A tavalyi év újabb negatív rekordot hozott a legális cigarettapiacon: 7 milliárd szálat értékesítettek a trafikok a 2013-as 9,3 milliárd szálhoz képest, ami már akkor is negatív rekord volt. A trafikrendszer előtt ugyanis bőven 10 milliárd felett volt az értékesített szálak száma.
A csökkenő legális piac miatt pedig az elmúlt két évben majdnem 60 milliárd forintot bukott az állam a dohánytermékek adóján. A jövedelmezőség érdekében megnövelt árrés és a trafikrendszer bevezetése tehát pont ellentétes hatást váltott ki: illegális termékekhez tereli a fogyasztókat, ez pedig sok tízmilliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket is.
A 2015-ös esztendő is több újdonságot hoz a dohányfronton. Például lesz dohányipari különadó rendkívüli egészségügyi hozzájárulás néven, és a jövedéki adó is nő majd. Ezen kívül létrehoznak egy dohány-kiskereskedelmi ellátót is, így csak és kizárólag ettől az állami kézben lévő ellátótól vehetnek dohányárut a trafikok. A tulajdonhoz való jog sérelmével újra felosztott dohánypiac haszna nem elég, a piacot kiszolgáló nagykereskedelmi ellátórendszerre is rátelepszik a kormány. Ez nem más, mint egy újabb szegmens államosítása, amelynek következtében meg lehet fejni a dohánypiacot, megfelelő kezekbe juttatva a nyereséget.
Zsugorodó legális, növekvő illegális piac
A tavalyi év újabb negatív rekordot hozott a legális cigarettapiacon: mindössze 7 milliárd szálat értékesítettek a trafikok, pedig már a 2013-as 9,3 milliárd szál is negatív rekord volt. A trafikrendszer előtt bőven 10 milliárd felett volt az értékesített szálak száma. A legális piac csökkenésének több összetevője van. Egyrészt, a NAV által lefoglalt csempészcigi és vágott dohánytermék többszöröse a néhány évvel korábbinak, így nyilvánvalóan nőtt a feketekereskedelem aránya a dohánypiacon. Másrészt, az egyre drágább dobozos cigaretta helyett inkább a vágott dohány felé tolódik el a piac, nyilvánvalóan költséghatékonysági okokból. A dohánypiacot ezért érdemes teljes egységében szemlélni, mert közben a finomra vágott fogyasztási dohány eladott mennyisége évre vére nő, amellyel a drágulást próbálják kivédeni a fogyasztók.
A csökkenő legális piac miatt pedig az elmúlt két évben majdnem 60 milliárd forintot bukott az állam a dohánytermékek adóján. A dohánytermékek folyamatos drágulása, illetve a trafikrendszer bevezetése egyáltalán nem tett jót a dohánypiacnak: a legális dohánypiac egyre szűkül, miközben a lefoglalt csempészcigi mennyisége egyre nő. A jövedelmezőség érdekében megnövelt árrés és a trafikrendszer bevezetése tehát pont ellentétes hatást váltott ki: illegális termékekhez tereli a fogyasztókat, ez pedig sok tízmilliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket is.
Trafikmutyi
A trafiktörvény 2011 decemberi benyújtása óta követtük figyelemmel a tavaly júliusban megnyíló Nemzeti Dohányboltok sorsát. Már az ötlet felmerülésekor leírtuk, hogy miért tartjuk problémásnak (és álszentnek) a dohánytermékek árusításának állami kézbe vételét. Az elmúlt négy év mutyijai közül a trafikügy egyértelműen kiemelkedő helyet foglal el a magyarországi korrupciótörténetben. Fideszhez közel állók ezrei nyertek az átláthatatlan trafikpályázaton, miközben évtizedeken át a trafikjukból élő emberek tízezrei voltak kénytelenek feladni addigi életüket.
Aki nem pontosan emlékszik a részletekre, az alábbi táblázat segítségével felfrissítheti az emlékeit:
Több mint egy évnek kellett eltelnie, hogy nyilvánosságra kerüljenek a trafikpályázatok elbírálóinak névsora. „Meglepő” módon többségük a Fideszhez és a Fidelitashoz köthető, többségében a Fidesz által a minisztériumokba ültetett személyek voltak. Mostanra egyértelmű, hogy egy hatalmas csalás keretében ment végbe a trafikkoncessziók kiosztása. Még ezek után is úgy tűnt, hogy minden marad a régiben, senki sem fog bukni a trafikügyben. A kitiltási botrány miatt azonban újabb csavar került a történetbe. Az ügyészség sorra rendeli be a koncessziós tenderek nyerteseit és veszteseit.
Kárpótlás a trafikosoknak?
A dohányipar körüli mutyi iskolapéldája a hazai korrupciónak, de a történet még nem zárult le. A legfrissebb strasbourgi bírósági ítélet alapján a magyar államnak 5 millió forintot kell fizetnie egy károsultnak, mert sérült a tulajdonhoz való joga. Ha a döntés jogerős lesz, akkor a magyar állam nem tehet mást, minthogy kifizeti a kártérítést a felperesnek - Varga Mihály úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány a bírósági döntést kötelezőnek ismeri el magára nézve, így fizetni fog -, majd felkészül a további pereskedésekre. A strasbourgi döntés lavinát indíthat el, amelynek a végén akár több tízmilliárdos kártérítést is ki kell fizetnie a kormánynak - mit a kormánynak, a magyar adófizetőknek - a trafik károsultak részére.
Mit hoz az új esztendő?
A 2015-ös esztendő is több újdonságot hoz a dohányfronton. Például lesz dohányipari különadó rendkívüli egészségügyi hozzájárulás néven. A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétel. Az adó - az eddigi különadókhoz hasonlóan - sávosan határozza meg az egészségügyi hozzájárulás mértékét: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék – de legalább 30 millió forint –, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék. (Érdekes, hogy a különadók esetén a kormány a sávos adóztatás mellett teszi le a voksát, mert az igazán nagyokat adóztatná, miközben a jövedelemadónál nem baj, ha a leggazdagabbak ugyanannyit adóznak, mint a legszegényebbek). De nemcsak a nagyobb cégeket, hanem a kisebb konkurenciát is felszámolja a különadó minimális 30 milliós határa.
Forrás: index.hu
De nemcsak ez hoz jelentős változást a dohánypiacon jövőre, hanem az is, hogy létrehoznak egy dohány-kiskereskedelmi ellátót, így csak és kizárólag ettől az ellátótól vethetnek dohányárut a trafikok. A kiskereskedelmi ellátó feladatainak ellátáshoz egy 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapítanak, de lehetőség lesz erre is koncessziós szerződést kötni. Ez csupán még egy lépcsőfok, ahol meg lehet fejni a dohánypiacot, megfelelő kezekbe juttatva a nyereséget.
Jövőre a jövedéki adó is nő két lépésben, először 2015. április elsején, majd 2015. július elsején.
