Március eleje óta nem robbant ki újabb nagyobb brókerbotrány, azonban a Quaestorról és a Fideszhez köthető szálakról napról napra derülnek ki újabb és újabb részletek annak ellenére, hogy a kormánypárt minden igyekezetével azon van, hogy leporolja magáról az ügyet és a baloldal irányába tolja.
Pedig az elmúlt hónapokban sorra újabb és újabb brókerbotrányok pattantak ki, százmilliárdokkal megkárosítva a kisbefektetőket. A botrányok vezéralakjai pedig rendre olyan személyek, akik jól beágyazottak a jelenlegi kormányzatba, sőt, az ügyek kirobbanásáig szorosan együtt is dolgoztak a kormánnyal. Töröcskei István, a bebukott bankvezér 7,5 milliárd forint tartozással nem tud elszámolni, mindeközben pedig az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetője volt. A Quaestort vezető Tarsoly Csaba pedig Szijjártó Péter bizalmasa, a keleti nyitás egyik háttérembere volt.
A kormány tehát gyorsan elvarrná a szálakat. Már el is fogadták a Quaestor-károsultak megsegítéséről szóló törvényt, amely a pénzügyi szektor korrekt szereplőinek pénzéből, és persze az adófizetői pénzekből kártalanítja majd a bedőlt brókercég ügyfeleit. Már csak az a kérdés, hol volt mindeddig felügyelet. A Fidesz ráadásul itt is az ellenzékre próbálta tolni a felelősséget, bár már 2010 óta ők vannak kormányon, a Matolcsy alá tolt felügyelet pedig még évekkel később is zöld utat adott a mostanra bűncselekmény részét képező kötvénykibocsátásoknak.
Az első botrány: Töröcskei bankja
Lehet, sokan nem emlékeznek már, de két hónappal a brókerbotrányok előtt már volt egy nagyobb bankbedőlés, a Széchenyi Bank felszámolása még 2014 decemberében. A Magyar Nemzeti Bank 2014. december 5-én vonta vissza a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. működési engedélyét, miután súlyos szabálytalanságokat és hiányosságokat tártak fel a banknál. A bankot már korábban is figyelmezették többször, ennek ellenére semmit sem változtattak, ráadásul a jegybanktól kapott olcsó hiteleket is szabálytalanul használták fel. A bank vezetője az a Töröcskei István volt, aki egyben a Államadósság Kezelő Központ vezető tisztségét is betöltötte. Töröcskei jó kapcsolatot ápolt a Fidesszel és a Fideszhez köthető oligarchákkal, így nem véletlen, hogy magas tisztséget tudott betölteni a Fidesz kormányok alatt. A Széchenyi Bank bedőlésében viszont személyesen is érintetett volt, hiszen a családjához köthető vállalkozásoknak is engedélyezett hitelezést, annak ellenére, hogy az 100 százalékig törvénytelen volt. Végül kénytelen volt lemondania az ÁKK vezetéséről, de valódi felelősségre vonás nem történt. 7,5 milliárd forint ragadt bent a banknál, a kisbefektetőket 100 ezer euróig az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanította, e felett viszont futhattak az emberek a pénzük után.
A Széchenyi Bank bedőlőséről bővebben korábbi blogbejegyzésünkben olvashatsz.
Zivataros hónapok: három brókerbotrány
Alig telt el két és fél hónap a Széchenyi Bank bedőlése után, sorra kezdtek el kirobbanni a brókerbotrányok. A Magyar Nemzeti Bank először a Buda-Cash működési engedélyét függesztette fel, miután egy több évtizede tartó csalássorozatra derült fény, majd jött a Hungária Értékpapír, és a legnagyobb ügy, a Quaestor-botrány.
Buda-Cash-ügy: A Buda-Cash évtizedeken át élt vissza ügyfelei bizalmával, meghamisította a jelentéseket és a kimutatásokat. Egyes brókerek még saját ügyfeleiket is átverték, amikor a különböző ügyletekkel kapcsolatban nem a valódi számokat és időpontokat tüntették fel a kimutatásokban. A csalássorozat végül a svájci frank felértékelődésével ért véget, mivel a brókerház az opciós ügyleteken hatalmasat bukott, miután a svájci jegybank elengedte az euróval szembeni árfolyamküszöböt. A több tízmilliárdos veszteség kiverte a biztosítékot az ügyfeleknél, valószínűleg az ezután megindult vizsgálatokba bukott bele a brókerház. Körülbelül 100 milliárd forinttal károsíthatták meg ügyfeleiket.
Hungária Értékpapír-ügy: A másik két ügyhöz képest viszonylag kisebb horderejű visszaélésről van szó. A Hungária Értékpapírnál szintén meghamisították az adatokat és engedély nélkül használták fel az ügyfelek pénzét, több milliárd forinttal megkárosítva őket.
Quaestor-ügy: Az eddigi legnagyobb hazai brókerbotrány, a csalás végösszege akár a 200 milliárd forintot is elérheti. A Quaestor Hruria kötvénykibocsátó még március elején jelentett öncsődöt arra hivatkozva, hogy a pénzügyi szektort érintő bizalomhiány miatt túl sokan akarták egyszerre kivenni pénzüket. Valójában a Quaestor engedély és fedezet nélkül bocsátott ki 150 milliárd forint értékben fiktív kötvényeket, ráadásul ősszel az MNB úgy engedélyezett 60 milliárdos kötvénykibocsátást, hogy a cégnél már akkor sem volt minden rendben. A Quaestor már jó ideje piramisjátékhoz hasonló módszerrel bocsátotta ki a kötvényeket, mivel az ingatlanokon túl likvid fedezettel a cég nem rendelkezett. A cégcsoport gyakorlatilag alig termelt nyereséget, miközben rengeteg kötelezettsége volt. Ránézve a pénzügyi és mérlegadatokra, még egy laikus is könnyen észreveheti, hogy semmi sem volt rendben a cég körül.
5 év kormányzás után az ellenzéket hibáztatni gáz. Értem?
A brókerbotrányok elején a Fidesz még az ellenzék irányába próbálta tolni a felelősséget, annak ellenére, hogy már 5 éve ők vannak kormányon:
- A Buda-Cash-botrány kirobbanása után a Fidesz a szocialistákat vádolta azzal, hogy részben ők a felelősek, mivel a Gyurcsány-kormány idején fogadták el azt a törvényt, ami előírja, hogy 5 évente kötelező ellenőrizni a brókercégeket. Az érvelés ott bukott meg, hogy: 1. előtte nem is volt olyan törvény, amely ezt előírta volna ilyen formában 2. "a kötelező ellenőrizni" nem azt jelenti, hogy nem lehet gyakrabban vizsgálni ezeket a cégeket 3. a Fidesz-kormány idején már átmentek ezek a cégek egy nagyobb átvizsgáláson, és a Szász Károly vezette PSZÁF nem talált semmi kivetni valót a működésükben.
- A Quaestor-botrány kapcsán szintén szocialista brókerbotrányról beszélt a Fidesz, annak ellenére, hogy a Quaestor vezetője, Tarsoly Csaba jó viszonyt ápolt a Fidesszel, sőt nyakig benne volt a keleti nyitásban, és a letelepedési államkötvények (értsd: pénzért állampolgárságot kötvény) árusításában. A Fidesz egy 17 milliárd forintos állami hitelt hozott fel, amelyet még a Gyurcsány-kormány adott a cégcsoportnak, csakhogy a kormánypárt hazudott az üggyel kapcsolatban, mivel volt fedezet a hitel mögött, ráadásul 2012-ben még a Fidesz is örült az így megvalósult beruházásnak.
A Quaestor-üggyel kapcsolatban ráadásul számos Fideszhez köthető szál látott napvilágot, ami nagyon kellemetlenül jött a kormánynak, hiszen pont akkor lett szlogen "a kisemberek melletti kampányolás", amikor a brókerházak több tízezer kisembert károsítottak meg.
Fideszes szálak
Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője több szálon is kötődött a Fideszhez, elsősorban Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel ápolt jó kapcsolatot. Jelentős szerepet vállalt a keleti nyitásban, a Quaestor hitelezte több kereskedőház létrejöttét. Tarsoly Csaba kapcsolati hálózatáról az Index készített egy találó képet:
Kép forrása: Index.hu
Az üggyel kapcsolatban azóta is számos megválaszolatlan kérdés merül fel, amelyekre talán soha nem is lesz válasz, mivel az eredmény nagyon kellemetlen lenne a Fidesznek:
- A KKM miért pont pár órával az öncsőd előtt mentette ki a pénzét a Quaestorból? Tarsoly Csaba értesítette-e Orbán Viktort és a Fideszt, hogy be fog dőlni a kötvénykibocsátó részleg?
- Miért voltak minisztériumi pénzek a Quaestornál, és emiatt hogyan veszett el több százmillió forintnyi közpénz?
- Miért jár el olyan lassan az ügyészség, és ezalatt tüntettek-e el adatokat és iratokat a Quaestornál?
- Hogyan lett ideiglenesen vezetője a Quaestor-csoportnak egy büntetett előéletű közmunkás, és ezalatt miért alakították át a cégcsoport felépítését?
A Fidesz már annyiszor önellentmondásba került az üggyel kapcsolatban, hogy talán akkor is jobban járna a kormánypárt, ha inkább hallgatna. A Fidesz kommunikációja gyakorlatilag megbukott, és hatalmas káosz alakult ki a pártban, ami azzal magyarázható, hogy teljesen átlátszó Tarsoly Csaba és a Fidesz kapcsolata. Azért persze a felelősségérzet felmerülésétől nem kell tartanunk, nyilvánvaló, hogy az ügynek politikai értelemben nem lesz felelőse a kormányzaton belül.
"Teljes kártalanítás"a Te pénzedből...
Az országgyűlés elfogadta a Quaestor-károsultak megmentéséről szóló törvényt, ennek lényege, hogy létrehoznak egy Alapot, amelyet a Quaestor-károsultak követelését teljesíti maximum 30 millió forintig (ebben a BEVA kártalanítás is benne van). A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapját létrehozó törvénynek azonban van pár buktatója:
- Az Alap az adósság kifizetésére a BEVA-tagoktól előleget kér, azok jegyzett tőkéjének arányában. Röviden ez azt jelenti, hogy lényegében a bankszektor tisztességes része fogja kifizetni a károsultakat. Azt természetesen semmi és senki sem garantálja, hogy a bankok ezt nem fogják áthárítani az ügyfeleikre, így végül megint megeshet az, hogy a lakosság fizeti meg a terhet.
- Nem lehet perelni majd, azaz talán sosem fog kiderülni, hogy mi is történt pontosan a Quaestornál, miért nem vette észre a pénzügyi felügyelet a csalássorozatot, és milyen szálak is kötötték a Quaestort a Fideszhez.
- A törvény csak a Quaestorra vonatkozik, a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír által elkövetett csalásokra nem, ami szintén azt bizonyítja, hogy a Fidesz gyorsan el akarja varrni a szálakat.
- A bankok által az alapba befizetett, de meg nem térült befizetései levonhatóak lesznek az adóalapjukból, tehát a dolog közpénzt is érinteni fog - ennyivel ugyanis kevesebb fog majd befolyni az államkasszába.
30 millió forintig "örülhetnek" a károsultak, mivel legtöbbjük vissza fogja kapni a pénzét, annak ellenére, hogy a közvélemény nagy valószínűséggel sosem fogja megtudni az igazságot a Quaestor-botránnyal kapcsolatban.
