Hétvégén a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette azt, amit már korábban is sejteni lehetett: a devizalapú hitelek forintosítását. A frankhiteleket 256,5, az euróhiteleket pedig 309 forintos árfolyamon váltják át forintra, egy adott nap rögzített piaci árfolyamán. Ez szöges ellentétben áll Rogán Antal júniusi nyilatkozatával, amikor is a Fidesz frakcióvezetője még azt mondta, hogy a forintosítás során az adósok jól fognak járni.
Nem ez történt. A piaci árfolyamnál nem alacsonyabb árfolyamon történik a forintosítás, így kijelenthető, hogy a politikus és a Fidesz megvezette a választókat. Több százezer, nehéz helyzetben lévő család, amely arra készült, hogy a forintosítás számukra kedvező árfolyam mellett megy végbe, (és ezért a kormánypártot támogatta szavazatával) most egyértelműen csalódott lehet. A devizaadósok a mostani képlet alapján ugyanis még mindig rosszabbul jönnek ki a történetből (ennek mértéke attól függ, mikor vették fel a hitelt), mintha anno forinthitelt vettek volna fel, hiszen az árfolyamveszteséget a Kúria döntése alapján ők állják.
Ráadásul Varga Mihály bejelentése alapján úgy tűnik, hogy a forintosítás kötelező lesz, ami 350 ezer adósnak azt jelenti, hogy minden eddigi árfolyamveszteséget most relatív rossz árfolyamnál kell lenyelniük. Tehát a jelenlegi 350 ezer adós pedig az elmúlt négy évben csaknem bármikor jobban járt volna a forintosítással, mint most. Azt pedig még mindig nem tudtuk meg a kormánytól, mekkora lesz majd a teljes hiteldíj mutatója (THM) a forintosított hiteleknek. Az ügy hasonlít a manyup-álllamosításhoz is abból a szempontból, hogy minden devizaalapú hitelt forintosítanának, a devizaalapú hitel megtartását pedig olyan feltételekhez kötnék, amely miatt kevesen maradnának a konstrukcióban.
Bejelentették a forintosítást
Senkit sem érhetett váratlanul az NGM hétvégi bejelentése a devizaalapú hitelek forintosításáról. Régóta lebegtetett téma volt, első körben azonban az úgynevezett banki elszámoltatásra kerül sor. A forintosítás bár jogilag nem kötelező senkinek sem, azonban a törvényalkotók szűk határidőt szabtak: az adósoknak 30 napjuk lesz arra, hogy jelezzék a maradási szándékukat a devizahitel mellett, ráadásul ezt kemény feltételekhez kötné a jogalkotó. A forintosítás konkrét intervalluma és módja még nincs meg, de Varga Mihály tájékoztatója alapján erre 2015 első negyedévében kerülhet sor, tehát ugyanakkor, amikor a bankoknak el kell számolniuk a tisztességtelen módon beszedett forint milliárdokkal.
Bár korábban sokszor hallani lehetett, hogy a forintosítás a forint bedöntését eredményezné, amennyiben a bankok hirtelen a piacokon szeretnének devizaforráshoz jutni, a Bankszövetség és az MNB által kötött megegyezés alapján a folyamat elkerülhető válik, ugyanis a jegybank a devizatartalékának egy részét (8-9 milliárd eurót) bocsát rendelkezésre a bankok számára. A megállapodás értelmében a devizanyújtás már a héten kezdetét vette.
Ahhoz, hogy a bankok devizapozíciójukat ne piaci tranzakciók révén próbálják zárni, a jegybank úgynevezett azonnali (spot) tranzakciót hajt végre a bankokkal: forintért cserébe devizát ad bankoknak a devizatartalékokból. Annak érdekében, hogy a devizatartalék ne csökkenjen jelentősen, egyben cseremegállapodást (swap) is köt a bankokkal: visszaveszi a devizát és forintot ad cserébe, valamint kötelezettséget vállal a csereügylet lezártakor a visszacserélésre. A bankok nyitott devizapozíciója így nem borul fel, mert mérlegen kívül többlet jövőbeni devizakövetelésük lesz, míg a swap azonnali lábánál a jegybank devizatartaléka is visszaáll a korábbi szintjére.
Nem ezt ígérték
A forintosítás a megállapodás értelmében a november 7-i hivatalos MNB-árfolyam és a Kúrai döntés óta eltelt időszak átlagárfolyama közül az alacsonyabban fog történni. Ez azt jelenti, hogy a frankhitelesek 256,5, az euróhitelesek 309 forintos árfolyamon válthatják át a devizaalapú hiteleket. Tehát a forintosítás piaci árfolyamon történik, ami kedvező a bankoknak.
Rogán Antal júniusban még egészen más kijelentést tett: a frakcióvezető azt hangoztatta, hogy a forintosítás a piaci árfolyamnál alacsonyabb árfolyamon történhet majd, így nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a politikus és a Fidesz megvezette a választókat. Több százezer nehéz helyzetben lévő család, amely arra készült, hogy a forintosítás számukra kedvező árfolyam mellett megy végbe, most egyértelműen csalódott lehet.
Kategorikusan viszont azt sem lehet kijelenti, hogy a bankok nagy nyertesei lennének a történetnek, mert igaz, hogy számukra kedvező döntés született most és megszabadulhatnak a mérgező devizahitelektől, mellette viszont 1000 milliárd forintot bukhatnak a most már tisztességtelennek minősülő beszedett pénzösszegek miatt.
Máshol járnak "jól" a devizaadósok
Az egész devizaadós történet fő problémája az, hogy végül senki sem jár jól. Igaz, hogy az adósok részben jól járnak, mert a banki elszámolást sikerült a kormánynak keresztülvernie, a bankok pedig sorra elbuknak a bíróságoknál, viszont végül a devizaadósok sem járnak jól, mert az eredeti állapothoz képest nem lesz kevesebb a törlesztőjük.
Ahogy azt már sokan kiszámolták, a hatalmas forintleértékelődés miatt a devizaadósok törlesztője annyival megemelkedett, hogy hiába kapnak vissza pénzt, még így is rosszabbul jönnek ki a történetből, mintha forinthitelt vettek volna fel. Azok az adósok, akik pedig arra számították, hogy a forintosítás számukra kedvező árfolyam mellett zajlik majd le, most csalódottak lehetnek, hiszen ha át is váltják forint a devizahitelüket, még akkor is magasabb lesz a törlesztő, mintha forintban vették volna fel mondjuk a lakáshitelt.
A piaci árfolyamon történő forintosítás miatt sokan akár úgy is dönthetnek, hogy nem választják az átváltást, hanem maradnak a devizánál (mondjuk abban bízva, hogy a forint a jövőben erősödni fog a frankhoz, vagy az euróhoz képest), így megbukhat a kormány törekvése a devizaalapú hitelek kivezetésével kapcsolatban. Mint ismeretes az árfolyamgátat sem vette igénybe a lakosság több mint fele különböző okok miatt, hiába tanácsolta mindenki.
Az, hogy valójában nyernek-e, vagy vesztenek-e a devizaadósok a forintosítással, igazából az árfolyamok alakulásán múlik. Nyerni akkor tudnak hosszú távon a forinthitelre váltó devizahitelesek, ha tovább romlik a forint. Ha azonban maradnak a devizaalapú hitelben, a forint pedig élénk erősödésbe kezd, mondjuk 209 forintra erősödik a mostani 257-es árfolyamról a svájci frankkal szemben, akkor a devizahitelesek 15 százalékot takaríthatnak meg, ami ugye lehetetlen lenne, ha forintra váltották volna a hitelüket.
Egy korszak zárulhat le, vagy mégsem?
Bár a forintosítás révén lezárulhatna a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb története, a feltételek miatt koránt sem biztos, hogy a kálvária akár már jövőre véget érhetne. A devizaalapú hitelek egy hibás döntés nyomán születtek meg még 2001-ben az első Fidesz-kormány idején, majd egy hibás szabályozói környezet tette lehetővé a szocialista kormányok alatt, hogy tovább fajuljon a helyzet. A világgazdasági válság miatt robbant a probléma, az addig elhanyagolható mértékű árfolyamkockázat akkor lett a legfontosabb tényező, amely brutális mértékben drágította meg a hiteleket. Ezt a helyzetet kezelte rosszul végül a Fidesz a mentőcsomagokkal, amelyek nem adtak megoldást a problémára (gondoljunk itt elsősorban a végtörlesztőkre, akik jobbára a magasabb jövedelmű csoportokból kerültek ki). Végül 2014-ben "elszámoltatják" a bankokat (amelyek egyébként közel sem kizárólagosan felelősek a kialakult helyzetért), és megszülessen a döntés a forintosításról.
2010-ben rendelkezésre álltak már azok az eszközök amelyek segítségével normalizálni lehetett volna a helyzetet, például a kamatszint maximalizálása, azonban a kormány inkább olyan intézkedéseket hozott, amely beleillett az unortodox gazdaságpolitikába, viszont távol állt a racionális döntéshozói magatartástól. Ha nem kötötték volna az ebet a karóhoz és ésszerű, szakmai döntéseket hoztak volna az ügyben, akkor nemcsak a magyar családok, hanem a magyar gazdaság is jobban teljesített volna az elmúlt 4 évben. A jelenlegi 350 ezer adós pedig az elmúlt négy évben csaknem bármikor jobban járt volna a forintosítással, mint most.
A forintosítás révén lezárulhat egy korszak, de ehhez az is kell, hogy ne annyian vegyék igénybe, mint az árfolyamgátat, Ellenkező esetben egy újabb kísérlet bukott meg.
