Annak ellenére, hogy még 2010-ben a kisebb és az olcsóbb állam ígéretével kezdte meg tevékenységét Orbán Viktor és kormánya, immáron 85-ről 173-ra emelkedett a kormányzati tisztviselők száma, ha belevesszük a legújabb, két hete kinevezett helyettes államtitkárokat is. A képviselői mandátumok felére csökkentése ellenére sem terheli meg kevésbé a költségvetést a képviselők fizetése, ugyanis hiába vannak kevesebben, még többe kerülnek az adófizetőknek. Ráadásul a kinevezett államtitkárokat, és helyettes államtitkárokat nem kötik összeférhetetlenségi szabályok, így pozícióhalmozással igencsak nagymértékben megnövelhetik fizetésüket.
Növekvő mennyiségű államtitkár
A harmadik Orbán-kormányban jelenleg 108 helyettes államtitkár, 55 államtitkár, valamint 10 miniszter dolgozik – derül ki a kormányzati honlapon szereplő adatokból.
Mindez annak ellenére, hogy a miniszterelnök 2010-ben kormánya bemutatásakor arról beszélt, hogy az ő csapatára „sem a rangkórság, sem a kormányzati dáridó nem lesz jellemző, nem fér bele”. Odáig rendben is volt, hogy valóban kevesebb minisztérium állt fel, mint a Bajnai-kormány idején, és mivel a kormány tagjainak az Alaptörvény szerint csak a miniszterek számítanak, nem teljesített ilyen szempontból rosszabbul a Fidesz, mint a szocialista-liberális kormányok.
Csakhogy, ami a bejárati ajtón kiment, a hátsó ajtón betódult: pár év alatt az államtitkárok és a helyettes államtitkárok száma kétszeresére nőtt 2010-hez képest. A Bajnai-kormánynak igaz, hogy 15 minisztere volt a mostani 10 helyett, viszont mind az államtitkárok, és mind a helyettes államtitkárok (akiket abban az időben szakállamtitkároknak hívtak) kevesebben voltak. Az államtitkárok tekintetében 20-ról 55-re, a helyettes államtitkárok esetében pedig 49-ről 108-ra emelkedett a szám. A kormányzati tisztviselők száma 2010 óta 85-ről 173-ra emelkedett, tehát aligha lett kisebb az állami vízfej, inkább több mint a duplájára nőt 6 év alatt.
Még maga Lázár János is elismerte, hogy a harmadik Orbán-kormány idején nemhogy nem csökkent, hanem nőtt a közszférában dolgozók száma. „Egyre többen vagyunk, ami nem biztos, hogy jó” – mondta tavaly októberben, és világos, hogy azóta a helyzet még tovább romlott.
Novemberben mutatkozott be a legújabb, a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság. A szervezetet az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül hozták létre, vezetője Török Tamás. Mint elmondta, feladatuk a humanitárius segélynyújtás, kapcsolattartás az üldözött keresztényekkel, valamint e csoportok helyzetének bemutatása.
Mint elhangzott, hosszú távú céljuk pedig az, hogy Budapest a keresztényüldözés jelenségének vizsgálatában mértékadó központtá váljon. Persze az sem lehet a célok prioritási listáján utolsó, hogy a közbeszédben tartsák a menekültellenességet, valamint új pozíciókat hozzanak létre.
Még mindig jönnek újak...
Legutóbb 2 hete jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a miniszterelnök három új helyettes államtitkárt nevezett ki, egyet pedig felmentett tisztségéből a Balogh Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumánál, ahol eddig 18-an dolgoztak ebben a pozícióban. Így viszont 20 főre emelkedett a számuk a tíz államtitkár és a miniszter mellett, amellyel az EMMI föllépett a dobogó első fokára.
Balogh Zoltán minisztériumát, alig valamicske lemaradással követi a Lázár János vezette Miniszterelnökség, amely egy éve még nagy büszkén hirdette a bürokráciacsökkentés tervét. Ott ugyanis 8 államtitkár és 19 helyettes államtitkár dolgozik, míg a dobogó harmadik helyére a Nemzetgazdasági Minisztérium állhatott 7 államtitkárral és 17 helyettes államtitkárral – állította össze a dobogósokat az MNO a kormányzati honlap alapján.
A középmezőnyben is dolgoznak szép számmal: a fejlesztési tárcánál 6 államtitkár és 11 helyettes államtitkár van, míg a földművelésügyi tárca 6 államtitkárt és 10 helyettes államtitkárt foglalkoztat. Szijjártó Péter Külgazdasági- és Külügyminisztériuma is ebbe a mezőnybe tartozik, mégpedig 5 államtitkárral és 9 helyettes államtitkárral.
Ám a seregnyi helyettes államtitkár mellett ott vannak még a különböző biztosok és megbízottak is. A kormany.hu adatai szerint jelenleg 65 miniszteri biztos dolgozik, legtöbben, 28-an a Miniszterelnökségen, de a Balogh Zoltán által vezetett humán tárca sem szenved hiányt biztosokból: ott 13 ilyen pozíciót tartanak fenn.
Növekvő kiadások
Nem csoda hát, ha az elmúlt években a kormányzati költségek jelentős mértékben emelkedtek, ezen belül ugrásszerűen nőtt a felső vezetők száma és jövedelme. Jelenleg ugyan fele annyi képviselő van mint a Bajnai-kormány idején, kifizetésük mégis már 2014-ben 100 millióval többe került az adófizetőknek (3,5 milliárd), mint a mandátumok csökkentése előtt, és az erre szánt összeg azóta is folyamatosan emelkedhet, ám a pontos számot nehéz megmondani. Sajtóbeszámolók szerint csak a felső vezetők fizetése éves szinten 2,4 milliárd forint körül járt.
Annyit bizonyosan tudunk, hogy a miniszterelnök havi bruttó illetménye 1 millió 507 ezer 400 forint, de ehhez még jön 200 ezer forint cafeteria, és az országgyűlési képviselői tiszteletdíj, amely 224 ezer 363 forint. A miniszteri illetmény 1 millió 101 ezer 900 forint, ehhez szintén jönnek béren kívüli juttatások és autóhasználat, ahogy az államtitkárok esetében is, ahol a havi illetmény 997 ezer 200 forint. A helyettes államtitkároknál nehezebb kiszámolni, mert ez a kör az alapon felül jogosult lehet még egy csomó mindenre, például illetménykiegészítésre, vezetői illetménypótlékra, de kaphat célprémiumot, valamint a miniszteri illetményt legfeljebb 30 százalékkal emelheti. Így nagyjából 700 – 900 ezer forint körül kereshetnek havonta, de ehhez még egyéb juttatások is járhatnak, például napidíj, hivatali lakás, személyes autóhasználat, de akár ruhapénz is.
Mint korábban írtuk, ráadásul a parlamenti képviselőkkel ellentétben a kormány kinevezett államtitkárait és helyettes államtitkárait nem kötik összeférhetetlenségi törvények, vagyis bármilyen egyéb pozíciót elvállalva nyugodtan kiegészíthetik százezres fizetéseiket.
