Orbán Viktor 21. századi körülményekről beszélt az egészségügy kapcsán évértékelőjében. A szomorú valóság azonban az, hogy a magyar kórházakban borzalmas állapotok uralkodnak. A helyzet tarthatatlanságával természetesen a Fideszen belül is tisztában vannak, rendkívül nehéz azonban a fennálló helyzet orvoslása. Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára például már beismerte, hogy bármit is csinálnak, nincs és nem is lesz elegendő orvos ahhoz, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátási struktúrát fenntartsák.
Bár a kormányzat március elején előállt egy megoldási tervezettel, a szakmabeliek szerint pont az orvoshiányra nem nyújtottak megfelelő gyógyírt. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) jelezte, hogyha nem lesz jelentős forrásbővítés az egészségügyben, akkor az egész átalakítási kísérlet kudarcra van ítélve, ugyanis jelenleg sem ápoló, sem orvos, sem háttérdolgozó nem áll megfelelő számban rendelkezésre.
Szörnyű állapotok
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében többek között azt állította, hogy mintegy 500 milliárdot fordítottak már kórházaink fejlesztésére, illetve, hogy szerinte a vidéki kórházak többségében már 21. századi körülmények fogadják a betegeket. Nem tudjuk, hogy Orbán mikor járhatott utoljára magyar kórházban, illetve hogyan és mire fordítottak állítólag 500 milliárdot - hacsak nem azokról az EU-s pénzekről beszélünk, amelyek egészségügybe való invesztálásáról ráadásul még az előző, baloldali kormány döntött. Ezzel együtt is, a 21. századi körülményektől bizonyosan rendkívül messze vagyunk.
Az ÁNTSZ vizsgálata szerint például a kórházi ellátásra szorulók több mint fele baj esetén olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek. A száz vizsgált szolgáltatóból harminckettőnél nincsenek meg az elvárt közegészségügyi feltételek, azaz penészesek a falak, nincs tiszta textília, lejárt sterilitású anyagokkal dolgoznak. Ezen kívül a száz szolgáltatóból huszonkettő nem tudja biztosítani sem a közegészségügyi, sem a szakmai feltételeket. Azaz, ennyi helyen nincs megfelelő kézmosási, fertőtlenítési lehetőség az orvosoknak, vagy hiányoznak az ellátáshoz szükséges megfelelő eszközök.
A szomorú valóságra mutat rá az 1001 orvos hálapénz nélkül elnevezésű Facebook-csoport felhívása is. Állításuk szerint évek óta többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, a kormány pedig tud a helyzetről, ám nem tesz semmit ellene. A csoport Facebook-oldalán közzétett nyílt levélben egészen elképesztő állítások szerepelnek:
Vannak kórházak, ahol még a sterilizáló is leállt, a vécét nem lehet lehúzni, a beteget nem lehet elkülöníteni, nem jut tiszta pelenka, nincs fertőtlenítőszer, a vezetők visszamondják a takarítást, mert nincs rá forrás. Előfordul, hogy egy kéztörés ellátása után belehal a beteg a kórházi baktérium okozta bélgyulladásba, vagy lélegeztető gépen végzi egy gyermek, mert a mandulaműtét során kórházi, terápia-rezisztens kórokozók támadják meg.
A kórházakban uralkodó borzalmas feltételekről, a kórokozók terjedésének mértékéről a kormány és az állami ellenőrző szervek évek óta tudnak, ennek ellenére nem tesznek semmit – írják a nyílt levélben. Hozzáteszik: ezeket az információkat évek óta titkolják, és nem átlátható formában bocsátják a szakma és a nyilvánosság elé.
Tisztában vannak a helyzet súlyosságával.
Hogy mennyire borzalmas állapotok uralkodnak, azt legalább már a kormánypárton belül is felismerték. Egy, a 24.hu-nak nyilatkozó fideszes képviselő szerint:
Hajszálra vagyunk attól, hogy halálgyárakká váljanak kórházaink. Elfogynak az orvosok, sok településen, sok osztályon már most sincs, aki vizsgáljon, aki kezelje az ultrahanggépet, nincs, aki műtsön, nincs, aki bent maradjon éjszakai ügyeletre.[…] Lassan kimondhatjuk, aki nem tudja megfizetni a maszek egészségügyet, ha komolyabban megbetegszik, meghal.
A problémákról már nem csak zárt körben beszélnek: Beneda Attila a Magyar Kórházszövetség XXVIII. kongresszusán arról beszélt, hogy súlyos a szakemberhiány, illetve, hogy nincs és nem is lesz elegendő orvos ahhoz, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátási struktúrát fenntartsák. Benda szerint a háziorvosi ellátás területén 5-10 éven belül egészen bizonyosan komoly orvoshiány lesz, mert annyi orvost, amennyi kikerül a rendszerből, nem lehet majd pótolni.
Egyre kevesebb pénzt költöttünk az egészségügyre
Ha megnézzük az OECD adatsorait, akkor láthatjuk, hogy egyáltalán nem meglepő a magyar egészségügy jelenlegi siralmas helyzete. A szervezet tagországait összehasonlítva, Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egészségügyi ráfordítás mértéke: mind vásárlóerő-paritáson mérve, mind pedig GDP-arányában nagyon keveset költ a központi költségvetés egészségügyi ellátásra, elmaradva az OECD-átlagtól (vásárlóerő-paritáson mérve például az egy főre vetített kiadások Magyarországon az OECD-átlag felét sem érik el).
Ezen kívül, ha az OECD-országok kormányzati kiadásainak összetételét vizsgáljuk, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy 2013-ban arányaiban Magyarországon költötték a legkevesebbet az egészségügyi ellátórendszerre.
A fenti adatsorok egyik lehetséges szomorú következménye Magyarország lakosságának folyamatos csökkenése. A KSH 2015-ös népmozgalmi adatai szerint a halálozások száma 131 ezer 600 volt, ami a 2014. évihez viszonyítva 4,2 százalékkal emelkedett. A természetes fogyás 39 ezer 900 fő volt, 5 102-vel több az egy évvel korábbinál. Az is sokat mondó tény a közegészségügy állapotára nézve, hogy a magán-egészségügyi költés 2012 óta erősen növekedett. 2014-ben már a lakosság 46 százaléka fizetett valamilyen ellátásért. Ezen kívül a kifizetett összeg is nőtt: míg 2012-ben évi 33 ezret, addig 2014-ben már 54 ezer forintot hagyott magánrendeléseken a magyar.
Mit lép a kormány?
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár március 5-én jelentette be, hogy a miniszterelnök rábólintott az egészségügy átalakításárát célzó reform javaslataira. Béremelésről az államtitkár nem beszélt, de utalt arra, hogy módosíthatnak az idei költségvetésen. Az átalakítások lényege, hogy új minimumfeltételeket dolgoznak ki, erősítik az alapellátást, kancellári rendszert vezetnek be a kórházakban és elkülönítik a krónikus ápolási feladatokat az egészségügyi ellátástól. Ezeken kívül új kórházat is építenek Budapesten.
A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete már reagált a kormány terveire. Szerintük a legfontosabb tétel kimaradt az átalakítási csomagból, méghozzá a jelentős forrásbővítés, ami nélkül az egész tervezet kudarcra van ítélve. Az átalakításhoz, az építkezéshez építőelemek és emberek kellenek. Sem ápoló, sem orvos, sem háttérdolgozó nem áll megfelelő számban rendelkezésre. Márpedig a betegbiztonság alapja éppen a megfelelő számú és szakképzettségű szakszemélyzet.
