A közös baloldali ellenzéki listát Mesterházy Attila vezetheti, Bajnai Gordon a második, Gyurcsány Ferenc pedig a harmadik helyet kapta meg. A DK elnökének kérésére a negyedik helyen Fodor Gábor szerepel, míg a PM-es Szabó Tímea az ötödik lesz.
A pártok megállapodtak a 106 egyéni választókerület elosztásáról és a közös lista további jelöltjeiről, valamint sorrendjéről is. Az egyéni választókerületek közül 71-ben az MSZP, 22-ben az Együtt-PM és 13-ban a DK indul. A közös listán szereplők közül az első hatvanból 42 szocialista, az Együtt-PM 9, a DK 6, a Magyar Liberális Párt pedig 3 jelölttel képviselteti magát.
Az új házszabály miatt az összefogás két kisebb szerepelője, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció is frakciót alapíthat majd az új, 199 fős parlamentben. Erre jó esély van, mert a közös listán mindkét pártnak sikerült biztos befutó 4-4 helyet biztosítania, és sikerülhet legalább egy-egy egyéni választókerületet is behúznia a baloldalnak.
Az összefogás tehát megszületett, amely immár biztosan az egyetlen reális alternatíva azoknak, akik 2014-ben kormányváltást szeretnének. Továbbra is kérdés azonban, hogy a jelenlegi személyi összetétellel a baloldali összefogásnak sikerül-e megszólítania a a felnőtt lakosság 43 százalékát kitevő, biztos pártpreferenciával nem rendelkező választópolgárokat.
forrás: hirek.ma
Az összefogás számokban
Nemcsak a helyek aránya, hanem a sorrendje is fontos a listán, hiszen nem mindegy ki van biztos befutó helyen, illetve kinek kell izgulnia a szavazatok számlálásánál. Az első hatvan helyből az Együtt-PM kilencet kapott (2., 5., 16., 36., 48., 49., 53., 54., 55.), a DK-nak hat helye van (3., 19., 26., 39., 45., 57.), míg az MLP-nek három (4., 56., 58.) jutott.
Egyéniben Budapesten a II., a XVI., a XXI-XXIII. és a XXII. kerületben Együtt-PM-es jelölt indul, a DK-é az I.- V. és a VI-VII. kerület, a többiben a szocialisták állítanak jelöltet.
Több megyeszékhely is van, ahol több választókörzet található. Pécsett mindkettőben szocialista jelölt lesz. Szegeden és Miskolcon (a két-két választókerületen) is osztozkodik az MSZP és Együtt-PM. Debrecenben a három vk-ből kettő szocialista lesz, egy pedig Együtt-PM-es. Győrt az MSZP és a DK osztotta fel. Kecskeméten és Nyíregyházán mindkét választókerületben az MSZP indul.
A kisebb városok közül a DK indulhat Kalocsán, Mohácson, Sárbogárdon, Berettyóújfaluban, Esztergomban, Szigetszentmiklóson (itt Kuncze Gábor indul dékás színekben), Kaposváron, Vásárosnaményban és Keszthelyen.
Az Együtt-PM Baján, Gyulán, Mosonmagyaróváron, Egerben, Érden, Szentendrén, Vecsésen, Dabason, Cegléden, Nyírbátorban, Dombóváron, Balatonfüreden és Nagykanizsán indíthat jelöltet. A maradék hely az MSZP-é lesz, a Liberálisoknak nem lesz egyéni jelöltjük.
Mire számíthat a baloldal?
A listán több olyan MSZP-s politikus is szerepel, akik egyéniben győzhetnek, így a listán hátrább lévő személyek is bekerülhetnek a parlamentbe. A DK-nál és az Együtt-PM-nél nem lesz olyan, aki egyéniben és listán is indul.
A Republikon számítása szerint a 40 százalékos listás eredmény hatására az országos lista 47. helyezettje is mandátumhoz jutna, míg egy 45 százalékos támogatottsággal a lista 55. helyén álló jelölt is parlamenti képviselő lenne.
Az új házszabály (ami 5 főt ír elő létszámként) miatt az összefogás két kisebb szerepelője az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció is frakciót alapíthat majd a parlamentben. Erre jó esély van, mert a közös listán mindkét pártnak sikerült biztos befutó 4-4 helyet biztosítania, és sikerülhet legalább egy-egy egyéni választókerületet is behúznia a baloldalnak.
A pártreferenciák alakulása
Gyurcsány Ferenc, radikális táborának támogatásával egyelőre mindent túlél, a hajrában pedig végül mégis sikerült bezsarolnia magát és a DK-t is a baloldali összefogásba. Egyrészt, az utóbbi hónapokban belengette, hogy akár mind a 106 választókerületben indít jelöltet, gyengítve ezzel az ellenzéki összefogást. Másrészt, pártjának növekvő támogatottságát jórészt az Együtt rovására sikerült megszereznie, amivel megmutatta, hogy megkerülhetetlen tárgyalópartner a baloldalon.
Az MSZP számára az elmúlt napok eseményei kisebb változásokat hoztak, de a párt képes volt tartani, sőt, némileg megerősíteni pozícióját. A közös lista áldozat azoknak a képviselőjelölteknek, akik a koordinált jelöltállítási modell mellett így hátrébb kerülnek, mint eddig. A párt számára azonban inkább előnyökkel jár a jelenlegi koncepció, így ugyanis nem kell tartaniuk attól, hogy az 5 százalékos parlamenti küszöb miatt egy-egy potenciális szövetséges nem kerül be az országgyűlésbe.
Így nem lesz hiábavaló ellenzéki szavazat és egymás ellen induló ellenzéki jelölt sem. Az összefogásból kimaradt, vagy még nem bekerült pszeudó-pártok szavazatszerzési potenciálja pedig nem számottevő.
Az MSZP pozícióit azzal is megerősítette, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet immár kimondva is a párt adja, aki kétséget kizáróan Mesterházy Attila lesz.
