ténytár.blog

Tovább dübörög a propaganda: jön az új Orbán-levél!

2014.09.12. 09:15 Kate Beckett

Ha valaki hiányolná a miniszterelnök közpénzből fizetett álkonzultációit, győzelmi jelentéseit leveleit, akkor jó hírünk van: "A kormány ezen a héten tájékoztató kampányt indít a bankok elszámoltatása, valamint az újabb rezsicsökkentés ügyében" - közölte Dömötör Csaba, a Kormányzati Információs Központ vezetője az MTI-vel.

Orbán Viktor 2010 szeptembere óta előszeretettel levelezget népével: eddig 14 alkalommal választotta a konzultáció ezen formáját a miniszterelnök, legutóbb tavaly júliusban értesített minket arról, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Csak ennek a költsége (amint az a Miniszterelnökség közérdekű adatigénylésünkre adott válaszából kiderült) 755 millió forintra rúg, de ha az összes eddigi levelet nézzük, akkor kb. 4.2 milliárd forint közpénz ment el eddig erre a kiemelkedően fontos célra.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

25 hozzászólás

Államosítás után természetes a tankönyvkáosz

2014.09.11. 08:02 Ténytár

“Nincsen szó a tankönyvpiac államosításáról” - nyilatkozta Hoffmann Rózsa még 2013 augusztusában a Hírtelevíziónak. Azóta sok minden történt. Pár nappal később például bebizonyosodott, hogy a közoktatásért felelős államtitkár akkor ismét hazudott.

A kiválóan teljesítő államosított tankönyvellátás sikerén felbuzdulva a tankönyvkiadást is államosította a kormány. Ezzel egy újabb 14 milliárdos piacot sikerült megkaparintani, majd a "megfelelő" kezekbe újraosztani. Már akkor megírtuk, hogy ezzel bizony felmerül a veszélye annak, hogy az eddigi, sokszereplős tankönyvpiac helyetti monopolhelyzetet felhasználva a kormány ideológiailag is képére formálja a fiatal generációt. Akkor még sokan kételkedtek, ma azonban - amikor a piac 70 százalékát az állam birtokolja, a könyvekre pedig központilag bólintanak - egyre többen kritizálják a rendszert. Nem véletlenül.

Közben a hoffmanni életmű félbemaradt, de semmi gond, hiszen az új kormánynak sikerült még nála is nagyobb szaktekintélyt találni: Czunyiné Bertalan Juditot, akinek semmiféle oktatásszervezési vagy iskolavezetési tapasztalata sincs. Cserében megvan a véleménye az ötödikes informatika könyv gyermekeket gyilkoló baltás gyilkosos CD-mellékletéről, a házasságon kívüli szexet bűnnek nevező erkölcstan könyvről, és a hetedikes irodalomkönyvben lévő nyugat-imádatról szóló sokat vitatott szövegről. Szerinte ugyanis nincs másról szó, mint "politikai indíttatású hecckampányról", a kifogásolt részeket pedig kiragadott példáknak nevezte.

Emellett csak hab a tortán, hogy az idén is káosz jellemzi a szintén központosított tankönyvosztást, a hibás tankönyvek mellett van olyan kiadó, amelynek minden tankönyve hiányzik.

image (2).jpg Forrás: eduline.hu Czunyiné Bertalan Judit, Hoffmann Rózsa utódja

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

33 hozzászólás

A magyar gazdaság elvesztette versenyképességét

2014.09.09. 08:01 Ténytár

Magyarország továbbra is az Európai Unió négy legversenyképtelenebb országa között szerepel, és még a frissen csatlakozott Horvátország is előttünk áll a 28 uniós tagország versenyképességét vizsgáló felmérésben.

A folyamat nem meglepő, a Ténytár már két éve figyelemmel kíséri Magyarország versenyképességének alakulását, és ezalatt a két év alatt nem sikerült javítanunk a helyezésünkön, sőt a versenyképességi ranglétrákon hátrébb csúsztunk. Orbán Viktor álma nem teljesült ("Mi akarunk lenni Európa legversenyképesebb gazdasági rendszere"), éppen fordítva: a Fidesz kormány alatt a magyar gazdaság még jobban lemaradt a régió többi országához képest. Mostanra legnagyobb versenytársaink már nem a visegrádi országok, mert Lengyelország és Csehország régen elhúztak mellettünk.

Bürokrácia, korrupció, magas állami újraelosztás, gyenge szolgáltatóipar, semmire sem jó stratégiai megállapodások, átláthatatlan döntések, ezek jellemzik a magyar gazdaságot. A magyar gazdaság az elmúlt 4 évben közelebb került ahhoz, hogy inkább hasonlítson az orosz oligarchikus gazdasághoz, mintsem a nyugati kapitalista rendszerhez. Így nem véletlen, hogy a versenyképességi rangsorban is pont ott vagyunk, ahova egy ilyen típusú gazdaság tartozik.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

57 hozzászólás

Több gyerekért - több nyugdíj?

2014.09.08. 08:08 Ténytár

Időről időre előkerül a közbeszédben a nyugdíjrendszer demográfiai és ebből következőleg gazdasági fenntarthatatlansága. A kedvezőtlen aktivitási ráta és az elöregedő társadalom jelensége miatt a mostani felosztó-kiróvó rendszer egyre inkább alkalmatlanná válik a nyugdíjrendszer fenntartására (egyre több nyugdíjas jut majd egy munkavállalóra).

A nyári uborkaszezon során újra elővette a Fidesz a "több gyerekért több nyugdíjat" ötletét. Az elképzelés önmagában nem ördögtől való. Németországban is beleszámít a nyugdíj nagyságába, igaz meglehetősen csekély mértékben és csak a legkisebb társadalombiztosítási alrendszerben.

Ugyanakkor, ha a kormány birizgálni kezdi a nyugdíjrendszert érthető módon rengeteg "manyuppal" átvert embernek összerándul a gyomra. A mostani blogban újra felelevenítjük, mi lett a manyup-vagyon sorsa, mi lett a megígért egyéni nyugdíjszámlákkal és a több gyerek-több nyugdíj témakört is körbejárjunk, már amennyire egy blog keretei ezt megengedik.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

76 hozzászólás

Elszaladt a ló Matolcsyval - törvényt sért a jegybank

2014.09.05. 08:00 Ténytár

Ahogy múltkor megírtuk, a Magyar Nemzeti Bank sok tízmilliárd forintot szórt el az elmúlt időszakban ingatlanvásárlásokra és egyéb tevékenységekre. Azóta kiderült, hogy a jegybank még ennél is nagyobb ütemben pazarolja a forrásait: 200 milliárd forintot utalt át alapítványainak, valamint ha minden igaz, még további ingatlanvásárlások és felújítások várhatóak, mivel az erre a célra félretett keret 90 milliárd forintot tesz ki.

A Magyar Nemzeti Bank öncélúan, felhatalmazás nélkül, a felügyelő bizottságot megkerülve szórja a pénzt, miközben a jegybanknak nem célja sem az ingatlanspekuláció, sem a hazai oktatás fellendítése. Az MNB-nek a törvényben rögzített célja az inflációs cél biztosítása, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának megóvása.

Mindeközben a felelőtlen kamatpolitikának köszönhetően a forintárfolyam elszállt, nagyobb veszteséget okozva, mint amekkorát az ország nyer az alacsony kamatkörnyezetből.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

29 hozzászólás

Budapesti választás: ahol egy soroksári hat újbudait ér

2014.09.04. 08:06 Ténytár

A Ténytár folyamatosan nyomon követte a fővárosi önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos kérdéseket, amelyek az önkormányzati választás közeledtével ismét előtérbe kerültek.

Már írtunk arról, hogy a Fidesz által gyorsan átnyomott új választási rendszerben a kerületi polgármesterek egyben a fővárosi közgyűlés tagjaivá is "delegálódnak", így a közgyűlés tagjairól nincs külön szavazás. Ráadásul egy-egy lakos szavazatának súlya között akár hatszoros különbség is lesz az új rendszerben. Ez álláspontunk szerint sérti a választójog egyenlőségét, valamint a diszkrimináció tilalmát is. A szavazatok súlyozásából következően ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a kisebbség akarata érvényesül, hiszen a gyakorlatban a nagyobb lakosságszámú kerületek lakóinak szavazata jóval kevesebbet ér.

A rendszer a kerületek és a főváros viszonyának problémáját sem oldja meg, cserébe viszont a fővárosi közgyűlést úgy szabja át, hogy a kormánypárti többség minél teljesebb módon érvényesüljön. A budapestieknek viszont az átalakítás katasztrofális következményekkel járhat, a tulajdonképpen 23 egymással versengő kisvárossá szabdalt főváros koncepciója ellehetetleníti az egységes fejlesztéspolitika kialakítását, ami pedig az eddigi rendszerben sem volt egyszerű. Ráadásul az immár jobboldali delegáltakkal feltöltött Alkotmánybíróság sem könnyítette meg az eligazodást a kérdésben, amikor döntésével tulajdonképpen szentesítette a nem csupán a mi véleményünk szerint alkotmányellenes állapotot.

Forrás: HVG

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

12 hozzászólás

Falus ellenszélben küzd

2014.09.03. 08:08 Ténytár

2014. augusztus 4-én nevezték meg közös főpolgármester-jelöltjüket a baloldali pártok Falus Ferenc személyében. A volt tisztifőorvos azonban még nem dőlhetett hátra: gyorsan kiderült, hogy az ügy még nincs lezárva, az MSZP-ben ugyanis nem mindenki volt elégedett a nagy nehezen összehozott megállapodással. Végül a szocialisták budapesti küldöttértekezlete rábólintott Falusra ..., illetve mégsem. Aztán mégis.

Bár némiképp leegyszerűsítettük a történteket, így is jól látszik, hogy még eddig eljutni sem volt egyszerű, és a kampány sem könnyen indul be. Ráadásul a Fidesz érzi a veszélyt, hogy Budapesten veszthet, így saját magára kedvező módon megváltoztatta ezt a választási törvényt is, nem is akárhogyan: egy-egy szavazat súlya között akár 600 százalékos eltérés is lehet, cserébe a narancsos Budapestért. Így a baloldali pártok csak azokra a kerületekre tudnak koncentrálni, ahol esélyt látnak a győzelemre.

Heteken át tartó tárgyalások után, gyakorlatilag az utolsó pillanatban dobta be az Együtt-PM Falus Ferenc nevét főpolgármester-jelöltként. Már akkor világos volt, hogy a történet nem róla, hanem a budapesti kerületek elosztásáról szól. Nem véletlen, hogy a bejelentés után még 10 napnak kellett eltelnie ahhoz, hogy Falus hivatalosan is az MSZP, a DK és az Együtt-PM közös főpolgármester-jelöltje legyen.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

11 hozzászólás

Tényleg extraprofitot kaszálnak a magyarokon a bankok?

2014.09.02. 08:06 Ténytár

Az egyes külföldi, vagy külföldi leányvállaltokkal is rendelkező magyar külföldi pénzintézetekkel kapcsolatban súlyos kifogásként jelenik meg, hogy a magyarországi kölcsönfeltételek kialakítása során jóval kedvezőtlenebb feltételeket állapítanak meg, mint külföldön. Amennyiben a jellemző hitelviszonyokra tekintünk, akkor kiemelhetjük, hogy az összehasonlítható termékek (azaz az euróalapúak) közül általában a nyugatiak kedvezőbbek, részben az alacsonyabb kamatok, részben az egyéb költségek miatt.

Ennek több oka is lehet. Az egyik legfontosabb az, hogy a magyarországi tőkehiány, s emiatt a magas forintkamatok miatt a külföldi tőke kedvezőbb feltételekkel helyezhette ki forrásait. S mivel a bankok nem jótékonysági intézmények, éltek is azzal a lehetőséggel, hogy a rendkívül magas magyarországi kamatoknál alacsonyabb, a hazai kamatoknál azonban magasabb ráták mellett helyezzenek ki Magyarországra forrásokat. Így jelentős haszonra tehettek szert - igaz a magyar lakosság is a korábbiaknál olcsóbban juthatott pénzhez.

A jelentős kamatkülönbség fennmaradt a jegybanki alapkamat csökkentése, s így a betéti kamatok csökkentése után is. Ennek az eltérő kamatszintnek egy másik oka az lehet, hogy a magyarországi kamatozás egyben a nagyobb kockázatot fejezi ki. Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései ráadásul jelentősen csökkentették a bankok jövedelmezőségét, amelynek veszteségeit a bankok valamilyen módon próbálják visszaszerezni. Ennek pedig két módja van: a költségek csökkentése (akár létszámleépítésekkel), valamint a bevételek növelése (magas kamatszinttel). Köznyelven: a bankok veszteségeit tehát részben mindenképpen az ügyfelek - tehát a lakosság - fizetik meg.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

32 hozzászólás

Egyre több a szegény - tovább szakad a magyar társadalom

2014.09.01. 08:07 Pilótakex

Egyre több a szegény. És ez sajnos nem csak duma. Jó hírekkel továbbra sem tudunk szolgálni, viszont annál érdekesebb grafikonokkal és ábrákkal igen. Az Eurostat adatai alapján, szemben a visegrádi országokkal, tavaly tovább nőtt azok aránya, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának vannak kitéve Magyarországon: a 2012-es 32,4 százalékról, a tavalyi évre 33,5 százalékra ugrott a mutatószám. Eközben Szlovákiában 20 százalék alá, Csehországban 15 százalék alá, Lengyelországban pedig 26 százalék alá került a mutató.

Már korábban is írtunk arról, hogy bár a KSH idén is közzé tette a létminimumösszegeket, de harmadik éve nem közlik, mennyien is élnek ez alatt. Utoljára, amikor 2010-ben közölték a létminimum alatt élők százalékos arányát, ekkor 37 százalék, azaz 3,7 millió ember élt a küszöb alatt.

Az OECD összehasonlító vizsgálatából az is kiderül, hogy csak Magyarországon (a lélegeztetőgépen tartott Görögország mellett) csökkentek a szociális kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan a munkaképeskorú lakosság szociális transzferjei (ide tartozik például a munkanélküli segély, a betegszabadság és a minimálbéresek támogatása). Az OECD nem is tanácsolja ezen juttatások mérséklését a válságos időkben, mivel ilyenkor még sérülékenyebbek a munkavállalók.

forrás: atv.hu

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

79 hozzászólás

Valóban száguld a magyar gazdaság?

2014.08.29. 08:02 Ténytár

Az augusztus közepén megjelent GDP-adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság egyértelműen kilábalt a 2012-es recesszióból, a vártnál is jobb számok pedig a régió első helyére röpítették hazánkat. Egy negyedéves adat viszont nem sokat mond, ha komplexebb környezetben vizsgáljuk a számokat, akkor láthatjuk, hogy a mostani kiugróan jó növekedés csak arra elég, hogy kicsivel a 2010-es szint felett legyen a magyar gazdaság teljesítménye.

Talán a legnagyobb pozitívum a mostani számokban, hogy tavalyhoz, vagy 2011-hez képest nem csupán a mezőgazdaság, hanem egyéb szektorok (mint például a szolgáltató szektor, vagy a feldolgozó ipar) is hozzájárultak a növekedéshez, negatívum viszont, hogy sok átmeneti tényező is szerepet játszik a 8 éves rekordban.

Az első két negyedéves adat alapján az idei növekedés 2,5-3 százalék között lehet, ami a válság óta a legjobb adat lenne, ehhez viszont 6 év kellett. Eközben a régiós országok nemhogy felzárkóztak, hanem sorjában elhúztak Magyarország mellett. Ha pedig nem lesz még ennél is nagyobb a tartós növekedés a következő években, akkor még jobban le fogunk maradni a régióban.