A KSH előzetes adatai alapján 2016 utolsó negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal volt magasabb mint egy évvel azelőtt, az éves átlagos növekedés előzetesen 1,8 százalék volt 2016-ban. Ez az elmúlt évek leggyengébb adata, és még a pesszimistább piaci várakozásokhoz képest is rosszabbul teljesített a magyar gazdaság.
A magyar gazdaság 2016-os lassulása még sem érhette váratlanul a szakértőket, mivel az első negyedév katasztrofális adatai alapján következtetni lehetett arra, hogy mérsékeltebb lesz a teljesítmény az egész év folyamán. A lassulás fő hajtóereje az uniós forrásokhoz vezethető vissza: Az új költségvetési ciklus lehívásai még csak most fognak beindulni, uniós transzferek nélkül pedig a magyar gazdaság gyorsnaszád helyett egy sodródó ladikra emlékeztet minket.
Gyenge év volt 2016
2016 utolsó negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet, a harmadik negyedévhez képest pedig 0,4 százalékponttal volt magasabb a növekedés. A kiigazítások nélküli növekedés 1,6 százalék volt, ami elmarad a várakozásoktól (2 százalék), összességében pedig a teljes 2016-os évről elmondható, hogy jóval gyengébben sikerült az előrejelzésekhez képest. (A KSH egyelőre csak előzetes becslést közölt, tapasztalatok alapján azonban egyik irányba se várható majd lényeges elmozdulás, amikor megjelennek a végleges tényadatok.)
2016-ban az átlagos GDP-növekedés 1,8 százalék volt, ami nemcsak az MNB és NGM előrejelzésétől marad el, hanem még a piaci konszenzushoz képest is alacsonyabb. Ennek ellenére mégsem mondhatjuk, hogy nagy meglepetés a vártnál gyengébb adat, mivel már 2016 első negyedévében is látszott, hogy nem fog pörögni a gazdaság. Ennek elsődleges oka, hogy a 2016-ot megelőző évekhez képest jóval kevesebb uniós pénz érkezett az országba, mivel az új költségvetési ciklushoz kapcsolódó pályázatok elbírálása lassan indult be, és a pénzek kiosztása is inkább az idei évtől fog felpörögni.
Tavaly többször is megírtuk, hogy uniós pénzek nélkül Magyarország eláshatná magát a régióban: az Unió nélkül stagnálásra és még nagyobb lemaradásra lennénk kárhoztatva. Ez a tavalyi évben beigazolódott.
A régióban sereghajtók vagyunk
A Nemzetgazdasági Minisztérium a jóval gyengébb teljesítményt is győzelemként könyvelte el:
A magyar gazdaság folytatta a felzárkózást az európai unió átlagához. (Banai Péter Benő)
Az Eurostat adatai alapján hazánk 2016-ban semmivel sem teljesített jobban, mint az EU28-ak átlaga, véleményünk szerint azonban nem is érdemes ezt a mutatót nézni, mivel a fejlett és felzárkózó gazdaságok teljesen más növekedési pályán mozognak. A régió felzárkózó országait megvizsgálva viszont egyértelműen kijelenthetjük, hogy Magyarországnak egyelőre nem arra kell hajtania, hogy az uniós átlaghoz felzárkózzunk, hanem arra, hogy ne maradjunk le a régió többi országához képest. A környező országok mindegyikében 2 százalékot meghaladó növekedés volt 2016-ban, de Romániában például bőven 4 százalék felett volt, ekkora növekedésről pedig csak álmodhatunk Magyarországon.
Matolcsy valamit nagyon benézett
A tényadatok ismertetésénél sokkal érdekesebb történet az, amit Matolcsyék műveltek egész évben: miközben az év folyamán mind az NGM, mind a kormányhoz kapcsolható kutatók, mind pedig a független elemzőházak és nemzetközi szervezetek csökkentették a GDP-növekedésre vonatkozó prognózisukat, az MNB végig kitartott az év első negyedévében megjelölt 2,8 százalékos növekedés mellett. Miközben negyedévről negyedévre jöttek ki a rosszabbnál rosszabb adatok, és látszott, hogy nem fog teljesülni még a pesszimistább NGM forgatókönyv sem, az MNB még akkor is ragaszkodott a 2,8 százalékhoz.
Az mfor.hu összegyűjtötte, milyen optimista képet festettek le a magyar gazdasággal kapcsolatban Matolcsyék, miközben sorra jöttek a hírek, hogy a különböző szervezetek sokkal pesszimistábbak a 2016-os évvel kapcsolatban:
A Monetáris Tanács megítélése szerint az MNB Növekedéstámogató Programja, a lakásépítéseket ösztönző és az EU-források ütemes lehívását segítő kormányzati intézkedések által elérhetővé válik a 3 százalék körüli növekedés fenntartása. (2016. I. negyedév)
A magyar gazdaság év eleji átmeneti lassulását követően a gazdasági növekedés érdemi élénkülésére számítunk. (2016 II. negyedév)
2016 második felében folytatódik a hazai gazdaság dinamikus bővülése. (2016. III. negyedév)
Előrejelzésünkben az idei év végétől a gazdasági teljesítmény újbóli élénkülésére számítunk. (2016 IV. negyedév)
Élénkülés helyett a pesszimista forgatókönyv valósult meg, de úgy látszik ez csak az MNB számára lehet meglepetés. De mondhatjuk azt is, hogy Matolcsy György számára, mivel sajtóinformációk alapján már decemberben tudni lehetett, hogy az MNB előrejelző csapata is tisztában volt azzal, hogy az általuk megjelölt prognózis nem tükrözi a valóságot, azonban a készített előrejelzéseknek meg kellett felülniük a vezetői elvárásoknak (jelen esetben Matolcsy György elvárásainak).
A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint a KSH téved, és később revízió várható az adatokban. Ezt megalapozó külföldi tanulmányok azonban többször is felhívják az olvasók figyelmét arra, hogy a levont következtetéseket óvatosan kell kezelni, és nem feltétlenül van törvényszerűség az általuk bemutatott folyamatokban. A történetben az is érdekes, hogy miért csak az MNB vetette fel, hogy a KSH tévedhet, és a jövőben revízió várható a GDP-adatokban, az NGM, külföldi intézmények, kutatócsapatok, és elemzőházak miért nem foglalkoztak ezzel? Sokkal reálisabb, hogy Matolcsy György egyszerűen annyira ragaszkodott a 3 százalékhoz közeli növekedéshez (Orbán Viktor is ezt jelölte meg 2016 elején célnak), hogy a jegybankban nem tudtak mit tenni, egyszerűen ezt kellett kihozni minden előrejelzés során.
Az idei év jobb lehet
Idén fellélegezhet a kormány. A GDP-növekedés várhatóan jóval magasabb lesz, mint tavaly. A nemzetközi szervezetek és Brüsszel is optimista: a növekedés 3,5 százalék körül alakulhat, az országgyűlési választás előtt pedig kapóra jöhet egy jó év a kormány számára. A jobb gazdasági teljesítmény az uniós források és a tavaly bejelentett béremeléshez köthető fogyasztásnövekedés fogja hajtani, emiatt azonban az infláció is magasabb lehet. Januárban például már jóval magasabb volt az árszínvonal-növekedés az előző évekhez képest, és a következő hónapokban további gyorsulásra lehet számítani. Ebben a helyzetben az a kérdés, hogy a jegybank mikor fog majd hozzányúlni az alapkamathoz, feladva az eddigi laza monetáris politikát. Az alapkamat növelése nyilván a GDP-növekedésre is hatással lenne, de ez már inkább 2018-ban lesz érdekes.
