A Fidesz hatalomcentralizációjának egyik legnagyobb vesztesei az önkormányzatok, amelyek lassan teljesen súlytalanná válnak. Ez a jelenség talán Budapesten a leglátványosabb. A magyar főváros, gazdasági súlyához képest, csak nevetséges mértékben dönthet fejlődésének irányáról. A kormány pedig egy jól tejelő Disneylandként tekint Budapestre, ahova nem kellenek infrastrukturális beruházások, lényeg a szép díszlet és a nagy sportlétesítmények.
Az önkormányzatiság végnapjai
Hosszú folyamat volt mire eljutottunk az önkormányzatok kivéreztetéséhez. Csakhogy a legfontosabb számot említsük: 2010-ben még 583 milliárd forint sorsáról dönthetett a fővárosi vezetés, ezzel szemben 2016-ban már csak 310 milliárdról. Persze tény, hogy a feladata is kevesebb a fővárosnak, hiszen az állam átvette a főváros egészségügyi és oktatási intézményeinek fenntartását, sőt nemrég már a korábban a BKK-hoz tartozó HÉV fenntartását is, legújabban pedig már pesti köztereket is vinne az állam.
Ugyanakkor az államosítások és a forráselvonások ellenére az állam sokszor mégis elvárja az érintett önkormányzatoktól, hogy valamilyen módon részt vegyenek az einstandolt intézmények költségvetésében. Például az iskolák klikkesítése után, a korábbi ígéretekkel szemben, az állam „szolidaritási hozzájárulás” formájában mégis csak pénzt várt az önkormányzatoktól, hogy abból finanszírozzák az iskolai étkeztetést.
Más kérdés, hogy ezek az intézkedések mennyire voltak sikeresek, hiszen egy önkormányzat sokkal jobban ismeri a helyi sajátosságokat, nagyobb rálátása van a helyi emberek problémáira, mint a távoli minisztériumokban ülőknek. Ez az önkormányzatiság lényege, és a nagy népességű városok hatékony működéséhez éppen a helyi autonómia növekedésére lenne szükség.
kép: origo.hu
Bevételi oldalon is hatalmas változások történtek az utóbbi években. 2011-ben például az állam kicsavarta a főváros kezéből az idegenforgalmi-adó kivetésének jogát. Később a tömegközlekedés finanszírozására hivatkozva felezték meg a fővárosnak járó 24 milliárdos állami támogatás mértékét. A rezsicsökkentéssel is rosszul járt Budapest, ugyanis a fővárosi tulajdonú közműcégek nemhogy osztalékot fizetnének a tulajdonosnak, hanem kétmilliárd forinttal ki kell őket segíteni. Nem véletlen, hogy a 2016-os költségvetésben már 85 milliárdos hiány szerepelt és bevételek híján, egyre inkább az állam kénye-kedvének van kitéve a főváros.
Welcome to BudapesLand!
Azt, hogy valami baromira nincs rendben, talán a jelenleg folyamatban lévő városfejlesztésekben figyelhetjük meg. A mutyitól bűzlő négyes metró befejezése, valamint az egyébként rendkívül hasznos budai fonódó villamos megépítése óta nem igazán történtek komoly infrastrukturális beruházások a városban, és ez erről nem feltétlenül Tarlós tehet.
A hármas metró kálváriájáról már mi is többször írtunk, az ügy röviden úgy néz ki, a főváros egyedül küzd a projekt megvalósításáért, a kormány pedig nem hogy segítene, hanem még hátráltatja is a munkálatok megkezdését. Jelen állás szerint a főváros egy „fapados” felújítást fog elvégezni az M3-as vonalán, ez azt jelenti, hogy több ütemben, csak a legszükségesebb részeit fogják kicserélni a lerobban infrastruktúrának, tehát a szocreál metrólejárók megmaradnak. A felújítást a déli szakaszon és elvileg júliusban kezdenék el, azonban az eddigi csúszásokra tekintettel, mi ebben nem lennénk biztosak. Emlékeztetnénk, a hármas metrón több ember utazik egy nap, mint a MÁV összes vonalát egybevéve.
kép:flickr/Flavia Aste
Míg az állam a metrófelújítás költségeit sokallta, addig más területen nem ennyire szűkmarkú. A vizes vb költségvetése például 100 milliárd környékén járhat, a Liget-projekt 150 milliárdos büdzsével számolhat, a Várban is költséges munkálatok zajlanak, az olimpia költségeit pedig a magyar GDP 9-10 százalékára teszik.
Ezeknek a beruházásoknak egy része bizonyosan növeli Budapest turisztikai értékét, azonban az önkormányzat jogköreinek és anyagi forrásainak radikális csökkentésével kevesebb figyelem jut a helyi lakosok igényeire. Így pedig a főváros nem lesz más, csak egy jól tejelő, részeg turistákkal teli mesepark, ahol reggelente kicsit félve szállsz fel a metróra, nehogy éppen nálad kezdjen füstölni a szerelvény.
