Egy évtized után ismét felmerült az a gondolat, hogy Budapesten akár Olimpiát is lehetne rendezni. A Magyar Olimpia Bizottság (MOB) szerint Magyarország megpályázhatná a 2024-es nyári játékok rendezési jogát, és egy költséghatékony tervvel akár még esélyünk is lehetne.
De mit jelent az, hogy költséghatékony olimpia? Egy nyári olimpiai játék megszervezése sosem volt olcsó mulatság, hiszen nemcsak abból áll, hogy felhúzunk néhány sportlétesítményt, hanem komoly infrastrukturális beruházásokat is megkövetel. Ez pedig pont az a terület, ahol Magyarország jócskán le van maradva a többi pályázóhoz képest.
A 2012-es nyári játékok megpályázásánál a hazai rendezés körülbelül 4600 milliárd forintba került volna, amelyből a központi költségvetésnek 3000 milliárdot kellett volna finanszíroznia. 2024-re azonban még nincs kész költségvetési tervezet sem, ellenben annyit tudunk, hogy a világváros Párizsnak 2000 milliárd forintnak megfelelő eurójába kerülne az olimpia megszervezése. Kérdés, lehetséges-e a több ezer milliárd forintos beruházás mérlegét pozitívra hozni. Pusztán presztízsből ugyanis nincs értelme kockáztatni a költségvetési stabilitást (és vele az EU-s forrásokat), sokkal jobb helye is lehet azoknak az ezermilliárdoknak.
Olimpia 2024?
Még 2014 szeptemberében vetődött fel, hogy Budapest megpályázhatná a 2024-es nyári olimpiai játékok rendezési jogát. A Magyar Olimpiai Bizottság felkarolta az ötletet, azóta pedig kisebb tanulmányok is születtek arról, hogy Budapest tulajdonképpen vonzó helyszíne is lehetne az olimpiának. De mindez csupán elméletben lehetne, mivel sem Budapest, sem Magyarország nem rendelkezik azokkal az infrastrukturális adottságokkal, amelyek lehetővé tennék egy ilyen volumenű rendezvény megrendezését.
Ennek ellenére a MOB valóban komolyan gondolja a pályázatot, mivel február elején úgy döntöttek, hogy javasolni fogják Budapestnek és Magyarországnak, hogy vizsgálják meg a 2024-es rendezés lehetőségét.
Magyarország mellett már biztosan pályázik Hamburg, Boston és Róma. Párizs, Baku, Isztambul és Durban pedig egyelőre érdeklődik. A lista valószínűleg bővülni fog, hiszen a jelentkezésre 2017-ig van idő.
Az utóbbi két évtizedben nem először vetődik fel a budapesti olimpiai gondolata. A 2000-es évek elején üzleti csoportok lobbiztak a pályázat mellett, majd 2005 után a BOM (Budapesti Olimpiai Mozgalom) Egyesület karolta fel az ügyet. Szerintük most a legreálisabb dátum 2028 lehetne.
Mit jelent az, hogy költséghatékony olimpia?
Egy olimpiai megrendezése nem olcsó mulatság, és tulajdonképpen ez az elsődleges akadálya annak, hogy miért is nincs realitása a pályázatnak. Bár sokan úgy vélik, és talán komolyan is gondolják, hogy hazánknak lenne esélye, egy költséghatékony rendezést megcélzó pályázattal, ha a realitás talaján szeretnénk maradni, akkor erre semmi esély nincsen. Egy olimpiai megrendezése még alsó hangon is több ezermilliárd forintot emésztene fel, és ezek még a legóvatosabb becslések.
A 2000-es évek elején, amikor sokan azt szerették volna, hogy a 2012-es nyári játékokat pályázza meg Budapest, a PwC úgy számolt, hogy a hazai rendezés körülbelül 4600 milliárd forintba kerülne, amelyből a központi költségvetésnek 3000 milliárdot kellene finanszíroznia. Az akkori árakon nézve, ez a GDP jóval több mint 10 százalékát jelentette volna a költségvetés számára, tehát Magyarország úgy ment volna csődbe, mint Görögország, ha valóban megvalósult volna a terv. (A görögök számára több mint 10 milliárd dollárba kerülő 2004-es nyári játékok hatalmas terhet jelentett, a gigaberuházások, és a megrendezés sosem térült meg, ellenben a későbbi gazdasági problémákat még jobban elmélyítette.)
De hogy mennyire nem olcsó egy olimpia megrendezése, azt az utóbbi két játékok költségvetése is tükrözi:
- A 2008-as pekingi olimpia minden idők talán legdrágább nyári játéka volt, a költségek alsó hangon is elérték a 40 milliárd dollárt, de ennél jóval több is lehetett. A játékok ára sosem térült meg, igaz, a kínaiak számára ez egyfajta presztízs beruházásnak/értéknek számított, és nem a megtérülés került a középpontba az azóta második számú gazdasági hatalommá váló országban.
- A 2012-es londoni olimpia becslések alapján minimum 9,3 milliárd fontba került, és csak hosszú távon térülhet meg a turizmus segítségével.
- És nem szabad megfeledkezni a korrupció melegágyaként emlegetett, Szocsiban rendezett 2014-es téli olimpiáról sem, ami egyes becslések alapján akár 50 milliárd dollárba is kerülhetett az oroszoknak, igaz ez részben annak köszönhető, hogy az egyes beruházásokat jócskán túlárazták. Ez azért fontos információ, mert a mutyi Magyarországon sem ismeretlen fogalom, és a jelenlegi állapotok tükrében szinte elképzelhetetlen, hogy ne szőné át a hazai rendezést.
A költségvetésnek a jelenlegi információk alapján akkora terhet jelentene egy olimpia megrendezése, amelyre egyszerűen nincs fedezet, a szigorú államháztartási fegyelem miatt pedig nem lehet átlépni a 3 százalékos küszöböt. Igaz számolni kell azzal is, hogy a beruházások fellendítenék az építőipart, és más szektorokat, segítve a GDP-növekedést, de összességében ez sem lenne elegendő ahhoz, hogy a gigahiány eltűnjön. Költséghatékony olimpia egyszerűen nem létezik, legalábbis magyarországi viszonylatban nézve.
Óriási fejlesztések kellenének
A pénz hiánya mellett a másik fő probléma a nagyon gyenge infrastrukturális adottságok. Peking, London, de még Athén is jóval jobb adottságokkal rendelkezett, amikor megkapta a megrendezés jogát (a londoni metróhálózatot például meg se próbáljuk összehasonlítani a budapestivel), mint Budapest, és az elmúlt évek lassú, nyögvenyelős fejlesztései nem ígérnek semmi jót. Gondoljunk csak a 4-es metróra, ami bő 10 év alatt készült el, és a rövid pályahossz miatt sokan inkább nevetségesnek tartják, mint komoly beruházásnak. Elvonatkoztatva mindenféle politikai párttól az elmúlt 25 évben mindenki tapasztalhatta, hogy Magyarországon valahogy minden jóval lassabban készül el, mint más országban, és erre magyarázatot sem könnyű találni.
De mi hiányzik Budapesten egy olimpia megrendezéséhez?
- Sportlétesítmények. Ezek hiánya a legkevésbé fájó, mivel az új nemzeti stadion, és a 2017-es vizes világbajnokság miatt felépülő komplexumok kompatibilisek lehetnek egy olimpiával. Ennek ellenére még számos létesítményre szükség lenne, bár véleményünk szerint ez jelenthetné a legkisebb akadályt, hiszen az elmúlt években a stadionépítések nagyon felpörögtek, és ha a mostani kormányon múlik, akkor a lendületből biztosan nem vesznek vissza.
- Közlekedési infrastruktúra. Szükség lenne minimum egy (észak-déli), de inkább két új metróvonalra, a 4-es metrót meg kellene hosszabbítani, új hidakra és gyalogoshídra, az M0-s elkerülőnek teljes egészében kész kellene lennie, emellett fel kellene újítani az összes fő villamos- és hévhálózatot is.
- Szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra. Szállodák és egyéb szálláshelyek a jóval nagyobb vendégszám miatt, de ez inkább magánberuházásnak minősül.
Külön kiemelve a közlekedési infrastruktúrát jól látható, hogy Magyarországon jócskán el van maradva olyan nagy városoktól, mint például Berlin, ami szintén pályázni szeretne a 2024-es rendezésre. Nálunk csak álmodozni lehet olyan közlekedési rendszerről, mint például a modern S-Bahn-hálózat.
Függetlenül az olimpiától a közlekedési infrastruktúrát Budapestnek mindenképpen fejlesztenie kell, mert a modernizáció hiányában még inkább távolabb kerül a főváros a modern nyugati nagyvárosoktól.
Van jobb helye is a pénznek
A Ténytár véleménye szerint Magyarország és Budapest olyan lemaradásban van a többi potenciális pályázóhoz képest, hogy teljesen esélytelenül indulna a hazai pályázat még akkor is, ha felgyorsulnának a fejlesztések. Az olimpia egy látványos esemény, azonban Magyarország gazdaságilag nem engedhet meg magának százmilliárdos költségvetési lyukakat egy olimpia miatt. Csak akkor éri meg a projekt, ha biztosan megtérül, ennek azonban kicsi az esélye. A felújított létesítmények ugyanis Athénhoz hasonlóan Budapesten is idővel lerobbannának és üresen állnának, ez pedig korántsem nevezhető költséghatékonynak. Olyan gazdaság pedig nem áll mögöttünk, ami lehetővé tenné a gigantikus mértékű pazarlást.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése fontos, a többi forrást, amit egy esetleges olimpiára szánna az adott kormány viszont olyan ágazatokba kellene átcsoportosítani, amelyek nélkülözhetetlenek, mégis óriási forráskivonás történt az elmúlt években (egészségügy, oktatás). Magyarország rengeteg területen hatalmas lemaradásban van nemcsak a nyugat-európai, hanem a régió többi országához képest is, így inkább a felzárkózásra kellene pénzt fordítani, és nem olyan presztízseseményekre, mint az olimpia.
