Idén júliusban mi is írtunk arról, hogy a kormány álláspontja a nyerőgépekkel kapcsolatban hirtelenjében 180 fokos fordulatot vett. Miután 2012 októberében teljes egészében betiltották a pénznyerő automaták üzemeltetését, kilenc hónappal később már nem volt kifogásuk ezek ellen - no persze csak akkor, ha állami koncesszióban működtetik azokat. A trafik-, a föld- és a patikamutyin megedzett elemző így aztán erőteljes “mutyiszagot” érzett az egész ügy körül.
A gyanú ezúttal is beigazolódni látszik: október 25-én egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a T. Háznak Ékes József és Puskás Imre kormánypárti képviselők, amely alapján még csak pályázni sem kell a koncesszióra. „Nemzetbiztonsági érdekekre” hivatkozva az államháztartásért felelős miniszter (Varga Mihály) oszthatja ki a jogot az általa “megbízhatónak” ítélt játékszervezőknek.
Megbízható játékszervező?
Harc a félkarú rablókkal
A nyerőgépek elleni háborút 2011-ben azzal indította el a kormány, hogy jelentősen, 50 százalékkal megemelte azok játékadóját. A javaslat indokaként azt hozták fel, hogy a cél ezen eszközök visszaszorítása, illetve hogy ez az adóemelés jelentős többletbevételhez juttathatja a költségvetést.
Az emelés egyik célját kétségtelenül elérte: valóban visszaszorultak az elektronikus nyerőgépek – és ez nem is baj. A kormány szerint az intézkedés hatására 25 ezer helyett csak kb. 4-5 ezer maradt forgalomban. Csakhogy ezzel párhuzamosan a költségvetés adóbevételei is csökkentek. Emellett - legalábbis a legnagyobb hazai játékterem-üzemeltetőket tömörítő E-Casino Szakmai Szövetség közlése szerint - a szabályozás miatt 30-40 ezer munkahely szűnt meg.
Végképp eltörölni
Mindezek ellenére a kormány úgy döntött, hogy véglegesen leszámol a félkarú rablókkal. 2012 októberében Lázár János bejelentette, hogy „a pénznyerő játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését javasolja a kormány" Ahogy az lenni szokott, villámgyorsan született egy törvényjavaslat, amelyet kivételes sürgős eljárással, a benyújtás másnapján már el is fogadott a T. Ház.
No igen, csakhogy a nyerőgépek kinyírásával 3.2 milliárdos lyuk keletkezett az egyébként csodálatosan teljesítő magyar költségvetésen.
Van az a pénz...
A probléma megoldásának érdekében a kormány álláspontja a nyerőgépekkel kapcsolatban hirtelenjében 180 fokos fordulatot vett. Varga Mihály idén júliusban már azt a tervet ismertette, hogy zártkörű koncessziós pályázat keretében tíz vidéki kaszinó létesítésének és tíz évre szóló működtetési jogának értékesítésével akarják befoltozni a büdzsén keletkezett lyukat. Elvégre a kaszinónként tervezett évi 850 millió forintos adóbevétel mind az aggályokat, mind a krédót elhallgattatja.
Akkor még a pályázat mellett érvelt a nemzetgazdasági miniszter, azt tartva az egyedüli és legbiztonságosabb módnak arra, hogy kiszűrjék a nemzetbiztonsági és szerencsejáték-felügyeleti kockázatot jelentőket. Kilencven nap kellett hozzá, hogy ez is megváltozzon.
A megbízható játékszervező
Két fideszes politikus október 25-én egy olyan tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek, amelyből az derült ki: még a pályázattal sem kell bajlódnia a jövőbeni kaszinóüzemeltetőknek: „az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti”.
Megbízható szerencsejáték szervezőnek az minősül, aki legalább tíz éve szerencsejáték-szervezéssel foglalkozik Magyarországon, sosem büntették meg ötmillió forintnál nagyobb összegre, soha nem volt a bankszámláin inkasszó az adóhatóság részéről, soha nem tartozott adóval 30 napnál tovább, illetve maga a cég és a tulajdonosa is átlátható szervezet, vagyis pontosan lehet tudni, ki a valódi tulajdonosa a cégnek.
Aki ezeknek a kitételeknek megfelel, sok dolga nincs: ajánlatot tesz az államháztartásért felelős miniszternek, akinek 30 nap áll rendelkezésére arra, hogy azt megfontolja. Amennyiben pozitív végkövetkeztetésre jut, 30 napon belül meg is lehet kötni a szerződést. Egy koncesszió maximum öt kaszinó üzemeltetésére adna jogosultságot. Ha továbbra is összesen tízről beszélünk, akkor ezt akár két cég is elviheti. Na nem mintha óriási tülekedésre lehetne számítani az elmúlt egy év után.
Kaszinómutyi?
Bár kétségtelenül sok érv szól a szerencsejáték ipar szigorú állami felügyelete mellet, a trafik-, a föld- és a patikamutyi után nem csoda, ha felmerül némi gyanú a kormány megoldása kapcsán. Különösképp, hogy Harangozó Tamás szocialista képviselő már korábban felvetette: a tíz vidéki kaszinót az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-re kellene bízni. A Fidesz valamiért mégis az általa megbízhatónak tartott magáncégek mellett döntött. A törvény ráadásul sarkalatos lesz, így azt megváltoztatni sem lesz sok esély még kormányváltás esetén sem.
