A Ténytár már korábban is foglalkozott azzal, hogy a kormányzat a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályozás kialakításakor a szakértelem helyett a politikai lojalitást helyezte középpontba. Ez a kérdéskör azonban különösen fontossá válik a következő évben, amikor is a korábbi önkormányzati feladatok tömegesen kerülnek át az államigazgatás ellátási felelősségébe.
Az Esztergom Város Önkormányzata intézményeinek államosításáról szóló - általunk korábban már elemzett - törvényjavaslatba bekerült egy olyan szabály, amely lehetővé teszi, hogy az államigazgatás szabadon „válogathasson" a korábban az önkormányzatok által foglalkoztatott köztisztviselők és közalkalmazottak között, és mindenféle indokolás nélkül szüntesse meg a jogviszonyát azoknak, akiket – a törvényben meg nem határozott okok miatt – nem akar vagy nem tud foglalkoztatni. Így ismét megjelenik a magyar közszolgálati jogban egy széles körű, indokolás nélküli kirúgási lehetőség, amely politikai alapú „tisztogatásokra" is alkalmat adhat.
Politikai tisztogatás az önkormányzatoknál?
2012.01.10. 09:25 Marcus Gamidius Raetinus
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Ide kattintva támogathatod munkánkat!
Mit olvastatok a Ténytáron 2011-ben?
2012.01.09. 10:06 Ténytár
Kedves, drága Olvasóink!
Amint azt bizonyára észrevettétek, az elmúlt időszakban mi is megpihentünk egy kicsit, megpróbáltuk kiheverni a 2011-es év fáradalmait. Lassacskán felépülve a töltött káposzta-beijgli-kombó okozta mérgezéses tünetekből, arra gondoltunk, illenék valamiféle, a tavalyi évet lezáró cikkecskével megörvendeztetni titeket.
Sokat törtük a fejünket, hogy mi is lehetne ez (különösen azért, mert mi magunk is gyakorlatilag egy évesek lettünk). Végül úgy döntöttünk, ahelyett, hogy szubjektív listákat állítanánk össze saját írásainkból, inkább sorra vesszük azokat a témákat, amiket Ti a legérdekesebbnek találtatok. Egyúttal szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy megköszönjük egész éves figyelmeteket. Reméljük, 2012-ben is velünk maradtok!

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Ide kattintva támogathatod munkánkat!
Sok lúd disznót győz? - Fidesz vs. többiek II.
2012.01.05. 10:11 Ténytár
Tegnapi bejegyzésünkben azt vizsgáltuk, mennyire gyakori a koalíciós kormányzás Európában. Összevetve 28 ország (EU27 és Norvégia) 1990 utáni kormányait, arra a következtetésre jutottunk, hogy a kormányzás ilyen fajtája egyáltalán nem ritka, sőt, van ahol ez számít általánosnak.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a koalíció stabilitással is jár. Ebben a pártok számán túl, nagy jelentősége van az adott ország politikai kultúrájának, valamint a koalíciós kormányzást elősegítő intézményes megoldásoknak is, mint amilyen a konstruktív bizalmatlansági indítvány. Végeredményben azonban a legnagyobb instabilitási tényező a rossz kormányzás és a népszerűtlenség: a népszerűtlen, illetve botrány-vert kormányok általában a legkevésbé stabilak.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Ide kattintva támogathatod munkánkat!
Sok lúd disznót győz? - Fidesz vs. többiek
2012.01.04. 09:17 Ténytár
2012. január 2-án, az Operánál bekövetkezett, amit már sokan jövendöltek, esetleg vártak. A Fidesztől balra lévő politikai és civil szervezetek - egymástól azért még némi távolságot tartva - közösen tiltakoztak az új Alaptörvény ellen.
Az új választási törvény és a baloldal növekvő töredezettsége miatt valószínű, hogy legfeljebb egy többpárti koalíciónak van esélye érdemben szembeszállni a Fidesz-KDNP-vel. A Fidesz által benyújtott javaslat ugyanis nem könnyíti meg az ellenzék dolgát: a jogszabály szigorítja a jelöltállítás szabályait, egyfordulóssá teszi a rendszert, a körzetek átrajzolása pedig láthatólag esélyt ad a manipulációra (úgynevezett gerrymandering). Annak megállapítása érdekében, hogy mennyire mondható tipikusnak a koalíciós kormányzás Európában, a Ténytár összevette 28 ország (EU27 és Norvégia) – 1990 óta alakult – kormányait.
Azt találtuk, hogy nemzetközileg sem a koalíciós kormányzás, sem a többpárti koalíció nem szokatlan. Sőt, több olyan ország is van, amelyben a sokpárti (4-6 párt) nem a koalíció rendhagyó, hanem a norma.

Az AB és a NER
2011.12.29. 09:02 Marcus Gamidius Raetinus
A Ténytár már több ízben foglalkozott az Alkotmánybíróságra vonatkozó új szabályozás kérdéseivel, valamint az elmúlt időszak döntési gyakorlatával. Kiemeltük, hogy az új szabályozás jelentős mértékben szűkíti az Alkotmánybíróság mozgásterét. Az új szabályok ráadásul „kétévi vakációt" biztosítanak a taláros testületnek, hiszen megnehezítik azt is, hogy az állampolgárok ide fordulhassanak. Azt is elemeztük, hogy az elmúlt egy évben az Alkotmánybíróság döntései kevésbé voltak „bátrak", mint az előző időszakokban.
Amennyiben az új szabályozás miatti „sorsfordító" decemberi döntésekre tekintünk, eléggé vegyes képpel találkozhatunk: az Alkotmánybíróság több fontos, a hazai és a nemzetközi alkotmányjogi, emberi jogi szakma, valamint a média és a közvélemény által is visszásnak tartott több fontos törvényt megsemmisített.
Ám - részben a kormányzati „trükköknek" is köszönhetően - sok fontos ügyben, így többek között a magán-nyugdíjpénztári tagok helyzetével összefüggésben, a telekom-adóval, a bankadóval és a végtörlesztéssel kapcsolatos indítványokban nem született döntés. Sőt, az új szabályok alapján nem is fog, hiszen az eljárások a törvény erejénél fogva megszűnnek. Ráadásul a „bátor" döntésekben is megoszlott a taláros testület, amelyen belül súlyos törésvonalak húzódnak.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az Alkotmánybíróság többsége bátran szembeszegül a kormányzat, a kétharmados többség, valamint önkormányzatok akaratával az emberi jogi és alapjogi kérdésekben, ám hallgat a komoly költségvetési és pénzügyi vonatkozásokkal rendelkező ügyekben.

A kép forrása: Napi Budapest blog
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Ide kattintva támogathatod munkánkat!
Földhözragadt felsőoktatás
2011.12.23. 09:05 Ténytár
A közoktatási és a felsőoktatási törvény története között sok a párhuzamosság, de ebben az esetben korán és látványosan léptek fel a kezdeti koncepciók ellenzői. A hallgatói önkormányzatok és rektorok ellenállása két alkalommal is (januárban és októberben), ahhoz vezetett, hogy a kormány kivette a tárgyalásképtelen államtitkárság kezéből a törvény készítését, és a Navracsics Tibor vezette igazságügyi minisztériumra bízta az egyeztetést.
Az elhúzódó folyamatban a kormány végül azt az utat választotta, hogy fokozatosan csontvázra soványította a várhatóan ma megszavazásra kerülő törvényt, amiből egyre több és több kritikus elem került ki. Ezzel párhuzamosan, a végrehajtási rendeletek száma végül 30 közelébe került. Ezért aztán sok esetben csak sejtéseink lehetnek arról, hogy mik a kormány valódi szándékai.
Összességében annyit mégis kijelenthetünk, hogy a felsőoktatási törvény tökéletesen illeszkedik abba a kormányzati törekvésbe, amely az oktatás egészét szigorú állami ellenőrzés alatt álló, szelektív rendszerré alakítja át, miközben az állami forrásokat jelentősen csökkenti. Ez pedig a Széll Kálmán tervben rögzített évi 38 milliárdos, tehát közel 15 százalékos elvonás a felsőoktatás támogatásából.
Ja, és majdnem elfelejtettük: gyakorlatilag teljes tandíj-kötelezettséget vezet be.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Ide kattintva támogathatod munkánkat!
A cigarettaárusítás központosítása: az államosítás folytatódik
2011.12.22. 09:17 Kate Beckett
Már december elején felröppentek a hírek a sajtóban, hogy a kormányzat a a MANYUP-pénzek, az önkormányzati vagyon, a MOL, a Rába, és a mobilfizetéses szolgáltatások után a cigaretta-kereskedelmet is államosítani kívánja Az Orbán-kormány államosítás iránt érzett rokonszenvét figyelembe véve, sejteni lehetett, hogy a terveket gyorsan tettek követik, nagy valószínűséggel kormányzati körökben szintén közkedvelt egyéni képviselői indítványok formájában.
Nem is kellett sokáig várni. Múlt hét pénteken Lázár János (ki más?) be is nyújtotta az országgyűlésnek „a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről" című törvényjavaslatot, amelynek értelmében 2013-tól állami kézbe kerülne a cigiárusítás. Ennek eredményeként a jelenlegi 40 ezer dohányterméket kínáló üzletből hozzávetőleg mindössze hatezer maradna, amelyekkel az állam koncessziós szerződést kötne. A javaslat szerint a kétezer lakosnál kisebb településen egy, az ennél nagyobbakban pedig minden kétezer lakosra jutna egy-egy bolt.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Ide kattintva támogathatod munkánkat!
Mobilparkolás: A nemzeti államosítás kormánya?
2011.12.21. 10:25 Kate Beckett
Az ugyebár senki számára nem jelent újdonságot, hogy a II. Orbán-kormány kifejezetten szeret államosítani. Gondoljunk csak a MANYUP-pénzekre, az önkormányzati vagyonra, a MOL-ra, vagy a Rábára. Sőt, rövidtávú terveik között a vízművek, a csatornázási művek, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás, és a hajléktalanellátás állami kézbe vétele is szerepel.
Azt még nem tudni, hogy ez utóbbiak államosítására mikor kerít sort majd a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező frakciószövetség, de azt igen, hogy ha a II. kerület polgármesterének, Láng Zsoltnak "nemzeti mobilfizetési rendszerről" című egyéni képviselői indítványa átmegy a T. Házon (és ugyan miért ne menne át), akkor a kihirdetését követő 5. napon állami monopóliummá válik az autópályadíj, az összes közlekedési jegy, a parkolás, sőt bármilyen önkormányzati vagy állami résztulajdonú cég bármiféle szolgáltatásának mobilos megvásárlása. Ez pedig nem igazán használ a napjainkban divatos, és a Fidesz által is gyakorta hangoztatott versenyképesség szellemének.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Ide kattintva támogathatod munkánkat!
Már a látszatra sem adnak - A parlament vége?
2011.12.20. 09:10 Kate Beckett
Ha nagyon őszinték akarunk lenni, akkor be kell vallanunk, hogy a kétharmados többségével (vissza)élő kormánypárti frakciószövetség jelentős létszámbeli fölényét felhasználva, már eddig is tett arról, hogy különös hordereje sem a Parlamentnek, sem a parlamenti vitáknak ne legyen. Szinte követhetetlen tempóban lökik át a T. Házon a jelentősebbnél jelentősebb jogszabályokat, amiknek szignálását lassan már a „törvényalkotás motorja", Schmitt Pál sem győzi. Ettől függetlenül, az ellenzéki jogosítványok egyik legfontosabbika a parlamenti munkában való részvétel. Nem véletlen, hogy az ellenzéki pártok teljesítményét vizsgáló elemzéseinkben külön szempontként szerepelt.
A jelenlegi körülmények között, az ellenzéknek mindössze két valós eszköz maradt a tarsolyában (már ami a parlamenti munkát illeti): az egyik az obstrukció, a másik, hogy a Házszabálytól való eltéréshez a parlamenti képviselők négyötödének igen szavazatára van szükség. Így a Fidesz ebben az esetben rákényszerül a velük való együttműködésre. Legalábbis eddig.
A Lázár János és nyolc kormánypárti képviselőtársa által benyújtott módosító javaslat (amit természetesen sürgősséggel tárgyal az év végén (is) eszetlen tempót diktáló Országgyűlés) gondoskodik arról, hogy ülésszakonként hat alkalommal (azaz évente tizenkétszer), a képviselők mindössze kétharmados támogatása mellett úgynevezett „kivételes sürgős eljárásban", vita nélkül nyomjanak át bármit (kivéve „Az Alaptörvény módosítására, valamint a megalkotására irányuló törvényjavaslatot”) a - sajnos ki kell mondanunk - valós funkcióját teljes egészében elvesztő Országgyűlésen.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Ide kattintva támogathatod munkánkat!
Családvédelem - törvénnyel az egyesek ellen?!
2011.12.19. 09:05 Marcus Gamidius Raetinus
Az új Alaptörvény szerint sarkalatos többséggel elfogadott törvény rendelkezik a családok védelméről. A fenti, rövid törvény szépen csengő és veretes célkitűzései mögött azonban egy, a jelenlegitől eltérő világ képe rajzolódik ki.
A „negyvenéves" terv részeként az új törvény a kétharmad stabilitásába önt egy olyan családfogalmat, amely nem foglalja magába a gyermek nélküli élettársi kapcsolatokat, s így számos, szoros érzelmi kapcsolatban álló személyt zár ki ebből a körből. A törvény a szülő-gyermek kapcsolat tekintélyi jellegét erősíti, s a szabályozás olykor nehezen értelmezhető, már-már abszurd rendelkezéseket is tartalmaz. Például a törvény kötelezővé tenné a jó tanulást.
Összességében: a javaslat indokolása által jelzett, értékalapú törvény felfogása több ponton eltér a ma általánosan elfogadottaktól, és nem veszi figyelembe az elmúlt néhány évtizedben végbement társadalmi változásokat.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Ide kattintva támogathatod munkánkat!
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Ide kattintva támogathatod munkánkat!




