Ahogy azt már tavaly év végén megírtuk: egyre kevésbé éri meg bankbetét tartani. A tendencia nem fordult meg, a lakosság bankbetétállománya az év első felében továbbra is rohamosan csökkent. Ez pedig se a bankoknak, se az országnak nem jó.
A betéti állomány csökkenése mögött két ok húzódik meg: a jegybanki alapkamat tovább mérséklődött az év első félévében és újabb történelmi mélypontra süllyedt (jelenleg 2,3 százalék), ezzel párhuzamosan pedig a bankbetétek hozamai is korábban nem látott mélypontra csökkentek. A másik ok a továbbra is kedvező nemzetközi környezet és az ebből fakadó kockázatvállalás. Bár a részvénypiacok korántsem teljesítenek már olyan jól, mint a tavalyi évben, a különböző befektetési alapok portfólióin keresztül még mindig jóval magasabb hozamot lehet realizálni, mint a bankbetétekkel.
Aki biztonságosabb befektetést keres Magyarországon, az továbbra is államkötvényt vásárol: a kincstárjegyek és államkötvények hozama meghaladják a betéti hozamokat, és az alacsony kockázati felárak most azt mutatják, hogy nem kell számolni 5 éven belül semmilyen katasztrófa forgatókönyvvel.
Mit mutatnak a statisztikák
Májusban 165 milliárd forinttal mérséklődött a lakossági betétállomány, egy év alatt pedig 695,1 milliárd forint volt a csökkenés. A forintbetétek után a kereskedelmi bankok 1,89 százalékos kamatot fizettek májusban, míg tavaly áprilisban a betétek átlagkamata 4,3 százalék volt. A hozamesés még szembetűnőbb, ha a két évvel ezelőtti szintet nézzük, amikor 6 százalék felett volt még a bankbetétek hozama.
Ha az inflációt is számításba vesszük, akkor már közel sem annyira kedvezőtlen a helyzet: 2012-ben az éves átlagos infláció 5 százalék felett volt, tavaly a fogyasztói árindex változása 1,7 százalék volt, idén pedig a nullát súrolja. Ez azt jelenti, hogy a reálkamat-változás közel sem annyira kedvezőtlen, mint a nominális kamatszinté (2012-ben például volt olyan hónap, amikor negatív reálkamatlábat lehetett tapasztalni, miután a jegybank úgy kezdte a kamatot csökkenteni, hogy közben az infláció 6 százalék felett volt egyes hónapokban).
Az okok
Hazai és nemzetközi folyamatok egyaránt hozzájárulnak a bankbetétek apadásához:
- A jegybank 2012 augusztusa óta minden hónapban lazít, az irányadó ráta történelmi mélypontra süllyedt, jelenleg 2,3 százalék. Ezzel párhuzamosan a lekötött lakossági betétek hozamai is folyamatosan csökkentek. 2012 júniusában 6,74 százalék volt az átlagkamat, jelenleg a forintbetéteknél 1,89 százalék.
- A nemzetközi gazdasági környezet továbbra is kedvezőnek mondható, még az orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusok ellenére is. Bár a hazai részvénypiac egyáltalán nem teljesít jól, a befektetési alapoknál továbbra is kedvező hozamokat lehet elérni. Bár a nagy tőzsdék benchmark-indexei sorra döntik meg az újabb csúcsokat, sokak szerint még mindig érdemes lehet fejlett piaci részvényekbe fektetni.
- A magyar államkötvények hozamai a betéti hozamok felett vannak (még a 3 hónapos diszkontkincstárjegyé is), és a kockázati prémiumok azt mutatják, hogy közép távon sem kell tartani egy esetleges katasztrófától (az 5 éves CDS-felár a 2010-es kormányváltás idején tapasztalt alacsony szintre süllyedt vissza).
- A kormány is államkötvény-vásárlás irányába tereli a lakosságot a különböző prémium kötvényeken keresztül. Ezzel kvázi államosítja a megtakarításokat.
- Bizalmi okok is lehetnek a betéti állomány csökkenése mögött, bár ez elsősorban az előző ciklus feléig volt jellemző, amikor sokan külföldre vitték a pénzüket például a nyugdíjvagyon államosítása után. Jellemzően most a tehetősebbek kereshetnek olyan országokat, ahol magasabb hozamot tudnak realizálni megtakarított vagyonukkal.
Zajlik a harc a megtakarításokért
Az elmúlt egy évben komoly verseny bontakozott ki a kereskedelmi bankok, a befektetési alapok, illetve a magyar állam között azért, hogy ki tudja magához csalogatni a magyar befektetőket, illetve a lakosság forrásait. Tegyük azonban hozzá, hogy a verseny itt sem egyenlő felek közt zajlik: a kamatadó a csökkenő jegybanki alapkamattal együttesen jókora hátrányt okoz a kereskedelmi bankoknak. A kormány célja ugyanis deklaráltan a lakosság minél erőteljesebb lökése az állampapírpiac felé a kereskedelmi bankok betéteitől és a befektetési alapoktól. A hosszú távú állampapír hozamemelkedése azonban nemhogy olcsóbbá tenné, inkább drágítani fogja az ország működésének finanszírozását. Hiába nyer tehát rövid távon az állam a megtakarítások államosításával, hosszú távon veszít az üzleten.
A bankoknak nem jó
A betéti állomány apadása sem kedvez sem a bankoknak, sem az országnak. A romló hitel-betét arány miatt a bankoknak kevesebb lehetőségük van hitelezni, a statisztikák pedig azt mutatják, hogy az MNB hitelprogramja sem fut már olyan jól, mint a tavalyi évben (ez elsősorban a szűkös hitelkereslettel magyarázható).
Várhatóan a bankoknak súlyos veszteséget kell majd realizálniuk a devizahiteles csomagok miatt. Még a legoptimistább forgatókönyv is 400 milliárd forintos vesztességgel számol, de durvább esetben ennek duplája is lehet a veszteség, amely már a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetheti.
Bár a bankok mérlegében szereplő mérgező eszközök "megtisztulhatnak", viszont a hatalmas veszteség és a továbbapadó betéti állomány miatt ismét szűkülhet a hitelcsatorna, hasonlóan a végtörlesztés időszakához. (Az MNB hitelprogramja iránti keresletcsökkenés azt mutatja, hogy már a vállalkozások irányából sem várható erősebb impulzus).
Mi várható?
A nulla közeli infláció és a kedvező nemzetközi légkör miatt tovább csökkenhet a következő hónapokban a jegybanki kamatláb, ezt pedig azt jelenti, hogy a bankbetétek hozamai is tovább mérséklődnek. Ilyen körülmények között várhatóan a lakossági betétállomány süllyedése sem áll meg. A folyamat tompulhat a kamatcsökkentés lezárásával, azt viszont még nem tudni, hogy hol a folyamat vége.
Jövőre viszont egy magasabb infláció esetén mindenképpen a nominális kamatok emelkedésére kell számítani, ellenkező esetben a negatív reálkamat miatt még nagyobb betéti kivonás lenne a bankokból.