“Nincsen szó a tankönyvpiac államosításáról” - nyilatkozta Hoffmann Rózsa még 2013 augusztusában a Hírtelevíziónak. Azt nem tudjuk van-e még olyan ember az országban, aki hisz még a közoktatásért felelős államtitkárnak, mindenesetre pár nappal ezelőtt bebizonyosodott, hogy ismét hazudott. (A legnagyobb hazugságait itt vettük sorra.)
Szakértők (mi is) sejtettük, hogy ez lesz a vége: a kiválóan teljesítő államosított tankönyvellátás sikerén felbuzdulva a tankönyvkiadást is államosítja a kormány. Az okok (mint általában): a 14 milliárdos piac újraosztása és a Fidesz közeli haverok helyzetbe hozása. Sőt, mivel itt tankönyvekről van szó, feltehetőleg cél az is, hogy a kormánypártok számára megfelelő ideológiát sulykolják a gyerekek fejébe. Úgy tűnik a kötelező hittan/erkölcstan nem volt elegendő.
Közben a mérnöki szakma is az állam óvó szárnyai alá kerül. A döntést követő tiltakozásokra Lázár János annyit reagált: az állami mérnök nem lesz korrupt. Arról is gondoskodott a kormány, hogy a Neo FM csődje után a gazdátlanul maradt frekvencia ne egy, a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó, azaz jobboldalú kötődésű Class FM vetélytársáé legyen. Az NMHH ahelyett, hogy újabb pályázatot írt volna ki a frekvenciákra, inkább a Kossuth- és a Dankó Rádió részére bocsátotta, kvázi államosítva azokat. Még az sem jelent gondot, hogy ezzel arról az összegről is lemond, amit a frekvencia értékesítéséért kaphatott volna. Hogy ez mekkora kiesést jelent a költségvetésnek, persze még nem tudni.
Amikor elkezdtük összegyűjteni, hogy mi mindent államosított a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta, még viccesnek tűnt az a megállapítás, hogy nem telhet el hét államosítás nélkül. Mostanra már nincs kedvünk nevetni.
Tagadás - gyanú - államosítás
“Nincsen szó a tankönyvpiac államosításáról” - nyilatkozta Hoffmann Rózsa még 2013 augusztusában a Hírtelevíziónak. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette, hogy “az egész tankönyvkiadást újra kell gondolni.”
Egy hónappal később, szeptember 20-án aztán egy olyan kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben, amely szerint az emberi erőforrás miniszterének ki kell kidolgoznia „az egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven működő, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyvfejlesztés és tankönyv-előállítás rendszerét". A határozat szerint Balog Zoltánnak azonnali határidővel olyan javaslatot kell tennie a kormánynak, amellyel már a 2014/2015-ös tanévben elkészülhetnek állami fejlesztésű új kísérleti tankönyvek és digitális tananyagok. A miniszternek meg kell vizsgálnia az állam tankönyvfejlesztési és tankönyv-előállítási kapacitását és továbbfejlesztésének lehetőségeit is.
Így aztán senkit nem érhetett meglepetésként Balog miniszter sebtiben (vasárnap este, pár órával az utolsó plenáris ülés előtt) benyújtott törvényjavaslata, ami teljes egészében államosítja a tankönyvkiadást. A javaslatot a már jól ismert kivételesen sürgős eljárásban “tárgyalta” a parlament, aminek köszönhetően kevesebb, mint 48 óra alatt, az utolsó plenáris ülésen szavazták meg a kormánypárti képviselők. Két hét múlva, 2014- január 1-től már hatályos is.
Komoly kockázat - és akkor mi van?
Az Átlátszó leközölt egy olyan előterjesztést, amiből az derült ki, hogy az államosítást csak és kizárólag minisztériumokkal egyeztették. (Az érintettekkel való egyeztetés mondjuk soha nem volt az Orbán-kormány erőssége, az érdekegyeztetés rendszerét pedig saját kezűleg végezték ki.) Ami érdekes, hogy még ebben a körben is felmerültek aggályok a tervezett államosítással kapcsolatban: a Közigazgatási és Igazságügyi tárca a kártérítési igényekből fakadó kockázatokra, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig a terv 10 milliárdos költségére, illetve ennek az előteremtésének a nehézségeire figyelmeztetett. Mindhiába.
Homályos pontok
Az már csak hab a tortán, hogy ismét sikerült egy olyan jogszabályt megalkotni, ami nem fogalmaz pontosan. A tankönyvellátási folyamatba ugyanis beletartozik a kiadás, a terjesztés (ez a terület már idén az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft., Kello kezébe került), illetve maga a gyártás is. Utóbbival kapcsolatban a legnagyobb a homály a vasárnap benyújtott tervezet alapján, magában a szövegben ugyanis nincs utalás arra, hogy az állam a jövőben átvenné a nyomdaipari munkát is.
A szakemberek sok kérdésben csak találgatnak, de abban már most mindenki egyetért, hogy az új törvény egy tucatnyi magántulajdonban lévő kiadót, illetve akár nyomdát is csődbe sodorhat.
De még a Fidesz egykori (bár még mindig az oktatási bizottság elnöke Pokorni Zoltán, esetében indokoltnak érezzük az egykori jelzőt, elvégre semmiféle beleszólása nincs a kormánypárt oktatást érintő döntéseibe) oktatáspolitikusa sincs jó véleménnyel az államosításról:
Pokorni ennek megfelelően nem is szavazta meg az államosítást (egy másik renitens képviselővel, Bencsik Jánossal együtt), a többiek igen, bár azt, hogy miért volt rá szükség, illetve mi a rendkívüli sürgősség indoka, nem tudták megmondani:
Nekik egész biztosan nem fogja tudni elmagyarázni Hoffmann Rózsa az indokokat, mivel azokat egyelőre senki nem érti. Valami olyasmit mondott az államtitkár, hogy a törvény által előírt két tankönyv nem kettő. Bizonyára az unortodox gazdaságpolitika pápája, Matolcsy György adott külön matematika órát a közoktatásért felelős "szakembernek".
A pályáztatás után a mérnöki munka is
Mi is írtunk arról, hogy egy októberi kormányhatározat alapján privát pályázatíró cég 2014-től nem dolgozhat állami megrendelésre. Igen ám, de ugyanez a jogszabály azt is tartalmazza, hogy a mérnöki munkát is az államnak kell elvégeznie, ha a kedvezményezett állami intézmény. Azaz EU-s pénzből ezentúl csak az állami tervezőirodák tervezhetnek iskolát, kórházat, és mindent, ami az államé.
A Mérnöki Kamara szerint, mivel ma Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan beruházás, amiben nincs Uniós pénz, ezzel a döntéssel gyakorlatilag halálra ítélik a szakmát. Lázár János (aki egyébként az NFÜ élén az EU-s pénzek elosztása fölött is diszponál) viszont biztos abban, hogy az államosítás után megszűnik majd a korrupció a rendszerben, mivel szerinte az állami mérnök nem lesz korrupt. Sőt általában az a cél EU-s pénzek elköltése körül, hogy amit csak lehet, az állam végezzen el.
Láttunk már példát arra, hogy mi lesz akkor, ha az állam veszi át az irányítást (trafik, föld, tankönyvellátás, iskolák). Nem csoda tehát, ha nem osztjuk a kormányzat államosítással kapcsolatos elképzeléseit.
Államosítással a konkurencia ellen
Arról is gondoskodott a kormány, hogy a Neo FM csődje után a gazdátlanul maradt frekvencia ne egy, a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó, azaz jobboldalú kötődésű Class FM vetélytársáé legyen. Az NMHH ahelyett, hogy újabb pályázatot írt volna ki a frekvenciákra, inkább a Kossuth- és a Dankó Rádió részére bocsátotta, kvázi államosítva azokat. Még az sem jelent gondot, hogy ezzel arról az összegről is lemond, amit a frekvencia értékesítéséért kaphatott volna. Hogy ez mekkora kiesést jelent a költségvetésnek, persze még nem tudni.
Az Index megpróbálta kideríteni, hogy a Neo frekvenciáinak közszolgálativá tételével mekkora bevételtől estek el; miért nem írtak ki új pályázatot; hány korábbi Neo FM-es frekvencia maradt még kiosztatlanul; és mennyi időre kapta meg a Kossuth és a Dankó ezeket a frekvenciákat. A kérdésekre választ nem kaptak, a médiahatóság mindössze annyit tudtak meg, hogy "ez a megoldás megfelel a cél- és okszerű frekvenciahasznosítás minden törvényileg is releváns kritériumának."
Hát így.
A táblázat kattintásra megnő.
