A Ténytár rendszeres olvasói számára nem ismeretlen az a cikksorozatunk, amelyben igyekszünk sorra venni mindazt, amit a kormány „védőszárnyai alá vett” az elmúlt három és fél évben. Eddig négy alkalommal kíséreltük meg összegyűjteni mindazt, amit ezidáig államosítottak. A tempó továbbra sem lassult, következzék az államosítások újabb fejezete.
A mostani blogban helyet kap az E.ON csaknem teljes felvásárlása, a Főgáz megkaparintása, a Takarékbank államosítására is kitérünk, valamint a lakossági és vállalati átutalásokat lebonyolító GIRO Zrt. megvásárlásáról is szó lesz, amely által az MNB jóval többet láthat majd a lakossági és vállalati tranzakciókból, ez pedig akár visszaélésekre is alkalmat adhat. A Citadella rendőrostromának okait is feszegetni fogjuk, hogy végül arra a következtetésre juthassunk: 650 milliárdért államosított eddig a Fidesz.
forrás: vastag.blog.hu
Az E.ON gázcégeit is megveszi az állam
Az E.ON Hungária Zrt. és az MVM 2014. március 5-én írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben megállapodtak arról, hogy az MVM megveszi az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt.-t (Kögáz), az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.-t (Ddgáz), valamint a lakossági ellátásért felelős E.ON Energiaszolgáltató Kft.-t, valamint opciós vételi jogot szerez az E.ON Ügyfélszolgálati Kft.-ben is. A tranzakció időpontja valószűleg 2014 év vége lehet.
Az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-vel az állam az árampiacon is fontos pozícióhoz juthat, mivel a cég az áram- és gázszolgáltató társaságok közüzemi szolgáltatói tevékenységeit végzi. Az adás-vétel után az E.ON-nak nem sok cége marad, mivel tavaly már az MVM tulajdonába került a nagykereskedést végző E.ON Földgáz Trade és a gáztárolókat tulajdonló E.ON Storage is.
Ehhez kapcsolódóan még az idén elfogadhatja a parlament az új közszolgáltatási törvényt és megalakulhat a Nemzeti Közszolgáltató Társaság. A hvg.hu szerint a cég a Főgáz és a Fővárosi Csatornázási Művek teljes állami tulajdonba vételét követően és a fent említett két E.ON cég megvásárlásával nyeri el induló formáját. A bizonytalanság ott van, hogy mit kezdjen az állam azokkal a területekkel, amelyeket még nem vett meg.
A kormányzati szándék szerint a cél, hogy a társaság szolgáltatásaival az ország nagyobbik részén biztosítsa a gáz, az áram-, a csatorna- és lehetőleg a vízszolgáltatást is, és árképzésének köszönhetően alá tudjon ígérni a jelenleg még a magyar piacon jelen lévő többi közműszolgáltatónak is. Az új rendszerben pedig az állami holding feladata lesz megteremteni annak a lehetőségét, hogy mindenki élhessen a szolgáltatóválasztás jogával.
forrás: Index
Az MVM-é a Főgáz 41 milliárdért
A Magyar Villamos Művek Zrt. 2014. április 14-én rendezte a Főgáz Zrt. kisebbségi részvénycsomagjának szerződésben rögzített 41 milliárd forintos vételárát az RWE-felé. A tranzakcióval a fővárosi gáztársaság 49,83 százalékos részvénypakettje került az MVM-hez. A Főgáz 0,17 százaléka kisrészvényesek, 50 százalék +1 szavazat pedig a főváros tulajdonában van. Az MVM a megvásárolt kisebbségi pakettjével megkapja mindazokat az irányítási jogokat, amelyeket az RWE gyakorolt.
Az MVM Zrt. közgyűlésének korábbi döntése értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., mint az MVM Zrt. legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam képviseletében 41 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt nyújtott a tranzakció teljes körű finanszírozásához, amelyet az év folyamán tulajdonosi tőkeemelésből refinanszíroznak.
Ezzel a lépéssel, a rezsicsökkentések ellenére is, az MVM olyan nyereségesen működő egyetemes gázszolgáltatóhoz jutott, amely a fővároson kívül a Tigáz Zrt. ellátási területén is rendelkezik szolgáltatói engedéllyel. Ráadásul a vétellel nemcsak a lakossági üzletágat, hanem az elosztóhálózatot, illetve a versenypiaci szolgáltatást is sikerült közösségi tulajdonba vennie.
A Takarékbank államosítása
A Takarékbank államosítását már a kezdetektől fogva figyelemmel követjük. Annak ellenére, hogy a kormány a takarékszövetkezeti rendszer kvázi államosítása után azt kommunikálta, hogy a takarékszövetkezetek előnyt élveznek majd a Takarékbank állami részvénycsomagjának eladása során, végül úgy néz ki, hogy mégsem a szövetkezetek, hanem egy kormányközeli személyhez köthető pályázat lesz a befutó a tenderen.
A tender ugyanis gyorsan egyszereplőssé vált, miután a Takarékbank nyáron elfogadott új alapszabálya szerint az OTSZ (Országos Takarékszövetkezeti Szövetség) harmadik külső félnek számít, ezért nemcsak a közel 10 milliárd forintos vételárat kellene kifizetnie, hanem egy 400 milliárdos letétet is el kellene helyeznie. Nyilvánvaló, hogy az OTSZ nem rendelkezik ekkora tőkével, és az is, hogy az eredeti, közel 10 milliárdos vételárat egyik takarékszövetkezet sem tudja önállóan kifizetni.
A nehezen átlátható ügy mögött nagy valószínűséggel egyfajta állami bankrendszer kiépítésére való törekvés állhat. Orbán Viktornak nem titkolt vágya, hogy a hazai bankrendszerben a magyarok legyenek többségben, és a miniszterelnök nem bánná azt sem, ha a magyar tulajdonosok és a vezetők szorosan kapcsolódnának személyéhez.
A legutolsó hírek szerint Takarékbank 55 százalékos állami pakettjét tehát – a ma ismert állás szerint – a Magyar Takarék fogja megvenni, a piaci várakozások szerint a 8,5 milliárd forintos minimumáron (mivel a bank saját tőkéje összesen 15,5 milliárd forint).
Az MNB megveszi a GIRO Zrt.-t
A Magyar Nemzeti Bank 78,12 százalékos tulajdont vásárolt a lakossági és vállalati átutalásokat lebonyolító GIRO Zrt.-ben, további célja a társaság teljes megszerzése. A részvények megvásárlása 9,5 milliárd forintba került. A most megvásárolt részvényekkel a társaság 86,21 százalékát fogja birtokolni, mivel korábban 8,09 százalék részvénnyel rendelkezett.
A cég által üzemeltetett pénzforgalmi rendszer évente nagyságrendileg 300 millió fizetési megbízást számol el, tavalyi árbevétele majdnem milliárd forint volt adózás előtti eredménye pedig meghaladta az 1,7 milliárd forintot.
Az MNB ezentúl jóval többet láthat majd a lakossági és vállalati tranzakciókból, ami akár visszaélésekre is alkalmat adhat. Azonban azt is látni kell, hogy van olyan ország, ahol a központi bank tulajdonolja és működteti a rendszert, ilyen például Németország.
A Citadella államosítása
2013. október elsején jelent meg az a határozat, amely szerint a Citadella eddigi használata, hasznosítása nem felel meg a világörökségi törvényben foglalt követelményeknek, ezért a Citadellát használó, hasznosító személyek, társaságok és cégek kötelesek az általuk birtokolt területeket 30 napon belül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adni.
Az MNV márciusban felszólította a bérlőket a terület átadására, április 30-ai határidővel. A bérlők azonban kétmilliárd forint lelépési pénzt követelnek (a beruházásaik ellenértékét), de ezt egyelőre az állam nem ismeri el. A bérlők nem hagyták magukat, és ezért rendőrök zárták le a területet.
Az összesített államosítás táblázat (kattintásra megnő):
Ha valamit kihagytunk a felsorolásból, mindenképpen jelezzétek nekünk. Köszönjük!
650 milliárdért államosított eddig a Fidesz egy miniszteri válasz szerint
A magyar állam a 2010 és 2013 közötti időszakban vagyonvásárlásra a 2013-as (várható) GDP 2,2 százalékának megfelelő összeget költött (mintegy 657,4 milliárd forintot), míg a bruttó adósság tavalyi értékéhez viszonyítva pedig 2,9 százalékot - olvasható Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter válaszában, amelyet Scheiring Gábor kérdésére adatott - vette észre a napi.hu.
Ami feltétlenül kiemelendő az elmúlt két év államosítási dömpingje láttán: a folyamatban két típus egyértelműen elkülöníthető. Az egyik a „biznisz-típus" (bár ez szorosan összefügg a gazdasági hátország kiépítésével), a másik pedig a kifejezetten a hatalmi koncentrációt erősítő államosítás. Ekkora hatalom-koncentrációra pedig még nem volt példa Magyarországon a II. Orbán-kormány megalakulása előtt.
