A kormányzat szeret büszkélkedni azzal, hogy folyamatosan sikerült növelnie a foglalkoztatást és a gazdasági aktivitást. Ezt az állítást a KSH statisztikái is alátámasztják. Az adatokból azonban az is kiolvasható, hogy a versenyszférában csökkent az alkalmazottak száma. Az ellentmondásért a kabinet által erőltetett közmunkaprogram a felelős, amelybe egyre több embert vonnak be. Ez, ha a termelékenységet nem is, a munkaügyi statisztikákat szépen kozmetikázza.
Az igazság az, hogy a tartósan munkanélküliek számát nem sikerült érdemben csökkenteni, a közmunka programok pedig nem kínálnak valódi esélyt a munkaerőpiacra való visszatérésre. Nyomasztó a fiatalkori munkanélküliség alakulása is, amelynek nem kedveznek a köz- és felsőoktatásban zajló folyamatok.
A keleti válságrégiókban sem sikerült valódi munkahelyteremtést végrehajtani. Az átalakított segélyezési rendszer és közmunka pedig akár a Fidesz ellen is fordulhat. Jól mutatják ezt az Éhségmenetek, amelyekre jó érzékkel csapott le az MSZP.
Összességében kijelenthető, hogy a kormányzati sikerpropaganda ellenére eddig nem sikerült valódi megoldást találni a munkanélküliség tartós csökkentésére, a foglalkoztatás is csak statisztikailag nő, valójában egyáltalán nem. A gazdaság tavalyi visszaesésével és - jó esetben - idei stagnálásával, a beruházások elmaradásával pedig nem is várható rövid távon a trend megfordulása.
Növekvő foglalkoztatottság - csökkenő versenyszféra
A kormányzatnak valóban sikerült növelni a foglalkoztatottságot és gazdasági aktivitást is, amire mindenképpen szükség volt, hiszen európai viszonylatban nagy a lemaradásunk ezen mutatók tekintetében. Az sem mellékes tényező, hogy a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, valamint a 16 évre leszállított tankötelezettség mind-mind a munkaerő-kínálat bővülését jelezte előre. A statisztikák azonban csak azokat jelenítik meg, akik a hatóság látóterében vannak. A szigorított szabályozás miatt sokan eshettek ki az ellátórendszerből is.
Az átalakított segélyezési rendszernek rossz vége lehet a Fidesz szempontjából: éhségmenetek indultak több helyről is az országban, tiltakozva a közmunkások helyzete és alacsony jövedelme ellen. Erre pedig jó érzékkel repült rá az MSZP, kihasználva az Orbán-kormány foglalkoztatáspolitikájával kapcsolatos elégedetlenséget. A hangzatos ígéretek (1 millió munkahely, teljes foglalkoztatottság) ellenére a kormányváltás óta csökkenő tendenciát láthatunk az üres álláshelyek számának alakulásában.
Fiatalkori munkanélküliség
A fiatalkori munkanélküliség a kivándorlás katalizátora is egyben. A köz- és felsőoktatási forráskivonások reformok eredményei a kormányzati kommunikáció ellenére nem vetítenek előre túl derűs képet. A 16 évre leszállított tankötelezettség mellett megfelelő szakképzésre van szükség, különben ezen fiatalok is csak a munkanélküliek növekvő táborát gyarapíthatják.
A felsőoktatási forráskivonások a kormányzat által preferált természettudományi/mérnöki szakterületeket is sújtják. A röghöz kötés pedig továbbra is borzolja a hallgatók kedélyeit, amelyet a kormányzópártok egy huszárvágással igyekeznek az alaptörvénybe emelni. Bár népszerű dolog arról beszélni, hogy minek képzünk annyi diplomást, a magyar munkaerőpiac arányaiban jobban díjazza a magasabb végzettséget, mint az OECD országok átlagai. Ide tartozik az is, hogy a felsőfokú végzettségűek között a legalacsonyabb a munkanélküliség.
Mindenesetre március elsejétől elindult a kormány "Első munkahely garancia" névre hallgató programja, amely 5 milliárd forintből legalább 7 ezer 25 éven aluli foglalkoztatását segítené elő. Ráadásul új eszközt is kapott az ország: az uniós költségvetéssel kapcsolatban 2014 és 2010 között mintegy 50 millió eurót használhat fel uniós forrásokból a fiatalkori munkanélküliség mérséklésére Magyarország.
Területi munkanélküliség
Ha a munkanélküliek területi eloszlására tekintünk azt látjuk, hogy továbbra is Nógrád, Baranya, Borsod és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A választóit visszaszerezni igyekvő MSZP joggal remélheti, hogy itt visszaszerezheti 2010-ben elvesztett választókerületeit. A Jobbik (ezzel szoros összefüggésben) továbbra is ezekben a keleti válságrégiókban a legerősebb.
Ha nem történik változás (erre a következő egy évben csekély az esély), ezekben a régiókban mindkét ellenzéki párt sikerrel járhat. Nem kell mást tenniük, mint szociálisan érzékeny arcukat mutatni a választók felé, illetve hangsúlyozni, hogy a Fidesz cserben hagyta a leszakadó rétegeket. No persze valamiféle program sem árt, ezt az MSZP például már el is készítette.
Tartós munkanélküliség
Bár a kormányzat azzal érvel a közmunkaprogram mellett, hogy kiváló eszköz arra, hogy visszaszoktassa, visszaterelje a embereket a munkához, mára láthatóan bebizonyosodott, hogy erre csak igen korlátozottan képes. A tartós munkanélküliek (akik legalább 1 vagy 2 éve nem találnak munkát) számát nem sikerült érdemben csökkenteni.
Így aztán kijelenthető, hogy ha a termelékenységet nem is, a munkaügyi statisztikákat szépen kozmetikázza.
És hogy hogyan lesz ebből 1 millió új munkahely?
Leginkább sehogy. Az idén is legfeljebb stagnálásra számíthatunk a tavalyi recesszió után, ez pedig nem kedvez az új munkahelyek kialakulásának. A munkahelyek számának növeléséhez gazdasági növekedés, megfelelő bizalmi klíma, valamint a beruházások növekedése szükséges. Ezt sikeresen elinflálta a közgazdasági unortodoxia. Az idén is csak a bővülő közmunkaprogrammal növekedhet a foglalkoztatottság. Ez pedig ugyebár nem jelent valós megoldást a problémára.
