Donald Trump novemberi győzelme után szinte soha nem látott örömben tört ki minden nacionalista és antiglobalista érzelmű ember. Nem volt ez másként Magyarországon sem, ahol Orbán Viktor külön győzelemként könyvelhette el, hogy már nyáron kiállt Trump mellett nem kis kockázatot vállalva. Konzervatív körök egyértelműen az amerikai-magyar viszony javulását várták a republikánus elnökjelölt győzelmétől, megfeledkezve arról, hogy Trump hiába számít outsidernek, a külpolitikai kérdésekben jelentős befolyással rendelkező republikánus körök ugyanúgy nem voltak kibékülve Magyarország oroszokhoz való közeledésével, mint a magyar kormányt sokat kritizáló demokraták.
A lehetséges külpolitikai forgatókönyvekkel szemben azon kevés szó esett arról, hogy a magyar gazdaság mennyit profitálhat, vagy éppen veszíthet Trump elnökségéből annak ellenére, hogy fontos témáról van szó. Az elmúlt egy hónap alapján ugyanis nagyon úgy fest, hogy komoly fordulat jöhet a világgazdaságban. A nyitott gazdaságok számára kedvezőtlen protekcionizmus pedig ismét megerősödhet globális szinten is. Ez azonban igen negatív hatással lehet majd az exportorientált magyar gazdaságra.
Trump új irányzata
Megválasztását követően Donald Trump sokkal mérsékeltebben kommunikált, amiből arra lehetett következtetni, hogy az elnöki kampány során meghirdetett bezárkózásra építő politikája valójában nem volt több, mint egy populista demagógia, amellyel maga mellé akarta állítani azokat a kis embereket, akikről az amerikai politikai elit megfeledkezett az elmúlt évtizedekben. A kinevezését követő egy hónapban azonban bebizonyosodott, hogy Trump nem viccelt, és számos olyan elnöki rendeletet fogadott el, amely nyitánya lehet az eddigi status quo felrúgásának.
Trump kül- és gazdaságpolitikájának lényege, hogy az USA-nak az eddigi világcsendőre szerep helyett sokkal inkább magával kell foglalkoznia, az amerikai értékek és munkahelyeket pedig meg kell védeni a globalizáció káros hatásaitól. Az amerikai elnök politikájába az orbáni migránsellenes demagógiát is beépítette. Szerinte az amerikaiak álláshelyeit és az ország biztonságát veszélyeztetik a bevándorlók és menekültek. Szerencsére a demokrácia kicsit másképpen működik a tengeren túl, mint hazánkban, emiatt Trump egyik legnagyobb visszhangot keltő rendelete hamar megbukott.
A frissen megválasztott amerikai elnök a szomszédos Mexikóval sem bánt kesztyűs kézzel, és amellett, hogy falat akar állítani a két ország határára, a költségeket még rá is tolná déli szomszédra, amelyre nyilvánvalóan beintett Mexikó. Trump erre úgy reagált, hogy akkor védővámokat vetnek ki a mexikói termékekre, és majd ebből finanszírozzák a fal építését, ezzel nyilvánvalóvá téve, hogy a protekcionista gazdaságpolitikától sem riad vissza, ha érvényesíteni akarja akaratát. A védővámok belebegtetése mellett persze más okok is meghúzódnak, hiszen eddig nyílt titok volt, hogy Trumpnak nem tetszik, hogy az amerikai cégek gyártósoraikat kiszervezték külföldi országokba, így az autógyártás egy részét Mexikóba. Szerinte akkor áll helyre a világ rendje, ha ezek a cégek visszatelepülnek az Egyesült Államokba, munkát biztosítva az amerikai kisembereknek, akik a globalizáció hatására vesztették el állásaikat. Ha pedig máshogy nem megy, akkor protekcionista eszközökkel kár kényszeríteni őket.
Az ennyire globalizált világban ennek persze nem sok racionalitása van, és az USA makrogazdasági adatit megvizsgálva láthatjuk, hogy annyira azért nem megy rosszul az Egyesült Államoknak, gondoljon is bármit Donald Trump. A munkanélküliségi ráta például 4,8 százalék volt 2017 januárjában, miközben a válság után 10 százalék volt. Ezzel szemben az Európai Unió például még nem tudott helyrerázódni a pénzügyi válságból, a munkanélküliségi ráta pedig 8 százalék felett van. De Donald Trumpnak azt sem sikerült megértenie, hogy az USA gazdasági szerkezete mára már teljesen átalakult, és a húzóágazat nem a nehézipar és gépgyártás, hanem a szolgáltatószektor, és az innovatív IT-szektor.
Lehet persze mutogatni, hogy az Apple is teljes egészében kiszervezi a termékeinek a gyártását Kínába és más országokba, azonban képzeljük el, mi lenne, ha ezeket a termékeket az USA-ban szerelnék össze: röviden és tömören annyival drágábbak lennének, hogy még azok sem tudnák megvenni, akik most megtudják venni őket. De igaz ez minden más termékre is: a cégek az olcsó munkaerő miatt szervezték ki a gyártást, ennek eredménye pedig az, hogy egyre szélesebb rétegek számára váltak elérhetővé a különböző fogyasztási cikkek. Lehet kardoskodni a globalizáció ellen, jó eséllyel azonban nemcsak drágább lenne minden, ha az országok bezárkóztak volna az elmúlt 50 évben, hanem a fejlettségi szint is jóval alacsonyabb lenne.
Trump egyik első lépése volt frissen beiktatott elnökként, hogy kilépett a TPP-ből, és várhatóan a TTIP-ből sem lesz semmi. Magyarország szempontjából utóbbi akár még előnyös is lehet, mivel a TTIP-nek számos olyan pontja van, ami kedvezőtlenül érintette volna az országot.
Magyarország ebből nem jöhet ki jól
Az egyre nagyobb nyitottságnak pedig olyan országok lettek a nyertesei mint például Magyarország, ami termékei jó részét külföldre exportálja. Magyarország a világ hetedik, és egyben Európa második legnyitottabb gazdasága, a GDP 92 százalékát exportáljuk. Ha nemcsak az exportot vizsgáljuk, hanem a külföldi működő tőke befektetéseket és az EU-ból beáramló forrásokat is, akkor Magyarország az Európai Unióban magasabb a legnyitottabb gazdaságnak számít, ahogy azt a BCA Research grafikonja is mutatja:
kép forrása: index.hu
Röviden összefoglalva ez azt jelenti, hogy a külföldi cégek rengeteg pénzt hoznak az országba, hogy olcsón tudjanak termelni, majd ezeket a termékeket külföldre exportálják. Nemzeti érzelmű emberek ilyenkor előszeretettel mutogatnak, hogy a gonosz multik kihasználják a magyarokat, a megtermelt profit egy részét pedig kiviszik az országból, de végiggondolva láthatjuk, hogy ezek nélkül a multik nélkül még itt sem tartanánk, mert Magyarország tőkeszegény ország. Tény, hogy a globalizációnak vannak vesztesei, nemcsak az USA-ban, hanem Magyarországon is, nem a multik feladata azonban, hogy erre választ találjanak, hanem az állam szerepe lenne a korrekció. A magyar állam esetében például olyan oktatási rendszer kiépítése, amely megfelel a 21. századi követelményeknek.
Ez ilyen fokú nyitottság azt is jelenti, hogy Magyarország nagyon rosszul jönne ki abból, ha a következő években a protekcionista gazdaságpolitikai elemek egyre több országban jelennének meg, egy országok közti kereskedelmi háború pedig a mostani szerény növekedésnek is betenne. Magyarország nem rendelkezik jelentős belső piaccal, az exportra termelt termékeket nem tudják felszívni a hazai vásárlók. A három nagy autógyár (Audi, Mercedes, Suzuki) például 2015-ben több mint 500 ezer járművet gyártott, ehhez képest a hazai gépjárműkereslet a 100 ezret sem érte el.
Ha Trump valóban beváltja ígéreteit, akkor az exportorientált nyitott gazdaság nehéz évek elé néznek, a növekedés visszaesése mellett egyre kevesebb beáramló külföldi tőkére számíthatnak, ami még tovább rontaná a helyzetet. Magyarország esetében az sem jelent segítséget, hogy közvetlenül az USA-ba keveset exportálunk, mert a magyar gazdaság az Európai Unióba van beágyazódva, márpedig ha az Unió rosszul jönne ki egy kereskedelmi háborúból, akkor Magyarország is megnézhetné magát. Bármennyire is ellenséges sokak számára a szabad kereskedelem és globalizmus, a világgazdaság mozgatórúgóját mégiscsak ez adja.
A Fidesz keleti-nyitás stratégiájára lehet azt mondani, hogy egy jó kezdeményezés annak érdekében, hogy diverzifikáljuk kereskedelmünk szerkezetét, azonban az adatok azt mutatják, hogy valódi áttörést nem sikerült elérni.
Bizonytalan évek elé nézünk
Hogy mekkora esélye vannak, hogy Trump beváltja az ígéreteit, nehéz megjósolni. Mindenesetre az elmúlt egy hónap alapján bármi elképzelhető. Jó példa erre, hogy Kínát először megfenyegette az amerikai elnök a valutaleértékelés miatt, majd utána már szívélyes hangnemben üdvözölték egymást a kínai elnökkel. Trump kiszámíthatatlanságára utal az is, hogy az elnök sokszor még azzal sincs tisztában, hogy mit is ír alá, legalábbis sajtóinformációk alapján a kitiltási botrányról szóló rendelet pontos tartamát sem ismerte. Ilyen körülmények között nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Trump valóban beváltja gazdasági fenyegetéseit, de az biztosra vehető, hogy az amerikai gazdasági elit valószínűleg szembe fog szállni az elnökkel, ha az megpróbálja megnehezíteni a helyzetüket.
A bizonytalanság azonban senkinek sem jó, főleg abban az esetben, ha a világ vezető gazdasági hatalmáról van szó, amelynek instabilitása az egész világgazdaságot destabilizálhatja. Lehet örülni Donald Trump elnökségének, azonban be kell látni, hogy Magyarországnak nem lesz jó, ha az elnök egy bezárkózó politikát fog folytatni, ami a nyitott gazdaságoknak nagyon fájhat. Márpedig az adatok alapján látható, hogy Magyarország az egyik legnyitottabb gazdaság a világon.
