Megvalósulni látszik a nagy baloldali összefogás: koordinált jelöltállítás helyett közös listát állít az ellenzék a választásokra, illetve az MSZP és az Együtt-PM a Demokratikus Koalíciót is felkéri az együttműködésre. Bajnai eggyel hátrébb lép, a miniszerelnök-jelöltet az MSZP nevezheti majd meg, ami azt jelenti, hogy Mesterházy Attila lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Orbán Viktor kihívója.
Az út hosszú volt idáig, és sokkal korábban is eljuthattak volna ide. Ebben kulcsszerepe volt annak, hogy Bajnai körül elfogyott a levegő (az Együtt-PM komoly gondban lehet majd, mert el kell érnie a 10 százalékos küszöböt, ha nem egyesül), a DK pedig népszerűségének lassú, de egyértelmű növekedésével egyre erősebb zsarolási potenciálra tett szert. Ez pedig a választási felállás újragondolására kényszerítette az Együtt-PM-et, amely elől az MSZP sem ugrott el.
Érdemes felidézni október 23-át, ahol Gyurcsány Ferenc és a DK fanatikus rajongótábora széttrollkodta a show-t, és az éppen összeboruló MSZP-Együtt-PM ezt nem igazán díjazta. Mesterházy különösen gyorsan adott interjújában az esetleges nyíló kapukat is egyből bezárta: "Ha a beszédemre sem kíváncsiak, miért akarnak együttműködni velünk? A tárgyalásokat lezártnak tartom." Mára azonban úgy tűnik, a DK mégis bebocsátást nyerhet a választási szövetségbe.
Mindazonáltal, összességében, így növekedtek a baloldal esélyei, hogy leváltsák az Orbán-kormányt. Ráadásul elkezdhetnek a Fidesszel és a kormányzásának "eredményeivel" foglalkozni.
forrás: fn.hir24.hu
Előző fejezeteinkből
Miután 2012. október 23-án Bajnai Gordon (korábbi ígéretével szemben) visszatért a politikai porondra, személyét és a körülötte szerveződő formációt komoly érdeklődés, sőt, a magyarokra oly jellemző messiásvárás fogadta. A Bajnait övező lelkesedés azonban gyorsan kifulladni, az Együtt 2014 kezdeti lendülete pedig megtörni látszott, amelyet Mesterházy Attila és a szocialisták ügyesen használtak ki, és átvették a kezdeményezést az ellenzéki oldalon.
Az ezt követő időszakot leginkább a “húzd meg - ereszd meg" stratégiával tudnánk leírni: hol Bajnai, hol Mesterházy tett egy lépést előre, majd kettőt hátra. 2013. április 19-én Bajnai Gordon közleményében tett javaslatot az ellenzéki összefogás menetrendjére. (Ezt egyébként a szocialisták is megtették még 2012 decemberében.) Ebben a volt miniszterelnök 2013 nyarát jelölte meg a megállapodás kezdő dátumaként.
Talán Bajnait is meglepte, hogy Mesterházy Attila szinte azonnal reagált. Még aznap tárgyalásra, 2013. április 21-én 10 órára hívta a valós potenciállal rendelkező ellenzéki szervezeteket az Együtt 2014-t, a PM-et és a Demokratikus Koalíciót. Az egymásra licitálással mindössze annyit sikerült elérni, hogy támogatottságuk gyakorlatilag beragadt, a Fidesz és Orbán Viktor pedig nevető harmadikként a háttérből figyelhette a két politikus “pávatáncát”.
Bajnai végül lemondott a miniszterelnöki székről
A végül kialkudott kompromisszum lényege, hogy külön listán ugyan, de koordináltan indulnak (kezdetektől volt egy ilyen opció), a miniszterelnök-jelölt kérdését pedig eltolják a választás utánra.
Nem rossz megoldás ez, a legfontosabb feltételnek, azaz a lehető legtöbb ellenzéki szavazat begyűjtésének mindenképpen megfelel. Arra is jó, hogy pontot lehet tenni a kivel?-kérdés végére. Mindenesetre Bajnai ezzel a lépéssel ugyan versenyben maradt és potenciális miniszterelnökként fogják emlegetni, de valójában lemondott a miniszterelnöki székről. Ekkor azonban közel sem volt világos Gyurcsány Ferenc és a DK sorsa.
Október 23.
Bár az ellenzéknek remek lehetősége lett volna az összefogás erejét demonstrálni a közös ünnepen, ehelyett csak még nagyobb széthúzás körvonalazódott. A színpadon összesen nyolc ellenzéki vezető kapott lehetőséget a felszólalásra, akik közül legalább hárman - egyik sem az Együtt és az MSZP képviselője - ezt arra használták fel, hogy saját stratégiájukat követve széttrollkodják az egészet. Nyilván azok, akik ilyen vagy olyan okból kimaradtak az együttműködésből.
Nagy meglepetést nem okozott, hogy ebben egyértelműen Gyurcsány Ferenc és a DK fanatikus rajongótábora vitte a prímet. A volt miniszterelnök karakán stílusában tovább sürgette az ellenzéki összefogást: "közös miniszterelnök jelöltet, és legalább tavaszig közös listát". A dolog pikantériája, hogy Bajnai Gordon és Mesterházy Attila éppen egy nappal korábban írta alá az MSZP-Együtt-PM megállapodást.
Bejött Gyurcsányék számítása
Az éppen összeboruló MSZP-E14 nem igazán díjazta a kimaradók magánszámát. Mesterházy különösen gyorsan adott interjújában az esetleges nyíló kapukat is egyből bezárta: "Ha a beszédemre sem kíváncsiak, miért akarnak együttműködni velünk? A tárgyalásokat lezártnak tartom." Mesterházy hiába ebrudalta ki az MSZP-ből, és hiába próbálta bedarálni, mára a DK mégis bebocsátást nyerhet a baloldal választási szövetségébe.
Tanulságok
Bajnai Gordonnal és az Együtt-PM szövetséggel nagyot fordult a világ az elmúlt egy évben. A sokak szerint túl korán (mások szerint túl későn), 2012 októberén színre lépő pártszövetség nagy comebackje hamar kifulladt.
Az LMP-vel történt sikertelen tárgyalások után az MSZP kihasználta az adandó alkalmat és átvette a kezdeményező szerepet a baloldalon. A radikalitásba csúszó szobordöntés kontraproduktivitása tagadhatatlan, amely után még furcsábbnak hatottak Bajnai Gordon novemberi szavai, amikor teljes magabiztossággal állította, hogy egy év múlva ő lesz Magyarország miniszterelnöke.
A valóságban Bajnai már sokkal korábban elvesztette a miniszterelnöki pozícióért folyó harcot, ezzel az Együtt-PM együttműködési kényszerbe került. A pártszövetség legbiztosabb útja a Parlamentbe most, a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján a közös listán történő indulás a szocialistákkal, így ugyanis nem kell félniük attól, hogy fennakadnak az 5 százalékos küszöbön.
Gyurcsány Ferenc radikális táborának támogatásával egyelőre mindent túlél, a hajrában pedig végül mégis sikerült bezsarolnia magát és ezzel a DK-t is a baloldali összefogásba. Egyrészt, az utóbbi hónapokban belengette, hogy akár mind a 106 választókerületben indít jelöltet, gyengítve ezzel az ellenzéki összefogást. Másrészt, pártjának növekvő támogatottságát jórészt az Együtt rovására sikerült megszereznie, amivel megmutatta, hogy megkerülhetetlen tárgyalópartner a baloldalon.
Az MSZP számára az elmúlt napok eseményei kisebb változásokat hoztak, de a párt képes volt tartani, sőt, némileg megerősíteni pozícióját. A közös lista áldozat azoknak a képviselő-jelölteknek, akik így hátrébb kerülnek, mint eddig, a koordinált jelöltállítási modell mellett. A párt számára azonban inkább előnyökkel jár a jelenlegi koncepció, így ugyanis nem kell tartaniuk attól, hogy az 5 százalékos parlamenti küszöb miatt egy-egy potenciális szövetséges nem kerül be az országgyűlésbe.
Így nem lesz hiábavaló ellenzéki szavazat és egymás ellen induló ellenzéki jelöltek sem. Az összefogásból kimaradt, vagy még nem bekerült pszeudó-pártok szavazatszerzési potenciálja pedig nem számottevő.
Az MSZP pozícióit azzal is megerősítette, hogy az ellenzéki minisztelnök-jelöltet immár kimondva is a párt adja, aki kétséget kizáróan Mesterházy Attila lesz.