L.Simon László pár napja a Parlamentben azt a „költői kérdést” tette fel, hogyha valóban négymillió szegény él ebben az országban, akkor miért is követeli az ellenzék, hogy vasárnap vásárolni lehessen. Az a bizonyos 4 milliós szám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Tárki 2014-es méréseit egybevetve állapítható meg, hogy Magyarországon ennyi ember nem éri el a társadalmilag még elfogadható megélhetés szintjét. Hogy hányan is élnek pontosan a létminimum alatt, azt sajnos nem lehet tudni, mivel a KSH ezt az adatot 2011 óta nem közli, ráadásul a hivatal a jövőben már azt sem kívánja mérni, hogy mennyi is a magyarországi létminimum összege.
Ellenzéki politikusok és több kutató szerint ennek hátterében az állhat, hogy a mutató a kormány számára túlságosan negatív képet adott a sikerpropagandához képest, így a mutató eltörlésével leplezni lehet a negatív tendenciát. Bár a KSH-nál cáfolták a politikai nyomást, a hivatal döntése valóban több mint „érdekes”, hiszen két olyan mérést is elvetnek, amellyel így-vagy úgy, de a magyarországi szegénység mélységeit lehetne felmérni. Talán mondani sem kell, hogy ettől még hazánkban a szegénység igenis létezik, és ezt más mérések igazolják.
2014-ben a legszegényebb egymillió átlagos egy főre jutó jövedelme 30 ezer, a másodiké pedig 46 ezer forint volt. Valahol a negyedik tizedben érte el a 70 ezer forintot, a 80 ezret meg még följebb. Ferge Zsuzsa (MTA-tag, Széchenyi-díjas szociológus) szerint az adatok alapján négymillió körül lehet azok száma, akik nem érik el a társadalmilag még elfogadható megélhetés szintet sem.
Forrás: HVG