Egyes országoknak sok olyan állampolgára van, akik a határain túl élnek. Ezen országok különböző módszereket dolgoztak ki arra, hogy a ezek a polgárok is részt vehessenek a választásokon. Néhány kelet-európai országban ezek a technikák sokszor azért születtek, hogy a kormányzó pártok befolyásolhassák a választás eredményét, vagy ilyen módon próbálják meg történelmi sérelmeiket rendezni. Az általunk részletesen vizsgált európai országok közül - Romániát leszámítva - csak nem EU tagországok vezettek be olyan szabályozást, ahol az államhoz nem kötődők is érdemben beleszólhatnak a választásba. Bár még bizonytalan, hogy kapnak-e, s ha igen milyen formában kapnak szavazati jogot a határon túli magyarok, azonban könnyen elképzelhető, hogy Magyarország is ezen országok köréhez fog tartozni.
A külföldön élő állampolgárok választójoga Magyarországon a rendszerváltozás óta többször került a politikai viták középpontjába. A 2004 óta hatályos szabályozás alapján hazánkban csak a Magyarországon állandó lakóhellyel, vagy legalább tartózkodási hellyel (köznapi néven lakcímmel) rendelkező magyar állampolgárok vehetnek részt a választásokon. Ha a választás napján külföldön tartózkodnak, akkor az adott ország magyar külképviseletein adhatják le voksukat.
Ez a szisztéma összhangban áll a legtöbb modern demokrácia által alkalmazott megoldással.
Viszont azon országok esetében, ahol a határon túliak is szavazhatnak eltérő modellt alkalmaz. A részletes (itt elérhető) elemzésünkben 15 országot vizsgáltunk. Az összefoglaló táblázatból is kitűnik azonban a különböző modellek közötti különbség. Egyes országokban a határon túliak szavazata többet, máshol kevesebbet "ér".
