A világpiaci árak mérséklődésével összhangban Európában jelentősen csökkent az importált gáz ára, ennek ellenére Magyarországon mégsem volt rezsicsökkentés az elmúlt években. Mint ismeretes, a magyar kormány még 2012-ben indított harcot az energiaszolgáltatók ellen, a rezsicsökkentés keretében pedig a hazai gázárak 25 százalékkal csökkentek. A rezsicsökkentés bejött a Fidesznek, mivel könnyen eladható történet volt a választások előtt. Az eredmény mindenki számára ismert, a kormánypárt tarolt a 2014-es választásokon.
Az elmúlt években mégis nagy volt a hallgatás a kormány részéről, pedig a témát nem tolta félre a Fidesz. Az Európai Unió ellen többször is kikeltek a rezsiharc keretében, azonban a hazai árak mégsem követték le a világpiaci árak alakulását. 2016-ban Seszták Miklós azt nyilatkozta, hogy lesz rezsicsökkentés, ha a világpiaci energia árak kedvezően alakulnak, a rezsicsökkentés mégsem folytatódott. Az eddigi forgatókönyvek alapján azonban nem kizárt, hogy a Fidesz kivárásra játszik, és ha 2017 második felében is kedvezően alakulnak a világpiaci árak, akkor a választások előtti időszakra ismét bejelentenek egy újabb rezsicsökkentést.
Csökkenő világpiaci árak
2016 augusztusában az importált orosz földgáz világpiaci ára 12 éves mélypontra zuhant, összhangban a világpiaci árak mérséklődősével. A földgáz árának csökkenését több okra lehet visszavezetni, de elsősorban az európai kereslet jelentős visszaesése vezetett oda, hogy az orosz gáz ára jelentősen mérséklődött. A kitermelés több országban is emelkedett, az európai infrastruktúra fejlődése pedig lehetővé tette, hogy az egyes országokba új alternatív irányokból is eljusson a gáz, fokozva a versenyt. Az USA-ból importált LNG (cseppfolyós gáz) egyre jobb választásnak bizonyult az elmúlt években, és ahogy egyre több helyen épült ki a cseppfolyós gáz továbbszállításához alkalmas infrastruktúra, úgy emelkedett a verseny is az egyes szereplők között. LNG-nek egészen 2015 közepéig árelőnye is volt az orosz gázzal szemben, így az európai szereplőknek érdekükben állt az infrastruktúra fejlesztése. 2016-ot mégsem lehetett a cseppfolyós gáz évének nevezni, pont az árelőny eltűnésének köszönhetően.
kép forrása: eia.gov
Ahogy a fenti ábra is mutatja, szűk 3 esztendő alatt a Németországba importált orosz gáz ára több mint felére zsugorodott, az árfolyam mozgása pedig közel sem volt összhangban az olaj világpiaci árának változásával. A előrejelzések alapján pedig nem kell aggódniuk a fogyasztóknak, hogy a következő években jelentősen drágulás lenne a világpiacon, a legpesszimistább forgatókönyvek is minimális emelkedéssel számolnak.
A főbb okok, amelyek miatt az Európába importált orosz gáz ára alacsonya maradhat:
- A kereslet jelentősen csökkent az elmúlt években, a melegebb időszakok, a nagyobb energiahatékonyságú technológiák terjedése, valamint a megújuló energia terjedése miatt. Németországban 2010 és 2013 között több mint 10 százalékkal csökkent a kereslet, de Magyarországon például még ennél is nagyobb arányban, több mint 20 százalékkal.
- Az európai államok csökkenteni akarták az oroszoktól való függést, így nem kevést pénzt fektettek olyan infrastruktúra fejlesztésébe, amely függetleníti őket az orosz gáztól.
- A már korábban említett cseppfolyós gáz importálása szintén erős versenytársnak bizonyult azokban az országokban, ahol kiépült az ehhez szükséges infrastruktúra.
- A nemzetközi szankciók miatt az orosz gazdaság állapota sokat romlott, a rubel pedig jelentősen leértékelődött a többi devizával szemben.
kép forrása: oilprice.com
A fenti ábra a különböző típusú gáztermékek árfolyamalakulását szemlélteti, valamint a lehetséges árak alakulását 2018 év végéig.
Volt lehetőség a rezsicsökkentésre?
Sokakban joggal merülhet fel a kérdés, hogy annak ellenére, hogy az importált orosz gáz ára jelentősen csökkent az elmúlt években, Magyarországon miért nem volt például 2015-ben vagy 2016-ban rezsicsökkentés. Pusztán a számok alapján a kormánynak lehetősége lett volna, hogy csökkentse a gáz árát, azonban Magyarországon a képlet ennél bonyolultabb. Mint ismeretes Magyarország és Oroszország 1996-ban hosszú távú (20 éves) megállapodást kötött az importált gáz áráról, ezt a 2016-ban sikerült meghosszabbítani egészen 2019-ig. Hogy mennyiért is vásároljuk az oroszoktól a gázt az titkosított információ, de a mindenkori kormányok mindig arra törekedtek, hogy minél jobb megállapodást csikarjanak ki, nem véletlen, hogy Oroszországgal mindig jó együttműködésre törekedtek a magyar kormányok. Mivel a megállapodás részletei titkosak nem lehet tudni, hogy a magyar és orosz kormány 2016-ban miről állapodott meg, és mennyire vették figyelembe a világpiaci árak alakulását, de az biztosra vehető, hogy Magyarországon a gázárak nem csökkentek tavaly. Összességében ez azt jelenti, hogyha sikerült kedvezőbb árat kihúzni az oroszokból, akkor a különbözet az állami szolgálatónál maradhatott az elmúlt években.
Nem szabad elfelejteni, hogy a rezsicsökkentés után a piaci szolgáltatók sorra dobták be a törölközőt, a GDF Suez, az E.ON, majd a Tigáz kivonulása után a teljes lakossági fogyasztás állami monopólium része lett. A lakossági gázszolgáltatás ára nem csökkent az elmúlt években, így a hatósági árazás miatt a különbözet az állami szolgáltatónál maradt. Egyes becslések arról szólnak, hogy a különbözeten az állam 150 milliárd forintot is kereshetett, azonban a titkos adatok mint nehéz megállapítani, hogy a fogyasztók mennyit buktak az állam mohóságán.
Mindeközben a Fidesz többször is nekiment verbálisan az Európai Uniónak, mivel az Európai Bizottság nem vette jó néven, hogy egyre több országban kezdték el központilag szabályozni a kiskereskedelmi árakat. Az EU vizsgálja annak lehetőségét, hogy megtiltsa a tagországoknak az energia árak hatósági szabályozását, de hogy meg is valósul-e ez a terv, azt nem tudni. A legújabb nemzeti konzultációban is megkérdezi a Fidesz az embereket a rezsicsökkentésről, de nem arról ami elmaradt az elmúlt években.
Majd a választások előtt?
Seszták Miklós tavaly novemberben úgy nyilatkozott, hogyha a világpiaci árak kedvezően fognak alakulni, akkor lesz rezsicsökkentés. Mondta ezt akkor, amikor a mélypontjáról már visszapattant a földgáz világpiaci ára. A mozgástere jelenleg sokkal kisebb a kormánynak, mint egy, vagy akár két évvel ezelőtt, mivel az elmúlt hónapban mérsékelt ütemben emelkedett az energiaárak Európában, azonban még így is jóval alacsonyabbak, mint évekkel ezelőtt. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a kormánypárt kivárásra játszik, és ha a világpiaci árak is engedik - illetve az oroszokkal való megállapodás, aminek részleteit nem ismerjük -, akkor a 2017-es év második felében fogják a rezsicsökkentést bejelenteni, a választások előtti időszakra időzítve.
Az utolsó 100 komment: