Az országgyűlés fideszes többsége csont nélkül elfogadta a 2015-ös költségvetést, ami sokak számára hoz megszorítást jövőre. Ahogyan már korábban összefoglaltuk, számos adóemelés, illetve új adó várhatóak januártól, miközben a fontosabb kiadási tételek maximum az infláció mértékével megegyezően fognak növekedni.
Miközben Magyarországon a szegények száma megállás nélkül emelkedik, a jövő évi büdzsében drasztikusan csökken a családi és a szociális támogatások mértéke (közel 10 százalékkal az idei évhez képest). Hiába ígérte a kormány az oktatás és az egészségügy rendbetételét, a 2015-ös költségvetésben egyikre sem jut több pénz, ami előrevetíti, hogy mind az oktatásban, mind pedig az egészségügyben továbbra is feszültségek várhatóak (még többen hagyják el az országot az alacsony bérek miatt).
De a 2015-ös költségvetéssel párhuzamosan számos olyan intézkedés is bevezetésre kerül jövőre, amellyel korábban senki sem számolt: ilyen például a boltok vasárnapi zárva tartása, vagy a maradék magánnyugdíj-pénztári pénzek felszámolása. A lényeges területeken megszorításokkal találkozunk. Kis kutatással azonban számos helyen találni kidobott pénzt a büdzsében, ilyen a látványsportokra (focira) szánt 54 milliárd, a közmédia 70 milliárdja, vagy az államosításra (állami vagyon növelésére) és annak fenntartására szánt 165 milliárd forint.
Elfogadták a költségvetést
Hétfőn délután az országgyűlés fideszes többsége az elfogadás elleni tüntetések közepette fogadta el a jövő évi büdzsét, amely legtöbbünknek újabb megszorításokat hoz. A költségvetés fő számait már egy héttel ezelőtt elfogadták, e szerint a költségvetés bevétele 16 312,9 milliárd forint lesz, a kiadások 17 190,3 milliárd forintot tesznek ki, a hiány pedig 877,4 milliárd forint lesz várhatóan. Ez tömören annyit jelent, hogy az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően a deficit jövőre sem fogja meghaladni a 3 százalékot.
Az október végén bejelentett tervhez képest számos helyen át kellett írni a költségvetést, mert egyes bevételi forrásokat túlbecsültek, az Országvédelmi Alap is kisebb lett, és a különböző egyéni képviselői indítványok is változásokat eredményeztek.
Az adóemelések költségvetése
A 2015-ös büdzsé számos adóemelést tartalmaz, talán nem véletlen, hogy csak az önkormányzati választás után 2 héttel került bemutatásra annak ellenére, hogy korábban mindig, már október elején bemutatták az új költségvetési tervet. Öröm az ürömben, hogy a legnagyobb vihart kavart internetadóból végül semmi sem lett, a hétfőn elfogadott büdzsében sem szerepel ez a tétel. (A másik pozitív módosítás, hogy a cafetéria adóterhét végül nem emelik meg, azonban a juttatás felső határa 450 ezer forintra csökken).
Más szektorok viszont korántsem jártak ilyen jól, hiszen több új adó is bevezetésre kerül jövőre, illetve olyan termékeket is megadóztat a kormány, amelyek vagy mentesültek, vagy kedvezményben részesültek. Az adóváltoztatások beleillenek a Fidesz koncepciójába, amely szerint a fogyasztási termékeket kell megadóztatni (több fogyasztási adó, kevesebb munkát terhelő adó).
Jövőre bevezetésre kerül a szappan/samponadó, azaz a különböző tisztálkodási eszközökre további adóterhet raknak, a befektetési alapok sem ússzák meg különadó nélkül (az elmúlt 2 évben jól ment a szektornak), és a chipsadó alá tartozó termékek körét is kibővítik. A médiaadót már idén bevezették, de az RTL-t is tovább szorongatják a felső adókulcs megemelésével.
A dohányok sem örülhetnek, mivel az új dohánytörvény bevezetésével párhuzamosan a dohánytermékek jövedéki adója is emelkedni fog, de az energiát értékesítő cégeknek sincs okuk az örömre, mivel az adó mértéke a szektorban 5,5 százalékkal emelkedik.
A 2015-ös költségvetés nem csak adóváltoztatásokat tartalmaz, hiszen számos olyan intézkedés is bevezetésre kerül, amelyekre senki sem számított korábban:
- Bár sokáig egy egyszerű KDNP-s ötletnek tűnt, ráadásul már évekkel ezelőtt is belebegtették (akkor nem lett belőle semmi), végül mégis bevezetik a boltok vasárnapi zárva tartását. Biztos lesznek olyanok, akik ennek örülni fognak, azonban a többségnek és a nemzetgazdaságnak is káros döntés született. Munkahelyek megszűnését eredményezheti, negatívan hathat a hazai kiskereskedelmi forgalomra, növekvő munkanélküliséget okoz ( a kieső munkaórák miatt kevesebb alkalmazott kell, a többieknek pedig nem lesz vasárnapi pótlék), ráadásul sokak életét megnehezíti, leginkább azokét, akik szombaton is dolgoznak, és ezért csak vasárnap értek rá bevásárolni.
- A Fidesz végül a maradék nyugdíjpénztárakat is felszámolja, bizonyára szúrta a kormánypárt szemét, hogy a megmaradt pénztárak sokkal jobban teljesítettek, mint a Fidesz, aki elszórt pár 100 milliárd forintot a nyugdíjvagyon államosítása során.
- A bankok sem örülhetnek, hiszen akár 1000 milliárd forintos veszteség is keletkezhet jövőre a tisztességtelenül beszedett pénzek visszatérítése miatt.
- Az M0-s és számos elkerülőút a nagyobb városaink körül fizetőssé válik, ami ezen városok környékén élő lakosok és a fuvarozók életét megnehezítheti. Szó volt arról is, hogy az országgyűlési képviselők könnyen mentesülhetnének a fizetés alól, az üzemanyagkártyájukkal autópálya-matricát is vásárolhattak volna, azonban ezt a jelenlegi felfokozott belpolitikai hangulat miatt egyelőre elhalasztotta a Fidesz.
- A pálinkafőzők sem örülhetnek, mivel a magán főzésű pálinka felső határa 200-ról 50 literre csökken, ráadásul a magán főzőtt párlat után 1000 forintot kell fizetni.
- A pedagógusoknak is keserű pirulát kell lenyelniük, mivel az illetményalap minimálbérhez kötése megszűnik. Mivel ez volt a pedagóguséletpálya-modell egyik legfontosabb eleme, így kiszámíthatatlanná válhat az egész modell.
...és akik jól
De nem mindenki fog rosszul járni, lesznek nyertesei is a jövő évnek: például a devizahitelesek, akiknek a terhe csökkenhet, az első házasok, akik adókedvezményben részesülnek, egyes dohányipari cégek, amelyeket kevésbé sújt a sávos adókulcs (elsősorban a Fideszhez köthető cégek járnak jól az új dohánytörvénnyel), a hústermelők, mivel bővül az 5 százalékos áfa alá tartozó termékek köre, és a részmunkaidőben dolgozók is kedvezményben részesülnek a jövő évtől.
A kiadási oldal: megszorítások és értelmetlen pénzkidobás
A költségvetés kiadási oldalán talán a két legnagyobb változás, hogy jelentősen csökken a szociális támogatások mértéke (majd 10 százalékkal), ez pedig korántsem magyarázható azzal, hogy a gyerekszámcsökkenés miatt kevesebb családi pótlékot kell kifizetni. A szociális támogatások csökkentése csak tovább növeli a szegénységet Magyarországon.
A másik szembetűnő változás, hogy a még több pénz jut közmunkára, tehát a kormány a következő években is a közmunka révén próbálja megoldani a foglalkoztatáspolitikai kérdéseket, és nem a versenyszféra támogatásával (a különadók kiterjesztése és az új adók nem támogatják a piaci szereplők munkahelyteremtését). Azt pedig tudni lehet, hogy a közmunka elsősorban csak statisztikai kozmetikázásra jó, mivel az ott foglalkoztatottaknak minimális esélyük van arra, hogy átkerüljenek a versenyszférába, a közmunkából származó bér pedig a létminimumhoz sem elég.
Az egészségügynek és az oktatásnak sem jut több pénz jövőre, az Egészségügyi Alap mindösszesen 20 milliárd forinttal jut több pénzhez 2014-hez képest, ezt pedig el is viszi az infláció. A kritikus helyzetben lévő ágazatokban ezért továbbra is feszültségek várhatóak, és még több szakember, illetve fiatal hagyhatja el az országot, hasonlóan az elmúlt évekhez.
Ezek helyett a kormány már négy éve államosít és lapátolja az adóforintokat az állami cégekbe. Többek között termelő és közműcégeket, részvénypaketteket vásárolgat. Jövőre erre 165 milliárd forintot szán a kormány, ebből többek között feltőkésítik az egyik legátláthatatlanabb állami vállalatot, az MVM-et, de ebből kap majd a Nemzeti Filmalap is 5,1 milliárdot. Ezek mellett 70 milliárd forint megy el tudatformálásra a közmédiára is.
A látványsportok támogatására szánt adókedvezmény is 54 milliárd forintot tesz ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány eltekint bizonyos adónemek beszedésétől, amennyiben a cégek ezt a pénzt olyan dolgokra költik, amelyekre a kormány akarja - focira. Ezek az összegek tehát valójában be sem kerülnek a költségvetésbe, de mivel a nem beszedett közpénz is közpénz, ettől az összegtől a költségvetés elesik, így annak kiadási oldalán kell számon tartani.
Nem a szegények költségvetése
A jövő évi büdzséről összességében elmondható, hogy inkább szegény ellenes, mintsem megoldást próbálna találni a Magyarországot sújtó súlyos szociális problémákra, és több adóemelést, valamint új adót tartalmaz, mint kedvezményeket. Miközben a 2015-ös költségvetés továbbra is támogatja az elmúlt években elkezdett presztízsberuházásait, egyetlen egy olyan elem sincs benne, amely segítené a gyermekszegénység felszámolását Magyarországon Az új adók és intézkedések továbbra is piac és versenyellenes lépésnek tekinthetőek, amelyek nem segítik az ország gazdaságát a felzárkózásban.