Mozgalmas éven van túl a magyar gazdaság, és való igaz, ha az elmúlt pár évet nézzük, 2014 végeztével a gazdaságban valóban jobb évet zártunk, mint amit mostanában megszokhattunk. A vártnál nagyobb növekedés mellett ideiglenesen eltűnt az infláció a gazdaságból - mivel csupán ideiglenes hatásról van szó, nem nevezhető se nem károsnak, se nem pozitívnak -, a foglalkoztatási szint pedig (nyilván közmunkásokkal együtt) 4 millió fő felett maradt.
A költségvetési hiány várhatóan 3 százalék alatt van a korábbi évekhez hasonlóan, az államadósság viszont, megint csak az év végi trükközések miatt, nem szállt el, sőt a nettó tartozásunk egyre nő.
Nem szabad elmenni a mellett sem, hogy 2014 választási év volt, a korábbi évekhez képest többet költött az állam, ráadásul számos statisztikai és egyéb trükközés is hozzájárult ahhoz, hogy a számok ilyen jól alakuljanak. Besegítettek az új adók is, ezekből 2015-re is tartogatott a kormány jó párat. Ugyancsak közrejátszott a növekedésben az a tény, hogy az elmúlt években nagyon gyengén teljesített a magyar gazdaság - 2012-ben például recesszió volt -, így egy meglehetősen alacsony bázisról sikerült visszakapaszkodnunk. Szó sincs tehát arról, hogy Európa növekedési motorja lennénk.
Forrás:bazijoe.tumblr
A 2014-es év nagyon változatos volt a magyar gazdaságban, és több meglepetést is hozott. Blogbejegyzésünkben egyesével kitérünk a főbb gazdasági mutatókra, az azokat befolyásoló tényezőkre, valamint arra, hogy milyen szépséghibák vannak a növekedés mögött.
Gazdasági teljesítmény és növekedés
2014-ben várhatóan 3 százalék körül alakul a GDP-növekedés, de még azt sem lehet kizárni a harmadik negyedéves adatok alapján, hogy ezt az értéket is meg fogja haladni a magyar gazdaság bővülése. Ez igazán jó adatnak mondható, hiszen a pénzügyi válság kirobbanása óta még megközelíteni sem sikerült a három, vagy akár a két százalékos növekedést, és az elmúlt években sem akart beindulni a magyar gyorsnaszád.
A jó növekedési adatban számos tényező játszott közre:
- Mivel választási év volt, a kormány az elmúlt évekhez képest többet költött, elsősorban a kormányzati beruházások pörögtek fel, és ez kedvezően hatott az építőipar teljesítményére - a szektor a válság óta folyamatosan a padlón volt.
- Lezárult egy uniós költségvetési ciklus, és annak érdekében, hogy minél kevesebb forrás ragadjon bent, az idei évben felpörgették az uniós pénzek lehívását - ez részben párhuzamban van a beruházások és az építőipar teljesítményének felpörgetésével.
- Az MNB hitelprogramjának köszönhetően a vállalkozások több pénzhez jutottak, de érdemes hozzátenni, hogy ennek jelentős részét költötték refinanszírozásra, és csak egy kisebb hányadát új beruházásokra.
- A autógyárak jó éven vannak túl, a megrendelések kedvezően alakultak, mind a Mercedes, mind pedig az Audi jelentős szerepet játszott az idei év sikereiben.
- És végül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az elmúlt években nagyon gyatrán teljesített a magyar gazdaság - 2012-ben például recesszió volt -, így egy alacsony bázisról sikerült visszakapaszkodnunk. A bázishatás pedig fontos tényező lehet az idei évre nézve.
Foglalkoztatás és munkanélküliség
A foglalkoztatás 8 éves csúcson van, és a munkanélküliségi ráta sem volt ilyen alacsony a válság óta. Ebben viszont közrejátszik két fontos tényező, amit már többször leírtunk korábban:
- Jelenleg több mint 200 ezer közmunkás van, és a költségvetési számokról tudni lehet, a kormány idén is arra törekszik, hogy a közmunkások számával javítsa a statisztikát. (Mint már sokszor leírtuk, ezzel az az elsődleges probléma, hogy a létminimum alatti fizetést biztosító közmunka nem oldja meg a legkiszolgáltatottabb rétegek anyagi problémáit, valamint fenntartása közpénzből történik, így tulajdonképpen még mindig a többi munkavállaló tartja el az adójából a közmunkásokat, akiknek foglalkoztatását relatív drágán oldja meg az állam. Továbbá, a közmunkából a kutatások szerint a munkások alig 10 százaléka képes visszaintegrálódni a munkaerőpiacra.)
- A statisztikába még mindig beleszámítanak sok külföldön foglalkoztatott magyar állampolgárt is, akiknek a lakcíme Magyarországon van.
Ettől függetlenül a piaci szegmensben is emelkedett a foglalkoztatottak száma, leginkább azokon a helyeken, ahol a növekedéshez is kapcsolhatóak (gépgyártás, építőipar, de a szolgáltató szektor is jó éven van túl).
Államadósság és költségvetés
2014-ben várhatóan ismét teljesült a 3 százalék alatti hiánycél annak ellenére, hogy az elmúlt évekhez képest többet költött a kormány. Ebben természetesen nagy szerepe volt a jobb gazdasági teljesítménynek is. A Fidesz elfogadta a 2015-ös költségvetést is, ami rengeteg új adót hoz, és jobbára ismét a szegényebb rétegeknek fog megszorítást hozni.
Az államadósság az év utolsó napján csökkent 2013 azonos időszakához képest - jobb, ha tudjuk, ezt egyszerű trükközéssel oldotta meg a kormány -, így teljesülhet mind a magyar, mind pedig az uniós szabály, bár utóbbit eléggé lazán kezelik az EU-ban. Mivel év közben a forint vesszőfutása miatt az államadósság nagyon rosszul alakult, így a korábbi évekhez hasonlóan egy trükköt kell alkalmaznia a kormánynak, hogy az év utolsó napján a megfelelő szintre süllyedjen a bruttó államadósság:
- Év végén az ÁKK nem nyomta meg az állampapír-kibocsátást, helyette az állam likvid forrásaira támaszkodtak. (Év végén a KESZ-egyenleg várhatóan bezuhant, majd év elején új állampapír-kibocsátásokból felnyomják az egyenleget).
- Emellett új statisztika alapján számolják a GDP-t, a nominális GDP nagyobb lett az új ESA-szemlélet alapján, mivel a nevező emelkedett, így kisebb lett a GDP-arányos államadósság.
Infláció, árfolyam és monetáris politika
2014-ben közel nulla volt az infláció, ami egyszer sem fordult elő a rendszerváltás óta. A kormányzati propaganda ezt sikerként aposztrofálja, valójában azonban számos veszélye van: a megtakarítások növelésével, így a gazdaság megtorpanásával, a beruházások eltűnésével az új munkahelyek teremtődésének lehetősége is eltűnhet. Japánban a defláció jó pár éve okozza ezeket a tüneteket. Nálunk ez kevéssé várható, hiszen az alacsony inflációs ráta kialakulásában leginkább két egyszeri tényező játszott szerepet: a rezsicsökkentés és a nemzetközi olajárak drasztikus zuhanása. Idén várhatóan már 1-2 százalék között lesz az árszínvonal-változás.
A 2014-es év nem a forint éve volt. A hazai pénz jelentősen leértékelődött, amelynek a devizahitelesek nem örültek. Jelenleg 320 forint környékén mozog a forint az euróval szemben, és nem kizárt, hogy a hazai deviza rövid időn belül akár a 330 forintos határt is meg fogja célozni.
Az MNB felől elsősorban Matolcsy György őrültebbnél őrültebb vásárlásairól jöttek a hírek, de a kamatvágásokban sem volt megállás az év közepéig. Az alapkamat jelenleg 2,1 százalék, és a következő hónapokban nem várható változás (hacsak nem lesz turbulencia a pénzügyi piacokon). Az alacsony alapkamatnak amúgy jelentős szerepe volt a forint leértékelődésében, mert az elmúlt másfél évben az alapkamat mérséklődésével párhuzamosan a forint-árfolyamsáv is eltolódott.
A hazai tőkepiac és a magyar bankrendszer
A hazai tőkepiac nyugodt éven van túl annak ellenére, hogy a részvénypiac nem teljesített olyan jól, mint a nyugati tőzsdék. Az állampapírhozamok kedvezően alakultak, és kisebb nemzetközi konfliktus ellenére is alacsony szinten maradtak.
A hazai bankrendszernek viszont mozgalmas éve volt. Az MKB és a Budapest Bank állami kézbe kerültek, a Széchenyi Bank működését pedig különböző visszaélések miatt beszüntette az MNB. Ráadásul több évnyi várakozás után sikerült elfogadni egy olyan devizamentő csomagot, amely már nem csak a gazdagokon segít, 1000 milliárdos terhet rakva a bankok vállára. A gépezetbe azonban hiba is csúszott, mivel Rogán Antal ígérete ellenére a forintosítás még sem lesz annyira kedvező, mint ahogy arra sok bajba jutott hiteles számított.
A hazai bankoknak viszont nem lesz könnyű évük idén sem, mivel a tisztességtelenül befolyt bevételek visszatérítése csak most fog elkezdődni.
Összességében elmondható, hogy a 2014-es év kedvezően alakult, jobb volt az elmúlt évekhez képest, kategorikusan viszont nem lehet kijelenteni, hogy a gyarapodás éve volt. A következő pár év meghatározó lesz a magyar gazdaság számára. De csak és kizárólag akkor lehet gyarapodásról beszélni, ha a növekedés változatlanul 3 százalék felett marad, és a foglalkoztatás növelése nem a közmunka segítségével valósul meg.
