs hasznosításából származó közpénzről is.
A médiatörvénynek a rádiós piaci koncentrációt korlátozó rendelkezései ugyanakkor a Médiatanács által preferált rádiók számára nem jelentenek érdemi korlátot, mivel a Médiatanács akár a médiatörvény kijátszásával is segíti a terjeszkedésüket. A rádiós piac jelenlegi koncentrálódását nem a piaci mechanizmusok működtetik. Az egyre erősebb pozíciókat szerző rádiók terjeszkedésben nem a működés eredményessége, a rádiók hallgatottsága, hanem kizárólag a Médiatanács piactorzító pályáztatási gyakorlata játszik szerepet. A jelenleg zajló koncentrációs folyamatok gátolják a sokszínű kínálat kialakulását.
Kialakuló szószékek a rádiófrekvenciákon
A 2010-2011-es pályázatok értékelése alapján az akkori pályázatok három kiemelt szereplője a megpályáztatott frekvenciák 43 százalékát szerezte meg. E szereplők a Lánchíd Rádió, az Európa Rádió és a Mária Rádió voltak.
A most vizsgált időszaknak is vannak kiemelt szereplői. Ezek közös jellemzője, hogy ahol elindultak, ott nyertek is. A legtöbb frekvenciát a katolikus egyházhoz kapcsolódó két rádió, a Magyar Katolikus Rádió és a Szent István Rádió nyerte el. A vizsgált időszakban kiosztott frekvenciák 48 százalékában vallási tematikájú rádió nyert.
A Magyar Katolikus Rádió lefedettsége a pályázatok eredményeként tizenkét frekvenciával bővült, a Szent István Rádió hat pályázaton nyert. Folytatta terjeszkedését a Lánchíd Rádió is, két további frekvencia megszerzésével. A református Európa Rádió egy új jogosultságot szerzett, továbbá nyerni tudott a korábbi miskolci frekvenciájának újrapályáztatásán is. Így azon kevés rádiók számát gyarapítja, amelyeknek sikerült újrázniuk!
Az eredmények egyértelmű médiapolitikai megfontolásról árulkodnak:
* a helyi rádiós piacon minél szélesebb körben jelenjen meg a hitéleti tematika, és
* a helyi frekvenciákon ne helyi tartalmakat közlő médiumok szólaljanak meg, hanem nagy vételkörzetű, egy központból sugárzó hitéleti tartalom kerüljön az éterbe, valamint
* ha lehet, akkor ez a rádió legyen jobboldali beállítottságú.
Ilyen hát a szép új, Szalai Annamária által felépített médiavilág.
És a sztorinak még nincs vége. Holnap a kialakulóban lévő önkormányzati hátterű helyi médiacentrumokat vizsgáljuk meg közelebbről. Addig is egy találós kérdés: az önkormányzatok többségét milyen párt politikusai vezetik?
FRISSÍTÉS [16.10]: Drága olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy Kiskunhalason mégis van nyertes. Ennek megfelelően javítottuk a táblázatot, azonban jeleznénk, hogy a közigazgatási határozat erről a döntésről nem elérhető a Médiatanács honlapján. Ez is egy szomorú példája annak, hogy mennyire átláthatatlanunk működik a szervezet.