A hatalmi ágak elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere minden demokratikus berendezkedésű államban alapkövetelmény a felvilágosodás kora óta. Ha ezek az elvek nem érvényesülnek a gyakorlatban, akkor nem beszélhetünk demokráciáról. A tavaly áprilisban kétharmados többséget szerző kormányzó pártszövetség az olyan lépésekkel, mint az Alkotmánybíróság jogkörének jelentős korlátozása, az Országgyűlés "szavazógéppé" degradálása, az ellensúlyokat megtestesítő intézmények pártkáderekkel történő feltöltése vagy a sajtószabadság megnyirbálása, mind azt jelzik, hogy zajlik a fékek és ellensúlyok felszámolása, kialakulóban van a többség zsarnoksága.
Tíz hónappal ezelőtt írtuk le ezeket a sorokat egyik elemzésünkben. A fenti megállapítások azóta még inkább megállnak, Orbán Viktor és kormánya azóta is módszeresen építi le azokat a demokratikus intézményeket, amelyek arra hivatottak, hogy a kormányzat útjába álljanak. (Elég csak áttekinteni R.I.P. sorozatunkat.)
A kritikát nem igazán kedvelő (erős eufemizmus), illetve azt személyes támadásként értékelő kormánypárti politikusok szemébe szálkaként, ezúttal Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke került. Az egykor a Fidesz által jelölt főbíró rendszeres kritikai megjegyzéseivel felbőszítette egykori támogatóit, akik úgy döntöttek: mennie kell. A jelek szerint Baka 2012. január elsejével távozni kényszerül hivatalából, négy évvel mandátumának lejárta előtt.
Baka a "sólyomi úton"?
Elvesztett bizalom
A döntés feltehetőleg senkit nem lepett meg. Az új Alkotmány elfogadása óta látni lehetett, hogy vannak olyan ügyek, amiket Baka "nem tud lenyelni". Ennek ellenére - legalábbis a hvg-nek nyilatkozó fideszes források szerint - az Alaptörvényt érintő kritikus megjegyzéseit, sőt, még alkotmánybírósági beadványát is elnézték volna neki. A biztosítékot az igazságügyi reformcsomag, illetve a bírák kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos nyilatkozatai verték ki, majd a pontot az i-re az Európai Unió nyilvánosságának szánt levél szignálása tette fel, ami "a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétesnek" nevezte a Fidesz törvénytervezetét.
Az eszköz
Ilyen előzmények után nincs tehát semmi meglepő abban, hogy Gulyás Gergely fideszes képviselő alkotmánymódosító indítványa (ami megoldást kínál a főbíró menesztésére idő előtt) "csont nélkül" ment át a Parlamenten. A kihirdetés előtt álló módosítás mindössze két paragrafusból áll:
1§
Az Alkotmány a következő 79 . §-sal egészül ki :
79. § Az Országgyűlés az Alaptörvény 26 . cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint 2011 . december 31-ig megválasztja a Kúria elnökét.
2§
Ez a törvény a kihirdetését követő nap kerül hatályba.
A Fidesz a módosítással azt használja ki, hogy az új Alaptörvény hatályba lépését követően, a Legfelsőbb Bíróság már Kúriaként funkcionál. Az már a saját helyzetértékelésük, hogy a (nevében legalábbis) új intézménynek új vezető dukál. Ezt pedig még idén meg kell lépni "a Kúria feladatainak 2012 . január 1-jétől történő folyamatos ellátása és a gördülékeny átmenet biztosítása érdekében."
Kilóg a lóláb
A valós szándék mégis kiszúrja az ember szemét, különösen, hogy az új bírósági törvényben gyakorlatilag az összes bíró kinevezését meghosszabbítják. A főbírót kivéve. Emiatt viszont meglehetősen "lex Baka" szagú az egész. Ezt erősíti a módosító indítvány kidolgozója, Gulyás Gergely áprilisi nyilatkozata is, miszerint: "A Kúria a Legfelsőbb Bíróság jogutóda lesz, az átnevezett testületet pedig továbbra is Baka András vezeti majd." Bizonyára - akárcsak az Alkotmány esetében – ezúttal is megváltozott a képviselő úr véleménye. Van ilyen.
Zárszóként azt el kell ismerni, hogy ismét egy ügyes megoldást láthatunk (még ha átlátszó is) a Fidesz részéről, arról nem is beszélve, hogy a jogszabályok ilyen szintű összehangolása a főbíró elmozdítása érdekében, szintén elismerést érdemel.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!