Hűséges Olvasóink számára nem ismeretlen az a cikksorozatunk, amelyben igyekszünk sorra venni mindazt, amit a kormány „védőszárnyai alá vett” az elmúlt három és fél évben.
Eddig három alkalommal kíséreltük meg összegyűjteni mindazt, amit ezidáig államosítottak. A tempó továbbra sem lassult: következzék (a mennyiségre való tekintettel két részletben) a negyedik adag.
A tűzoltóság
2011. június 10-én nyújtotta be Pintér Sándor belügyminiszter az országgyűlésnek azt a javaslatot, amely szerint 2012. január 1-jével a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltósággá alakulnak át. Az állami tűzoltóság (a hivatásos tűzoltóság és a tűzőrség) a hivatásos önkormányzati tűzoltóság általános jogutódja.
Az új szabályozás szerint az eddigi önkéntes tűzoltóságok, új nevükön önkormányzati tűzoltóságok önálló működési területtel nem rendelkeznek, így az ország teljes területét lefedő hivatásos tűzoltóság az állami irányításból adódóan egységes elvek mentén tudja biztosítani a tűzvédelmet. A törvényt az országgyűlés 2011. szeptember 19-én fogadta el. A teljes államosításra 2012 áprilisában került sor.
E.ON gáz
2013. február 1-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy „Jóval a kormány által meghatározott maximális vételár alatt vásárolta meg Magyarország az E.ON csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeit”. Azt ugyanakkor, hogy mégis mennyibe fájt a négy gáztározó felvásárlása, nem tudni. A sajtóban 800 millió euró körüli vételárról cikkeztek, ami a miniszterelnök szerint „nem irreális”.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylést adott be az Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen E.On-vezér között kötött szándéknyilatkozat nyilvánosságra kerülése érdekében. Miután a Miniszterelnökség és az NFM válogatott eszközökkel igyekezett eltitkolni az adatokat, az Átlátszó keresetet nyújtott be, amelyet első fokon meg is nyert. Egyelőre itt tart a történet.
MAL
2013. február 27-én a Veszprém Megyei Bíróság elrendelte az ajkai iszapkatasztrófáért felelős Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) felszámolását. Mivel korábban stratégiailag kiemelt vállalattá nyilvánították (ehhez külön lexet fogadva el), vagyonkezelője az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft. lett. Az NRN feladata, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában és felszámolási eljárásában vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként eljárjon. (Ebbéli minőségében jelenleg a MAL-on kívül 14 további cég csődeljárásában vesz részt, ezek között a MALÉV-tól át, a Gyulai Húskombinátig sok minden megtalálható.) Végül 2013. április 23-án ötmillió forint jegyzett alaptőkével alapították meg Nemzeti-MAL-A Alumíniumtermelő Zrt. néven az új állami tulajdonú timföldgyárat.
A tankönyvellátás
2013. február 28-án jelent meg Balog Zoltán EMMI miniszter rendelete, amely alapján a tankönyvellátás is az állam védelmező szárnyai alá került. A szerencsés kiválasztott a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. lett. A rendszer államosítása óta (hasonlóképpen az iskolákhoz) csak a problémákról lehet hallani.
A lakásunk
2013. május 31-én nyújtotta be György István fideszes képviselő (főpolgármester -helyettes) azt a módosító javaslatot a kisajátítási törvényhez, amely „külön kisajátítási célként nevesíti a közjogi megbízatást betöltő személyek elhelyezéséhez szükséges létesítmények érdekében történő kisajátítási célt.” Magyarán: az indoklásban szereplő cél érdekében elméletileg államosíthatják bármelyikünk lakását. A törvényjavaslat a környezetvédelmi jogcím bővítésével lehetővé teszi azt is, hogy a település lakossága életminőségének javítása érdekében is legyen lehetőség kisajátításra. Ilyen érdek lehet a település klimatikus és ökológiai viszonyainak megőrzése, javítása, védelme, a levegőszennyezettség és a zajterhelés csökkentése. A javaslatot az országgyűlés 2013. június 21-én fogadta el.
(A táblázat kattintásra megnő.)
A fontos informatikai rendszereket működtető IdomSoft
2012. novemberében a kormány határozatot hozott arról, hogy államosítani kell az IdomSoft Informatikai Zrt.-t. Másfél hónappal később, 2012. december 21-én a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) 100 százalékos tulajdonába került a cég, miután aláírták a részvényvásárlásról szóló dokumentumot. Az állami tulajdonba kerülés egyik utolsó feltételeként a Gazdasági Versenyhivatal is megvizsgálta az állami vásárlást versenyjogi szempontból, és ez alapján a 2013. január 13-i határozatával jóváhagyta a tranzakciót. Ezt követően az adásvételi szerződés feltételeinek teljesülése alapján 2013. február 28-án megtörtént a pénzügyi zárás, amelynek eredményeképpen 2013. március 1-től az IdomSoft Zrt. felett a tulajdonosi jogokat a NISZ Zrt. gyakorolja. Az IdomSoft Zrt. 100 százalékos részvénycsomagjáért a NISZ Zrt. 1 milliárd 321 millió 600 ezer forintot fizetett.
Mint oly sokszor, itt is sok kérdés merült fel a cég államosítása körül: egyfelől a kormányhatározat rendkívül rövid időt hagyott a lebonyolításra, másfelől a cég legfőbb megrendelőjének számító KEKKH elnöke, Vetési Iván közvetett üzleti kapcsolatban áll a kiszemelt cég tulajdonosával.
Hotel UNI
Egy 2013. május 9-én megjelent kormányhatározat alapján a Műegyetem balatoni nyaralója és a hozzá tartozó telek került állami kézbe. A szóban forgó telken a Közgép, a Swietelsky és Simicska Lajos üzletfele, a vitorlásszövetségben elnökségi tag Fonyó Károly építhet szállodát.
Erzsébet téri Kulturális Központ és Park
2013. június 17-én fogadta el az országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely alapján augusztus 1-jével ingyenesen az állam tulajdonába került az Erzsébet téri Kulturális Központ és Park, beleértve az Akvárium Klubot (ex-Gödör) is. A hivatalos indoklás szerint a kormány ezzel a döntéssel Budapest egyik leglátogatottabb találkozási pontját torzó helyett valódi, sokoldalú kulturális és turisztikai központtá alakítja.
A Takarékbank és a takarékszövetkezetek
Miután az állam átvette a TakarékBank irányítását, a takarékszövetkezeteknek nem igen volt más lehetősége, mint engedelmeskedni (hasonlóképpen a a magánnyugdíj-pénztári tagokhoz, akik a zsarolás nyomán visszaléptek a tisztán állami rendszerbe): aki nem csatlakozott az állami irányításhoz, az kizárta magát a rendszerből, és rövid időn belül csődbe mehet. (Kivételek azért vannak: a Fidesz közeli Duna Takarék mentesül az államosítás alól).
Az új törvény értelmében szövetkezetek élére mostantól az állam nevezhet ki vezetőket, így könnyen bármelyik szövetkezet szoros állami felügyelet alá kerülhet, és az ott lévő pénzeket is olyan célokra használhatják fel, amely a kormány érdekei mentén húzódik meg.
Folytatjuk!
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Az utolsó 100 komment: