Orbán azt nyilatkozta, hogy inkább megtartaná Magyarországot a magyaroknak, nem látna szívesen nagy létszámú, a magyartól eltérő kultúrájú kisebbséget. Pedig ha valamitől félteni kell a magyar társadalmat, az pont nem a bevándorlás, ugyanis európai viszonylatban nagyon kevés a bevándorló és a menekültstátuszt kapott menedékkérő. Az itt élő bevándorlóknál azonban sokkal nagyobb gazdasági probléma a kivándorlás.
Jól tetten érhető a kérdésben az orbáni kettős mérce is: a kivándorló magyarok szerinte valójában csak érvényesítik jogukat arra, hogy az EU-n belül bárhol dolgozhassanak, miközben tiltakozik az ellen, hogy azok, akik hazájukban nem tudnak (meg)élni, Magyarországra vándoroljanak a jobb élet reményében. Visszásság az is, hogy míg a Magyarországra érkező „gazdasági bevándorlókat” ekézi, Orbánnak a Letelepedési Magyar Államkötvényt több százezer euróért vásárló tehetős kínaiakkal látszólag nincs semmi problémája.
És hogy miért rossz a kivándorlás? Röviden azért, mert az amúgy is elöregedő társadalomból egyre jobban hiányoznak a járulékfizetők. Ez rövid és középtávon bevételi problémákat okozhat az államnak, valamint a GDP-ben is meglátszik a fogyasztáscsökkenés hosszabb távon pedig óriási lyuk marad utánunk a nyugdíjkasszában. Ráadásul az agyelszívás jelensége főleg a magasan kvalifikált szakembereket fölözi le az országból. A kutatások szerint tízszer annyi szakember vándorol ki hazánkból, mint ahányan érkeznek a helyükre. A kivándorlók nagy része fiatal diplomás, a 2009 után kivándorlók csaknem 80 százaléka 40 év alatti.
forrás: kontaktmagazin.hu
Nagy-Britannia
Korábbi blogunkban írtunk arról, hogy a szigetországban az adószámkérelmek tekintetében először sikerült bekerülnünk az első tízbe (18 ezerrel) a 2011 áprilisától 2012 márciusának végéig vizsgált időszakban. Az utoljára figyelt (2013 augusztusától 2014 szeptemberig) tartó időszakban a kilencedik helyen tanyáztak a magyar állampolgársággal rendelkező kérelmezők.
Figyelemreméltó a kiugrás a román és a bolgár munkavállalók számában, akikkel szemben a tavalyi év elején oldották fel a munkaerő-piaci korlátozásokat. E két csoporton kívül mindenhol csökken az adószámot kérelmezők száma. A magyarok esetében ez 18 százalékos csökkenést jelent. Persze ebben nincsenek benne a feketén foglalkoztatottak, és azt sem tudjuk, hogy mennyi ideig tart a munkavállalás.
A következő grafikonon a 2002 óta Nagy-Britanniában adószámot kérelmezők életkori megoszlását láthatjuk, amelyen első ránézésre látható az adószámkérelmek megtorpanása. A migráció természetéből fakadóan legtöbben a fiatal korosztályból vannak, de középkorúak is szép számmal képviseltetik magukat. A 25 és 34 év közöttiek csoportjában csökkenés következett be, míg a 24 év alattiak száma stagnált, ahogy az idősebb korosztályoké is.
Németország
A hagyományos célországnak számító Németországban, a külföldi állampolgárok adatbázisa (AZR) alapján 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest 26,3 százalékkal nőtt a magyarok száma. Ez az egyik legnagyobb mértékű növekedés az adatbázisban szereplő összes országot figyelembe véve.
A magyar állampolgárok száma 135 ezer 614-re emelkedett a 2012 végén nyilvántartott 107 ezer 398-ról, ami azt jelenti, hogy több mint 28 ezren vándoroltak ki egy év alatt. A növekedés mértéke alapján összeállítható listán Magyarország Szíria és Románia után a harmadik helyen áll, a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok közül pedig az első.
Ausztria
Ahogy várható volt, Ausztriában a nyári mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák idejére elérte a 70 ezret a magyar munkavállalók száma (és ebben a statisztikában csupán a legálisan foglalkoztatottak vannak benne). Ezzel pedig a magyar az egyik legnagyobb migráns közösség a szomszédos országban, amelyben a földrajzi közelség miatt semmi meglepő sincs. A románok és bolgárok térhódítása a tavalyi évben itt is látványos volt.
Ausztriában 2014-ben az összes foglalkoztatott létszáma majdnem 1500 fővel kevesebb lett, a külföldi foglalkoztatottaké viszont 5500 fővel növekedett. A külföldiek aránya már 17,3 százalék az összes munkavállalón belül (egy évvel korábban 16,4, két évvel korábban 15,6 százalék volt).
Miért rossz a kivándorlás?
Röviden azért, mert az amúgy is elöregedő társadalomból egyre jobban hiányoznak a járulékfizetők. Ráadásul az agyelszívás jelensége főleg a magasan kvalifikált szakembereket fölözi le az országból. Ezek nagy része fiatal diplomás, a 2009 után kivándorlók csaknem 80 százaléka 40 év alatti. Jelenleg a KSH szerint kb. félmillió magyar vándorolt ki és dolgozik külföldön.
Az agyelszívásnak nevezett folyamat nálunk is tetten érhető: az EU munkaerő-piaci adatbázisa szerint a saját szakmájában legálisan dolgozó munkavállalóból tízszer annyi távozott hazánkból, mint amennyien helyettük Magyarországra érkeztek. EU-s csatlakozásunk óta alig 1000 szakember érkezett hazánkba munkavállalási célból másik EU-s országból, miközben 2014-ig több mint tízezer magasan képzett szakember távozott.
Egy szomorú példa az egészségügyi dolgozók elvándorlása. Az elmúlt 5-6 évben több mint tízezren kértek hatósági igazolást külföldi munkavállaláshoz. Az idei első félévben sem lassult a kivándorlás üteme. A 25 és 29 év közötti, vagyis a szakvizsga előtt álló orvosok közül idén még többen kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, mint egy éve.
Az orvosok, az ápolók és a gyógyszerészek között legnépszerűbb célországok: Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria. Szintén népszerű Írország, Svájc és az északi skandináv országok.
