Újabb siralmas adat jelent meg a magyar oktatás minőségéről: a World Talent Ranking ranglistáján Magyarország a vizsgált 60 országból az 51. helyre esett vissza, miközben 10 évvel ezelőtt még az előkelő 16. helyet foglalta el. Egy évtizede Németországgal versenyeztünk, ma Indiával.
A felmérés nemcsak olyan egyszerű mutatókat tartalmaz, mint például a tanárok-diákok aránya, vagy hogy miként alakult az oktatás finanszírozása az adott országban, hanem tágabb körben is vizsgálja az oktatás minőségét: tudományos és nyelvi készségek, oktatásmenedzsment, a munkaerő minősége, és így tovább.
A magyar oktatás minőségének visszaesése egy hosszú folyamat eredménye, ami tetőzött az elmúlt évek oktatáspolitikai ámokfutásával. Gondoljunk csak az egyetemek állami támogatásának megvágására, a közoktatás teljes átalakítására, vagy éppen a tankönyvpiac államosítására, ami már rövid távon is a tananyagok minőségi romlásához vezethet a verseny hiányában.
Mélyrepülésben a magyar oktatás
Nemcsak a PISA-tesztek alapján lehet következtetni arra, hogy komoly problémák vannak a magyar oktatási rendszerben, hanem a World Talent Ranking legfrissebb listája is alátámasztja, hogy a magyar oktatás nem versenyképes. Miközben 10 évvel ezelőtt még az előkelő 16. helyet foglalta el hazánk, versenyben olyan országokkal, mint például Németország, addig a legfrissebb kutatások alapján az 51. helyre csúsztunk vissza a 60 országot tömörítő listán, olyan országok szintjére, mint például Mexikó, Oroszország, vagy India.
Még szomorúbb a helyzet, ha a magyar oktatás vonzóképességét nézzük, ugyanis hazák az 56. helyet foglalja el. Itt olyan mutatók találtatóak, mint például a megélhetési költségek, a munkaerő motivációja, az életminőség, vagy az úgynevezett "brain drain". (Ez utóbbi azt jelenti, hogy mennyi képzett ember hagyja el az országot.)
Az, hogy a képzett magyar munkaerő elhagyja Magyarország nem újdonság, az elmúlt években viszont nagyon felgyorsult a migráció: már nemcsak a tapasztalt munkaerő, hanem egyre több fiatal is külföldre megy, elsősorban egyetemekre, vagy főiskolákra. Ez szoros összhangban áll azzal a tendenciával, hogy a második Orbán-kormány jelentősen megvágta az egyetemek állami támogatását és csökkentette az államilag támogatott helyek számát (a közgazdasági és jogi képzések állami támogatása szinte megszűnt).
Az oktatás mélyrepülésének elsődleges okai a koncepcióhiány, a teljesen rossz oktatásmenedzsment és a finanszírozási források hiánya. Miközben szükséges lenne, hogy a GDP nagyobb részarányát költsék az oktatásra, addig Magyarország a trendek nem ezt mutatják: az ígérek ellenére egyre kevesebb jut oktatásra. A jövő évi költségvetésben is a köznevelést hátrányosan érintő megszorítások várhatóak, ezért a pedagógusok már utcára is vonulnak. Bár a tanárok bérét kis lépésekben emelik, azonban az ígéretekhez képest jóval alacsonyabb a reálbérnövekedés, emiatt pedig elvesztette vonzerejét a szakma.
IMD World Talent Ranking - metodológia
A rangsor három tényezőből épül fel:
1. beruházás és fejlesztés az oktatásban: többek között az oktatásra szánt állami kiadások mértékét, az oktatás minőségét, az egy tanárra jutó diákok számát vizsgálja a közoktatásban.
2. vonzerő: az oktatás vonzerejét és az ország képességét méri, mennyiben tud vonzó lenni a külföldi munkaerő és a külföldi tanulók számára, valamint mennyire képes megtartani a tehetségeket. Ezt a megélhetési költségek és az életminőség vizsgálatával teszi. Méri az agyelszívás mértékét és figyelembe veszi a beruházások mértékét, a munkások motiváltságát, amelyeknek kulcsszerepe van egy gazdaság munkaerejének megtartásában.
3. készenlét: a munkaerő növekedésének ütemét és a meglévő készségek minőségét vizsgálja. Ezen túl az oktatási rendszer azon képességére is koncentrál, hogy az mennyire tud megfelelni a nemzetgazdaságban felmerülő igényeknek, mennyire tud kellő hozzáértéssel rendelkező szakembereket küldeni a munkaerőpiacra. Nézi a munkások nemzetközi tapasztalatainak mértékét, az iskolák és a tudomány kapcsolatát, a nyelvi készségeket, illetve a felsőoktatás minőségét.
Nehéz helyzetben vannak a szegények
Súlyos problémának tekinthető, hogy a szegények egyre nehezebb férnek hozzá a hazai felsőoktatáshoz. Ez azt is jelenti, hogy egyre kevesebben tudnak kitörni a mélyszegénységből, miközben minden statisztika azt mutatja, hogy Magyarországon évről évre egyre több szegény ember él.
A felsőoktatás államosítása, a több tízmilliárdos forráskivonás csak segítette a hátrányos helyzetűek kiszorítását a felsőoktatásból, és az elmúlt években semmilyen kormányzati intézkedés nem történt annak érdekében, hogy a tehetséges, de anyagi forrással nem rendelkező fiatalok hozzá férjenek a magyar felsőoktatáshoz.
A versenyképességre is kihat
A hazai oktatással kapcsolatos negatív tendenciák szoros összhangban állnak a hazai versenyképesség mélyrepülésével is. 2011 óta szinte minden évben visszacsúsztunk a nagyobb versenyképességi ranglistákon, ami részben azzal magyarázható, hogy a minőségi munkaerő elszivárog az országból.
Az egyre nagyobb finanszírozási és erőforráshiány pedig mind az oktatás, mind a hazai versenyképesség további romlását vetíti előre.
Az aktuális oktatáspolitika mellett nem várható áttörés
Minden statisztika és felmérés azt mutatja, hogy a magyar oktatási rendszer egy teljesen hibás szisztéma szerint működik. Nincsenek meg a szükséges anyagi források, és az elmúlt években tapasztalt pénzkivonások pedig tovább erősítették a szegregációt. Nem kérdéses, hogy a 21. században az oktatás mindennek az alapja, így a minőség folyamatos leépülése egyet jelent az ország gazdaságának és versenyképességének leépülésével. Az elmúlt 4 év ámokfutása az oktatáspolitikában pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazánk éllovasból sereghajtóvá váljon. Mivel semmilyen koncepció sincs arról, hogy hogyan lehetne megfordítani a tendenciát, így nagy valószínűséggel a következő években is folyamatos lecsúszás lesz tapasztalható, miközben a tehetséges fiatalok jelentős hányada fogja itt hagyni az országot a jobb külföldi lehetőségek miatt.
