Ha azt hittük, hogy a választás előtt már nem kerül sor újabb mutyira, akkor tévedtünk. A kormányzat ismét alkalmazta a "trafikmodellt", ezúttal a felszámolói névjegyzék összeállításánál. Az objektív kritériumok helyett a szubjektív szempontokat helyezte előtérbe, s ez alapján választotta ki a névjegyzékbe kerülő 130 felszámolót.
A felszámolói névjegyzékben való részvétel jelentős gazdasági előnyöket jelenthet: a felszámolók díjazása, az általuk betöltött szerep ugyanis komoly forrásokat biztosít. A választási kampány zajában pedig nem könnyen észrevehető ez a technikai lépésnek tűnő mutyi. Pedig a 400 milliárdos felszámolópiac átrendezése az orrunk előtt zajlott.
A fentiek fényében tehetünk mást, minthogy frissítjük az elmúlt négy év termését összegző mutyilistánkat.
Mi vagy ki is az a felszámoló?
Ha egy gazdasági társaság (valamint egyre szélesebb körben más jogi személy is) fizetésképtelenné válik, akkor rendezni kell a helyzetét, azaz törölni kell a cégnyilvántartásból, s lehető legteljesebb mértékben ki kell elégíteni a hitelezőit a meglevő vagyonából. Ezt a célt szolgálja a felszámolási eljárás.
Értelemszerűen ezt a feladatot nem lehet arra bízni, aki a szervezet fizetésképtelenségét előidézte, ezért ilyenkor a cég felszámolásának folyamatában egy felszámolót jelöl ki a bíróság, aki a nyilvántartásból való törlésig ellátja a cég vezetését, valamint ő végzi a tartozások rendezését.
Mennyire fontos ez a megbízatás?
Nagyon. Egyrészt a céget a felszámolás folyamatában, amely jellemzően évekig elhúzódhat, ez a személy vezeti. Így végső soron - bizonyos törvényi korlátok között - ő rendelkezik annak teljes vagyona felett. Ez önmagában jelentős gazdasági szerepet biztosít neki. Mindezeken túl a felszámoló díjazása sem elhanyagolható összeg, azaz ezért a tevékenységéért komoly pénzeket számolhat el, s ezek kifizetése nagyon elöl van a felszámolás úgynevezett kielégítési sorrendjében. Azaz, ha a hitelezők nem is kapják meg a követelésüket, de a felszámoló nagy valószínűséggel igen.
Ki lehet felszámoló?
Az, akit a névjegyzékbe felvettek. A felszámolói névjegyzék azonban felülről zárt lista. A csődtörvény és végrehajtási rendelete szerint számuk igazodik a megindult felszámolási eljárások számához. Így sok múlik azon, hogy az állami szervekből összeállított zsűri kit vesz fel erre a listára.
Ez korábban nem így volt?
De. A felszámolói lista mindig is egy zárt kör volt, ahová csak komoly feltételek teljesítése esetén lehetett bekerülni.
Akkor hol itt a mutyi?
A mutyi az értékelés szempontjainak megváltoztatásában rejlik. A névjegyzék megújítására 2012-ben pályázatot írtak ki. Ez a pályázat a korábbi gyakorlattal összhangban objektív, mérlegelésnek kevés tért adó értékelési szempontokon alapult, ahol a szubjektív szempontok csak szűkebb körben érvényesültek.
Ezt a pályázatot később visszavonták, s az objektív szempontok helyett többségében (170 pontból 90) szubjektív, a zsűri szabad mérlegelésén alapuló új rendszert vezettek be. Bár a kormányzat azt kommunikálta, hogy a rendszer lényegében nem változott, de a széles mérlegelést engedő pontozási rendszer jelentős mértékben megnövelte a közigazgatási zsűri mozgásterét, így a piac átrendezésére nagyobb lehetőség nyílt. A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete ekkor már jelezte a minisztériumnak, hogy a pályázat jogsértő, ám ezt nem vette figyelembe a hatóság.
Ha egy puska megjelenik a színpadon, akkor ...
... az el is szokott sülni - tartja a mondás. Itt is hasonlókat figyelhetünk meg. Bár a piac meghatározó szereplői továbbra is ott vannak a névjegyzékben, azonban a kiszivárgó hírek szerint a 130-as listába 68 új szereplő került be, azaz a lista közel fele megújult. Ezek a cégek eddig nem rendelkeztek felszámolói gyakorlattal. A kimaradó cégek nagy része pedig már jogi útra terelte a vitát. Többen iratbetekintési kérelemmel éltek, amelyre a tárcának már régen válaszolnia kellett volna. Egyre nagyobb az esély arra is, hogy az ügy végül az Európai Bíróságon végzi.
Trafikmodell?
Ez a megoldás - úgy tűnik - a trafikpályázatok modelljét követi. Ott is úgy hoztak helyzetbe az új szereplőket, hogy a pályázatba számos szubjektív elemet építettek, így a zsűri azt hozhatott ki nyertesnek, akit akart.
Itt is pontosan ugyanez érvényesült: a szubjektív elemek alapján a bizottság döntési mozgástere jelentős volt. Abban is a trafikmodellre emlékeztet a rendszer, hogy egyes beszámolók szerint a nyertesek között számos, a jelenlegi kormánypártokhoz több szálon kötődő vállalkozás is megjelent. Sőt, olyan szereplő is bekerült a névjegyzékbe, aki a trafiktenderen is sikerrel pályázott.
Mindezek miatt erős a gyanú, hogy ezt az eljárást is a mutyik közé sorolhatjuk...