A kiszivárogtatott információkat megerősítve Kósa Lajos 2012. január 30-án jelezte, hogy az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései jelentős részének megsemmisítését követő Alaptörvény-módosításba olyan elemet is elhelyeznének, amely tiltaná a "puskázást", azaz hogy az Alkotmánybíróság a korábbi döntéseire hivatkozhasson.
Kósa Lajos érvelése elsőre még logikusnak is tűnhet: az Alkotmánybíróság mindig gondolja végig az ügyet és ne régi határozatokból "puskázzon". Azonban, ha a kérdést alaposabban megvizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk: ez most is így van. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem "puskázik", mint egy rossz diák, mivel Magyarországon nincs precedensjog, ezért a korábbi döntések nem kötik meg a kezét, minden ügyben egyedi, új döntést hoz.
Akkor mégis miért szokott gyakran hivatkozni a korábbi döntésekre? Azért, mert az Alaptörvény egyes fogalmait értelmezni kell - még akkor is, ha sok esetben változatlan formában vették át őket a korábbi Alkotmányból. Azonban ezen fogalomnak a modern államokban az elmúlt kétszáz évben kialakult egy általános értelmezése, ezt alkalmazza a magyar Alkotmánybíróság is amikor - bizonyos esetekben - korábbi gyakorlatára hivatkozik.
Éppen emiatt egy ilyen szabály - ahogy több alkotmányjogász is kiemeli - teljesen felesleges. Ugyanis majdnem mindegy, hogy korábbi határozatokra, vagy ezeknek az elveknek a magyar történeti alkotmányban, a hazánk által is ratifikált nemzetközi egyezményekben, az uniós jogban vagy a jogtudomány műhelyeiben kidolgozott fogalmára hivatkoznak-e: az eredmény úgyis ugyanaz lesz.
Forrás: Kiábrándult értelmiségi
