ténytár.blog

A legolvasottabb Ígéretmérők, Hantaméterek és Szélkakasok 2012-ben a Ténytáron

2013.01.04. 08:06 Ténytár

Kedves Olvasóink! A 2012-es év lezárásaként tegnap a legolvasottabb blogbejegyzéseinket mutattuk be. Ennek folytatásaként ma a legnépszerűbb Ígéretmérők, Hantaméterek és Szélkakasok vannak soron.

Többek között megemlékezünk a Budai Gyula szekrényéből kihulló egyik csontvázról, de szó lesz természetesen a kormánypárt felsőoktatással kapcsolatos elképzeléseiről, azaz a hallgatói szerződésről, a Diákhitel 2.0-s verziójáról és a nem-létező tandíjról is.

Ezeken felül a top 6-os listán a miniszterelnök nem-megszorításokról szóló kampányígérete és a kormány adósmentése is szerepel. Következzenek hát a legjobbak!

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

14 hozzászólás

A legolvasottabb blogok 2012-ben: Schmitt Pál mindent vitt

2013.01.03. 08:06 Kate Beckett

Kedves, drága Olvasóink!

Elteltek az ünnepek, túl vagyunk az ilyenkor szokásos töltött káposzta-bejgli-virsli-kombó okozta mérgezéses tüneteken és a második szülinapunkon is. Tavaly év végén a Ténytár átlépte a 10 ezer lájkolót a facebookon, amit ezúton is szeretnénk megköszönni nektek. Reméljük velünk maradtok 2013-ban is!

Mielőtt azonban új vizekre eveznénk, nézzük meg (a tavalyi évhez hasonlóan), hogy melyek voltak a legolvasottabb írásaink 2012-ben. Elsőként következzen a top 6 blog. Annyit előzetesen elmondhatunk, hogy Schmitt Pál a kategória abszolút győztese. A Pinokkió-díjas ex-államfőnek ehhez ezúton is gratulálunk!

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

Írj kommentet

Választói regisztráció: két út az Ab előtt

2013.01.02. 08:06 Ténytár

Míg az Alkotmánybíróság korábban elutasította az alkotmányos jellegű szabályok felülvizsgálatát, addig - a bírói nyugdíjazást követően - ismét ebbe az irányba tett egy lépést azzal, hogy kimondta: az Alaptörvény részét képező külön szabályok közül a nem átmeneti jellegű rendelkezések a jogállamiságot sértőek, valamint sértik az Alaptörvény általános szabályait és elveit. Ezek között szerepelt a választói regisztráció alkotmányosságát megteremteni célzó szabály is.

Bár a híradások csak a választói regisztráció alkotmányosságát biztosítani célzó rendelkezés "kilövésével" foglalkoztak, ez a határozat sok szempontból érdekes. Egyrészt az Alkotmánybíróság ismét olyan döntést hozott, amellyel különböző alkotmányos szintű szabályokat mért össze, ismét elmozdulva az alkotmányos szabályok felülvizsgálhatatlanságát kimondó korábbi gyakorlatától.

Másrészt, így az Ab előtt két út áll. Bátor lépésként általában kimondják, hogy a regisztráció sérti az általános választójogot, ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, így semmilyen körülmények között nem vezethető be egy ilyen szabályozás.

A másik út, hogy pusztán az alkotmányos szintű felhatalmazás hiányára hivatkozva mondják ki a törvény alaptörvény-ellenességét. Ez nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy mégis beírjanak egy ilyen szabályt az Alaptörvénybe - mi úgy látjuk, a nagyobbik kormánypárt egy ilyen forgatókönyvvel számol.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

1 komment

2012: a soha nem látott sikerek és a megújulás éve

2012.12.28. 08:06 makronom

Tisztelt magyar Állampolgárok! Kedves Barátaink!

2012 a megújulás éves volt. Az év eleji spekuláns támadások, majd Brüsszel akadékoskodásának ellenére a kormánynak sikerült megújítania az „elmúltnyolcév” kárhozatában szenvedő Magyarországot. Bár a pénzvilág kalózai és a balliberális média cápái mindent megpróbáltak, hogy megdöntsék a kormány kétharmados többségét, végül sikerült minden támadást elhárítani.

A modernizáció jegyében egy olyan választási eljárási törvényt hozott létre a kétharmados többség, amely kiterjeszti a magyar demokráciát még a határokon túlra is. Az Alaptörvény pedig Európa legszilárdabb és legjobb alkotmánya lett, ehhez kétség nem fér.

Sikereinket mi sem bizonyítja jobban, minthogy sem sztrájkok, sem tüntetések nincsenek az országban. A nép elégedett, a kétharmados többség pedig biztosabb, mint valaha. Hiába minden támadás, a lakosság egyetért a kormány döntéseivel, ezt jól mutatják a nagy számban visszaküldött konzultációs kérdőívek is.

Aggodalomra tehát nincs ok, örömre annál inkább: a győzelem (2010), a változás (2011) és a megújulás éve (2012) után 2013 már a gyarapodás, a növekedés, a bővülés, az emelkedés, a szárnyalás és a fejlődés éve lesz.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

77 hozzászólás

A tündérmesén keresztül, a kistigriseken át, a magyar gyerekek fenekéig - Best of Matolcsy György

2012.12.27. 08:06 Pilótakex

Először is kezdjük azzal: reméljük mindenkinek Heti Válasz előfizetést hozott a Jézuska. Ez biztosítja ugyanis, hogy a következő évben is első kézből értesülhessünk kedvenc gazdasági miniszterünk gondolatairól.

Blogot írni Matolcsy Györgyről mindig hálás feladat, különösképpen akkor, ha az év legjobb pillanatait kell összegyűjteni. Természetesen ez erősen szubjektív műfaj, így szívesen vesszük, ha olvasóink is segítenek a nemzetgazdasági miniszter legszórakoztatóbb gondolatainak kiválogatásában.

A Ténytár listáján mindenesetre a gazdasági szabadságharc példátlan sikereitől, az „egykulcsos gyerekeken" át, a mesebeli 47 ezer forintig minden szerepel. Nem feledkeztünk meg a jobb agyfélteke csillogó kreativitásáról, a kistigrisekről, no és persze a magyar gyerekek fenekén található piros pontról sem.

fairy tale.jpg

forrás: vastagbor.blog.hu

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

63 hozzászólás

Felsőoktatás - totális a káosz továbbra is

2012.12.21. 08:05 Kate Beckett

Mindössze három nap telt el azóta, hogy azt írtuk: hazugságok és káosz jellemzi a kormányzati kommunikációt az államilag finanszírozott keretszámok drasztikus csökkentése óta. A helyzet azóta sem változott.

Most éppen ott tartunk, hogy - a legutóbbi ígéretek szerint - jövőre 55 ezer elsős diák tanulhat ingyen a felsőoktatásban. Ez nagyjából a 2011-et megelőző éveknek felel meg. A részösztöndíj megszűnne, a röghöz kötés viszont megmaradna. Azt is tudjuk, hogy Balog Zoltán idén csak a minimális ponthatárt határozza meg. Eszerint az alapképzésekre legkevesebb 240 ponttal lehet bekerülni, míg a felsőoktatási szakképzésben 200 pont lesz a minimális szint.

Jó pár szak, többek között az alkalmazott közgazdaságtan, az emberi erőforrások, a gazdaságelemzés, a gazdálkodás és menedzsment, a nemzetközi tanulmányok vagy a jogász szakok egyike sem szerepel az államilag támogatott szakok listáján.

No persze ez már körülbelül a negyedik verzió, ami december ötödike óta elhangozott, így semmi sem biztos. Még mindig sok a nyitott kérdés és a megoldhatatlannak tűnő probléma. A reakciókból mindenesetre úgy tűnik, hogy az érintettek már nem dőlnek be a trükköknek. Aggodalmuk jogos. A felsőoktatási egyeztető fórum által elfogadott hat pontból csak a rövid távúak teljesülésének egy részére van némi esély, a kormány a hallgatói szerződés ügyében itt sem enged. Az ágazat jövőjét meghatározó, minden érintettet bevonó érdemi és szakmai tárgyalások megkezdéséről pedig egyelőre semmi hír.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

91 hozzászólás

Valós koncepció nélkül a felsőoktatás - csődbe sodródó egyetemek?

2012.12.20. 08:07 makronom

A kormányzat friss bejelentéseivel előre próbált menekülni, de közben soha nem látott káoszba fulladt a felsőoktatási „reform”. Kidolgozott háttértanulmányok és számolások nélkül próbálják már kb. a negyedik tervet is elfogadni szűk két héten belül, miközben a felsőoktatásra szánt pénzeket jelentősen megkurtították.

A kormány cinizmusát és gyáva viselkedését jól tükrözi, hogy még egy rejtett salátatörvény keretén belül tovább csökkentették a felsőoktatás támogatását, miközben a vezető fideszes politikusok azt hangoztatják, hogy valójában nő a felsőoktatás pénzügyi támogatása.

A szerdán megtett javaslatok értelmében az eddigi keretszámok megszűnnének, és a kormány minimum 55 ezer diáknak biztosítaná az állami ösztöndíjat. A teljesen felesleges részösztöndíj szintén megszűnne, a röghöz kötés viszont maradna.

A normatív támogatás azonban a legújabb szisztémában is 10 ezer 480 hallgatóra jár, de erre a pénzre az állam most már 55 ezer embert kíván felvenni. Ez a javaslat rátolja a problémát az egyetemekre, és nem oldja meg azt, hanem csődbe sodorja a magyar egyetemeket. A képzés színvonalának várható csökkenéséről nem is beszélve.

Ráadásul arra sem sikerült a kormánynak választ adnia, hogy milyen módszer alapján valósulna meg a ponthatár számítás karácsonyig, miközben az elmúlt két és fél év során sem sikerült kidolgozni egy rendes koncepciót.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

30 hozzászólás

Nem kedvez a fiataloknak a kormányzati foglalkoztatáspolitika

2012.12.19. 08:09 makronom

A nemrégiben megjelent KSH adatok alapján úgy tűnik, hogy a magyar foglalkoztatáspolitika igazi gyorsnaszádként tör előre, hiszen a kormányváltás óta 155 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A harmadik negyedéves adatok alapján sincs miért szégyenkeznie a kormánynak, 2010 azonos időszakához képest több, mint 100 ezer fővel, 2011 azonos időszakához képest pedig 80 ezer fővel dolgoztak többen a júliusi-szeptemberi időszakban.

Joggal merülhet fel az olvasóban a kérdés: ilyen foglalkoztatottság növekedés mellett, miért is került recesszióba a magyar gazdaság? A tankönyvi elméletek szerint a GDP és a foglalkoztatottak száma prociklikusan mozog, azaz ha az egyik nő, akkor értelemszerűen a másik is. Magyarországon unortodox együttmozgás figyelhető meg, amely jól tükrözi, hogy valami azért sántít a foglalkoztatási adatokban.

A látszat azért nem fedi el a részleteket: a fiatalok körében például soha nem látott mértékben emelkedett a munkanélküliség, ráadásul három éves mélypontra süllyedt az új álláshelyek száma. A versenyszféra helyzete sem túl rózsás, a magánszféra már 11 hónapja zsugorodik. Bár a kormány a hallgatói szerződések segítségével próbálja itthon tartani a fiatalokat, de munkahelyek hiányában sok értelme nem lesz.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

39 hozzászólás

A keretszám marad, csak más lesz a neve

2012.12.18. 08:03 Kate Beckett

Hazugságok és káosz. Ezzel a két szóval lehetne jellemezni a kormányzati kommunikációt az államilag finanszírozott keretszámok drasztikus megvágásának bejelentése óta. Úgy tűnik, a döntéshozók ezúttal jócskán elszámolták magukat: ebben a ciklusban még nem látott diáktüntetések indultak meg országszerte a kormány felsőoktatási “reformja” ellen tiltakozva.

Ezek hatására a miniszterelnök (jócskán meglepve minden érintettet) bejelentette, hogy eltörlik a keretszámokat és ingyenessé teszik azok számára a felsőoktatást, akik “elérik a továbbtanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket - ez ma 240 pont a bekerülésben -, és elszántak, hogy tanuljanak és utána Magyarországon akarnak dolgozni, az ő számukra, mindenfajta eladósodás nélkül, továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak.”

Hogy pontosan hogyan is képzelik “az ingyenes felsőoktatást”, még nem tudni, a részletek Balog miniszter előterjesztéséből derülnek majd ki szerdán. A költségvetési bizottság tegnap benyújtott módosító indítványából azonban annyit már tudunk, hogy ezek után nem keretszámokat határoznak majd meg, hanem a szakminiszter hoz határozatot arról, hogy az állam mely szakokon teszi lehetővé az állami ösztöndíjat (tehát az "ingyenes képzést"), illetve a részösztöndíjat (50 százalékos tandíj). Ezeken a szakokon a miniszter felvételi pontszámot határoz meg, így dől majd el, ki, milyen finanszírozási formában folytathatja felsőoktatási tanulmányait.

Ennek kevés normatív követelménye van, és tulajdonképpen keretszámot jelent. Csak éppen nem összlétszámot, hanem összpontszámot adnak meg. De senkinek ne legyen kétsége, a pontszám "húzása" is a várható keretszám számítás alapján történik majd. Játék a szavakkal.

Ez nem más, mint a '80-as évek modellje: óriási állami befolyást, az egyetemi autonómia teljes felszámolását jelenti.

Forrás: orulunkvincent.blog.hu

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

78 hozzászólás

Padlóra kerülnek az egyetemek? - kivéve az egyháziak

2012.12.17. 08:07 Ténytár

A múlt hét végén Orbán Viktor feladatul adta az oktatási vezetőknek: három napon belül találjanak ki egy új felsőoktatási rendszert. Mi nem tudjuk elképzelni, hogy ez miként fog összejönni; de nem is tippelgetnénk. Amíg ez kiderül, vegyünk elő egy régebbi ügyet.

A kormány november elején döntött úgy, hogy a sokadik “nem megszorító” költségvetési csomag keretében 7,33 milliárd forintot (ebből végül 7,43 lett) zárol a felsőoktatási intézmények támogatásából. A zárolás azt jelenti, hogy a támogatást befagyasztják, de megfelelő körülmények esetén az érintettek visszakaphatják a pénzt. Megfelelő körülmények azonban ember emlékezet óta nem voltak, így ennek a pénznek nagy valószínűséggel búcsút mondhatnak az intézményi vezetők. A technika egyáltalán nem új, szinte minden kormány alkalmazta, ha a megbillenő költségvetési egyensúlyon kellett átmenetileg (és szerkezeti változások hiányában általában ideiglenesen) javítani.

Az elvont összeg tulajdonképpen nem is tűnik olyan magasnak, tekintve, hogy a felsőoktatás teljes költségvetése 430 milliárd forint, ebből az állami támogatás pedig “mindössze” 160 milliárd. Ez alkalommal azonban mind a feszültség, mind a várható kár nagyobb lesz. A felsőoktatást ugyanis már az elmúlt két évben is számos költségvetési elvonás sújtotta, ez gyakorlatilag az utolsó jobbegyenes, ami a már amúgy is tántorgó áldozat fejét érte. Az átlátszó.hu, "KiMitTud" rendszerének segítésével kért adatok ráadásul azt mutatják, hogy nem egyenlő módon sújtotta a kormány az intézményeket. Bár az állami egyetemek mindegyikénél, illetve az állami főiskolák többségénél is zároltak valamennyi pénzt, addig egyetlen egyházi iskola sem került fel a listára. Nyilván nem véletlenül.