Az elmúlt hetekben a brüsszeli bürokráciát épp úgy mozgásban tartották a magyar ügyek, miként korábban is. Általánosságban elmondható, hogy a helyzet egyre fokozódik: a februárban indított három kötelezettségszegési eljárás ügye újabb állomáshoz ért. Mivel a kormány márciusi válaszaival Brüsszel nem volt elégedett, a második levélváltás is megtörtént a Bizottság és a kormány között. A távközlési adó kapcsán pedig már március 22-én az Európai Bírósághoz (harmadik szakasz) utalták az ügyet. Ezeken felül, a Tanács a médiatörvényt is megvizsgálta, amellyel kapcsolatban komoly aggályokat fogalmazott meg.
Jelenleg a kormány a Bizottság nyilatkozatát várja. Kérdés, hogy ezúttal kielégítőnek találják-e a magyar válaszokat. A kormánynak olyan meggyőző érveket kellett felhoznia saját igaza mellett, amelyekkel elkerülheti, hogy a Bizottság az Európai Bíróság elé terjessze az ügyeket. Hamarosan kiderül, ezúttal sikerült-e.
Kritikus hármas
2012. január 17-én úgy határozott a Bizottság, hogy gyorsított jogsértési eljárást indít három fontos ügyben: a központi bank, az adatvédelmi hivatal és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdései szúrtak szemet a brüsszeli székhelyű testületnek.
Válaszul több mint száz oldalnyi dokumentációt készített a kormány Brüsszelnek. A kifogásokra adott magyar válaszok az esetek túlnyomó részében érdemiek voltak, ám bizonyos kérdésekben továbbra sem engedünk „az aggodalmaskodó európaiaknak". Az egyik leglényegesebb, hogy a magyar kormány álláspontja szerint, a nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre való leszállítása a nyugdíjjal, és nem az igazságszolgáltatással összefüggő kérdés – szemben a Bizottság véleményével.
Az Európai Bizottság azonban nem elégedett meg a válaszokkal. 2012. március 7-én két, februárban indult kötelezettségszegési eljárást a második szakaszba léptettek, míg a jegybanktörvény és az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán, további információkat kértek. A magasabb szint azt jelenti, hogy az adatvédelmi biztos ügyében, valamint a bírák nyugdíjazása kapcsán, konkrét törvénymódosításokat várnak tőlünk.
Más lehetőség híján, a kormány újra elküldte válaszait. Most pedig vár.
Médiatörvény
Elsősorban az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján vizsgálta meg az Európa Tanács a médiaszabályozást. Az erről készült jogi szakvéleményt a szervezet főtitkára ismertette a magyar kormánnyal. „A médiaszabályozással kapcsolatos jogi keret nem garantálja a függetlenséget a politikai befolyástól” – olvashatjuk a dokumentumban, egyértelmű utalásként arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságon belül működő Médiatanács a fő tartalomszabályozói testület. A szervezet értékelése szerint, „a testület tagjainak és elnökének kinevezési gyakorlata nem átlátható teljes mértékben, és a függetlenségének megőrzése szempontjából sem tesz eleget az Európa Tanács előírásainak.”
.png)
A Bizottság arra sarkallja a kormányt, hogy minél előbb készítse el a médiatörvény módosításait – és a Tanács ajánlásait is fogadja meg – annak érdekében, hogy „minél előbb kielégítő megoldás szülessen".
Válságadó(k)
A harmadik szakaszába lépteti az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást a magyar távközlési adó kapcsán. 2012. március 22-én határozott úgy a testület, hogy az Európai Bíróság elé utalja a 2010 októberében bevezetett magyar adó ügyét.
A Bizottság szerint ugyanis sérti az európai uniós jogszabályokat, „azért jogellenes, mert annak bevételei a központi költségvetést gazdagítják, holott az EU jogszabályai szerint, a telekommunikációs ágazatra csak azzal a feltétellel lehet kivetni különadót, ha az abból származó bevételeket az adott ágazat fejlesztésére fordítják”.
Az Európai Bizottság 2011 márciusában indította meg hazánk ellen a kötelezettségszegési eljárást a telekommunikációs adó ügyében. A testület akkori érvelése szerint, ez az adónem igazgatási díjnak tekinthető, és így az engedélyeztetési irányelv hatálya alá tartozik. Viszont a belső piaci jogszabályok alapján, igazgatási díjat csak úgy lehet szedni a piaci szereplőktől, ha ezeket a pénzeket a telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésére fordítja az állam.
Az Európai Bizottság szintén vizsgálja a 2010 októberében bevezetett másik két válságadót is. A testület szóvivője közölte, hogy az energiaszektorra kivetett válságadó ügyében megszüntették a vizsgálatot, mert nem sért európai uniós jogszabályokat. A kereskedelmi adót azonban továbbra is vizsgálja a Bizottság, de a kötelezettségszegési eljárást még nem indította meg.
Godotra várva
Az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán, eddig nem indult hivatalos eljárás. A Bizottság további információkat kért, mielőtt döntést hozna a folytatásról. A másik két eljárásnál pedig a kormánynak olyan meggyőző érveket kell felhozni saját igaza mellett, amelyekkel elkerülheti, hogy a Bizottság az Európai Bíróság elé terjessze az ügyeket. Ám előreláthatóan egy-két hétre így is szüksége lesz az iratok és jogi érvek áttanulmányozására. A távközlési adó kapcsán pedig már csak a konkrét módosítás segíthet azon, hogy a bíróság ne ítélje el hazánkat. A médiatörvény ügye viszont még annyira nincs előrehaladott állapotban, hogy azt ne lehessen módosítani, mielőtt az unió kényszerítené rá a kormányt.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
