Az év elején bevezetett 10 százalékos rezsicsökkentés kapcsán már írtunk arról, hogy bár a kormány előszeretettel hangoztatja, hogy ezzel a lakosság terhei csökkenek, a valóságban ez koránt sincs így. A mesterséges hatósági árszabályozásnak ugyanis komoly következményei lehetnek. A szolgáltatók az állami szabályozás miatt ugyan a lakosságra nem tudják áthárítani a terhet, a cégekre viszont igen.
Mivel a cégek nem tudják lenyelni a keletkező költségtöbbletet, így áthárítják a fogyasztókra pl. áremelés formájában. Esetleg elbocsátásokkal spórolják meg a kieső pénzt. A folyamat szinte teljes egészében hasonlít a bankadóhoz, amelyről hiába kommunikálja azt a kormány, hogy nem hárítják át, egy részét mégis a lakosság fizeti meg a magasabb számladíjakon keresztül.
Mivel Rogán Antal kilátásba helyezte, hogy a rezsi után a víz-, a csatorna és a szemétszállítási díjak felülvizsgálatát is indokoltnak érzi a Fidesz, tehát van mitől tartanunk. Az első példát (amelyet minden bizonnyal több is követ majd) Kósa Lajos, a Fidesz alelnökének városa, Debrecen szolgáltatja. Itt egyes szennyvízdíjakat kétszeresére emelte a Fideszes többségű városi közgyűlés.
Forrás: 
