A Kúria két héttel ezelőtti döntése után az igazságügyi miniszter már be is terjesztette a parlamentnek az első devizahiteles törvényt, amelyről július 4-én szavazhatnak is a képviselők. A csomag érdekessége, hogy nemcsak a devizahitelesekre, hanem a forinthitelesekre is vonatkozik az egyoldalú módosítások semmissége.
Összhangban a Kúria döntésével, a törvény is kimondja az árfolyamrés semmisségét, a bankoknak pedig 90 napjuk van a hitelek újraszámolására. A kedvezményes végtörlesztést igénybe vevőkre nem vonatkozik a törvény, ők utólag már semmilyen kompenzációban nem részesülhetnek (és ez így helyes).
Az egyoldalú szerződésmódosítások a törvény értelmében automatikusan semmisek, kivéve akkor, ha a bankok bizonyítani tudják ennek ellenkezőjét. A bankok ezt a Fővárosi Törvényszéken tehetik meg, a határidő pedig nagyon szűkre van szabva. Az újabb ítéletig tehát még nincs egyértelmű rendelkezés az olyan szerződésmódosításról, amelyek például a kamatemelésre vonatkozik.
Itt a törvény
Pénteken az igazságügyi miniszter beterjesztette a parlamentnek a devizaalapú hitelek rendezéséről szóló törvényt, amely összhangban a Kúria két héttel ezelőtti döntésével, rendezné az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos kérdéseket. A törvény főbb pontjai:
- Az árfolyamrés semmis (összhangban a Kúria döntésével), a bankoknak pedig 90 napjuk van arra, hogy újraszámolják a hiteleket az árfolyamrés nélkül. A különbözetről és az pénzvisszafizetésről egy későbbi törvény fog rendelkezni.
- Az egyoldalú szerződésmódosítások semmissége nemcsak a devizahitelesekre, hanem a forinthitelesekre is vonatkozik. (Ez pozitív üzenetnek tekinthető, hiszen ahogy a Ténytár is többször felhívta rá a figyelmet, a forinthitelesek is nagy bajban vannak, a nem törlesztők aránya itt is eléri a 20 százalékot). Az egyoldalú szerződésmódosítások a forinthiteleseknél a kamatokat érintheti.
- A jogszabály továbbá a pénzügyi lízingszerződésekre is vonatkozik.
- A törvény szerint minden egyoldalú szerződésmódosítás, így a költségemelések, kamatemelések és díjemelések semmisek, kivéve abban az esetben ha a bankok bizonyítani tudják ennek ellenkezőjét. A bankok a Fővárosi Törvényszéken bizonyíthatják igazukat, a kereseteknek 30 napon belül kell beérkezniük, ellenkező esetben az automatikus semmisség lép érvénybe. A bíróságra is szigorú szabályok vonatkoznak, 30 nap alatt meg kell hozni döntéseket.
Újabb kör a bíróságokon
A magyar állam tehát tömegesen ír át magánjogi szerződéseket, a bankoknak azonban lehetőségük van a jogorvoslatra (kivéve az árfolyam esetében). A perekben az alperes a magyar állam lesz.
Összességében ez azt jelenti, hogy egy újabb kör indul a bíróságokon. A bankok biztosan élni fognak a jogorvoslat lehetőségével, így nyár végéig szinte biztosan várniuk kell a devizahiteleseknek, hogy egyértelműen körvonalazódjon az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos kérdés. Addig az egyetlen támpont az árfolyamrés semmissége, az ilyen címen beszedett összegeket biztosan visszafogják kapni a sértettek.
A devizaalapú hitelek rendezése idén?
A törvény még csak az első lépésnek tekinthető, hiszen Rogán Antal korábban a devizaalapú hitelek teljes rendezéséről beszélt, amely azt jelentené, hogy kivezetnék az ilyen típusú hiteleket.
A teljes rendezés tehát még várat magára. Mivel nem kevés pénzről van szó, a második csomagot talán majd ősszel terjeszthetik be a parlamentnek, és év végén kezdődhet meg a devizalapú hitelek kivezetése. Ehhez azonban komoly számolásokra van szükség. Kérdés, hogy a kivezetésben milyen arányban vesznek majd rész a bankok, a magyar állam és az MNB.
A gazdasági hatások
A most bejelentett csomag hatásait nehéz megítélni. Mivel a kamatemelésekkel kapcsolatban például nincs egyértelmű döntés, nehéz kiszámolni, hogy mekkora összeget vesz ki a törvény a bankok zsebéből. A Kúria döntése után 300-400 milliárdra becsülték a hatást, az összeg viszont kisebb lehet annak függvényében, hogy a Fővárosi Bíróság hogyan dönt a bankok jogorvoslatával kapcsolatban. A teljes összeget viszont emelheti, hogy nemcsak a deviza, hanem a forinthitelesek is bekerültek a törvénybe.
A makrogazdasági hatások két irányúak lehetnek: a bankoknak ismét komoly összeget kell kifizetniük - a külföldi tulajdonú bankok nagy valószínűséggel ismét tőkeinjekcióra szorulnak majd -, amely rontja a hitelkínálatot, viszont a mérlegmutatók sokat javulhatnak a problémás hitelek kezelése során, amely hosszú távon kedvezhet mind a bankoknak, mind a hazai gazdaságnak. A hitelesek többletforráshoz jutnak, amelyet egyaránt fordíthatnak a maguk előtt görgetett hitelek visszafizetésére, vagy akár el is fogyaszthatják.
Végtörlesztés helyett
Egy valami egyértelmű: a teljesen felesleges végtörlesztés helyett, a kormánynak már régen el kellett volna fogadnia egy olyan törvényt, amely a bajban lévő hitelesek segített volna. Rengeteg erőforrást és pénz emésztett fel a probléma kezelése, de leginkább az a sajnálatos, hogy 4 éven keresztül csak az ígérgetés ment. Ha a kormány nem arra törekedett volna, hogy ismét a magasabb jövedelmű csoportokat segítse ki, akkor talán már sokak jobb helyzetben érezhetnék magukat, és nem lenne ekkora a törleszteni nem tudó hitelesek aránya.
