Hétfőn megszavazta az országgyűlés a Fidesz az új felsőoktatási törvényt, amely szeptembertől gyakorlatilag bábszínházzá silányítja az egyetem eddigi vezetését. Mostantól valójában a kormány által odaültetett konzisztórium irányítja majd a felsőoktatási intézményeket.
De nem csak az egyetemek autonómiáját szüntetik meg teljesen, mert 2016-ra hatvan szakot szüntet meg a kormány. Huszonegy alapszak, harminchét mester, valamint két osztatlan képzés indítását egyszerűen megtiltják. Az intézkedés a napokban újabb tiltakozási hullámokat indított el.
A II. Orbán-kormány a felsőoktatásban való pusztítását azonban szelektíven végezte: miközben a korábbi forráselvonások miatt a legtöbb intézmény a túlélésért küzd, a kormány által létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) minden szempontból monopolhelyzetbe hozták. Mindeközben pedig a Matolcsy-féle közgazdasági tündériskolákra is több százmilliárd ment el.
Kellenek az átalakítások a felsőoktatásban, de nem így...
A tíz éve átvett bolognai rendszert több intézményben úgy alkalmazzák, hogy a korábban öt éves képzéseket megpróbálták bezsúfolni a hároméves alapképzésbe (BA/BSc), sok helyütt pedig az adott mesterszakon oktatott ismeretanyag nagy átfedésben van az alapképzésen oktatottal. Holott a bolognai rendszernek a lényege a kevesebb, az általánosabb ismereteket nyújtó alapszakok és az azokra épülő, jól átjárható, mintegy specializációként működő mesterszakok rendszere lenne.
Javításra tehát lenne lehetőség, csakhogy a minisztérium a döntését a 2012-es reformhoz hasonlóan szakmai, társadalmi és szakmai igények figyelmen kívül hagyásával, erőnek erejével, majd az ellenállás hatására kisebb engedményekkel válaszolva hozta meg. Tette ezt ahelyett, hogy mindezt a piacra és a hallgatói igényekre bízná, így maga szabja meg mit és hol lehet tanulni.
Mindezek a döntések nem csupán szakmaiatlanok és elhamarkodottak, de mérhetetlenül károsak is. A felsőoktatási rendszer, amelyre tíz éve még a GDP egy százalékát költöttük, mára ennek a feléből kénytelen tengődni, ráadásul e pénz egyre jelentősebb része nem normatív alapon járó támogatás, hanem úgynevezett költségvetés-fejezeti finanszírozás, amely kiszámítható mechanizmuson alapuló elosztás helyett teljesen kiszámíthatatlan, politikai szinten meghozott döntésekkel, önkényesen kerül elosztásra.
Közben teljesen szétverték az egyetemi autonómiát is...
Semmit nem engedett a kormány a konzisztóriumi rendszer bevezetéséből sem. A kancellári rendszer tavalyi bevezetése után (amellyel az egyetemek pénzügyi függetlenségét iktatták ki) ez egy újabb kormányzati szervet jelent az egyetemeken. Ezzel az egyetemek stratégiai döntéseit vonják kormányzati hatáskörbe, hiszen kormányzati delegáltakkal töltik fel az újonnan felállt legfőbb döntéshozó testületet.
A konzisztóriumba ugyanis a rektoron kívüli többi tagot (kancellár +3 tag) az oktatási miniszter delegálja, és az ő mandátumuk egyébként hosszabb a rektorénál. A konzisztóriumban hallgatói képviselet egyáltalán nem lesz, a testület részben átveszi az eddig rektori feladatokat, mint például az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése.
A konzisztórium döntéseiben a rektornak nincs egyetértései joga, viszont a testületnek egyetértési joga van a középtávú intézményfejlesztési terv és a kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásában. A rektori pályázat tartalmába is beleszólhat, az intézményi költségvetési terv és a költségvetési beszámoló elfogadásához az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez is jogokat gyakorol. Tehát, ha leszavazzák a testületben a kormányzati delegáltak a rektort, akkor szinte tehetetlen marad. Mindezek együttesen nemcsak a rektorok, hanem a szenátus jogköreit is csorbítják.
Hatvan szakot szüntetnek meg
Miközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, valamint a Matolcsy-féle alapítványi iskolákra bőven van pénz, a többi felsőoktatási intézményt módszeresen lehetetleníti el a kormányzat. Mostanra bizonyossá vált, hogy huszonegy alapszakot, harminchét mesterszakot és két osztatlan képzést egyszerűen kihúznak a képzési listákról: ezekre a továbbiakban hiába jelentkeznének a felvételizők.
Ezek között van a nyelvtudomány, a szociális munka, a kulturális antropológia, de megannyi természettudományi, gazdaságtudományi és műszaki képzés is.
Forrás: ténytár gyűjtés
Monopolhelyzetben az NKE, így lesz Fidesz-konform minden közigazgatási szakember
A kormány által gründolt Nemzeti Közszolgálati Egyetem mindeközben nem csupán oltalmat kapott, hanem a kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a hallgatókat a rendszer-konform intézménybe terelje. A kabinet adminisztratív eszközökkel, új épülettel, jogszabály-módosítással és irgalmatlan közpénz-pumpálással segíti az intézményt.
Az egyetemet rendeletben felmentették a szakindítás szigorú követelményrendszerének való megfelelés alól, ezzel hatalmas versenyelőnyt adva az állam üdvöskéjének a többi intézménnyel szemben. A kormány ismét kijátszotta a rendszert, a Magyar Akkreditációs Bizottság ezidáig ugyanis többször elkaszálta az NKE rendészettudományi doktori képzését, amit ezután az egyetemnek nem kell majd megvizsgáltatnia a bizottsággal.
Legutóbb pedig a kormány azzal sokkolta a tudományos élet képviselőit, hogy Lázár János javaslatára minden államtudományi képzés az NKE-re kerülne. A tervezet már a Magyar Tudományos Akadémiából is szokatlanul erős hangvételű választ váltott ki. Nem csoda, hiszen az újabb kedvezményezés az udvari egyetemmel egyszerűen megfosztaná a többi egyetemet attól, hogy a jövő közigazgatási szakembereit kineveljék. A monopóliummal a képzés végére megvalósulhatna a hallgatók megfelelő értékek szerinti ideológiai újraprogramozása. De ez egyelőre még az NKE-s tanítógárdának sem megy le könnyen a torkán.
A következő lépés pedig nyilvánvalóan az lesz, hogy a hallgatók csupán a mamutintézményből megszerzett diplomával tudnak majd munkát találni a közszférában. Nemzeti középosztálygyártás, állami megrendelésre.
Az utolsó 100 komment: