Magyarországon visszás a helyzet: egyrészt európai viszonylatban nagyon kevés a menekültstátuszt kapott menedékkérő és a letelepült bevándorló, míg az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt az illegális bevándorlók száma. Mindeközben nagyon magas a külföldi bevándorlókkal szembeni elutasítás. Most pedig, a párizsi támadások kapcsán a kormányzópárt igyekszik meglovagolni a társadalom alapból idegenellenes érzületét.
A miniszterelnök azt nyilatkozta a Charlie Hebdo merénylet után, hogy ma inkább megtartaná Magyarországot a magyaroknak, nem látna szívesen nagy létszámú, a magyartól eltérő kultúrájú kisebbséget. Ez az idegengyűlölő, ellenségkereső retorika jól működhet abban az országban, amelyben a felmérések szerint EU-szinten a leginkább elutasított a bevándorlás annak ellenére, hogy EU-s viszonylatban egyáltalán nem vagyunk népszerű célpont a bevándorlók számára. A társadalom bevándorlókkal kapcsolatos negatív sztereotípiáinak kihasználása leginkább a szélsőjobbos pártokra jellemző, ám mostanra úgy tűnik, Orbán a Jobbikon is túltesz azért, hogy újabb árokásásával maga mellett ragassza egyre bizonytalanabb híveit.
Pedig a bevándorlók jelenléte pörgetheti a gazdaságot, így növelheti a jólétet, és betöltésre kerülhetnek a hiányszakmák. Ráadásul a hozzánk bevándorlók egyáltalán nincsenek sokan, így nem igaz, hogy "a magyarok elől veszik el a munkát". Akik pedig itt vannak, képzettebbek és aktívabbak a munkaerőpiacon, mint a magyar társadalom nagy része, ezért nem nekünk kell "eltartani" őket. Kétségtelen tény azonban, hogy az illegális bevándorlás viszont valóban egyre nagyobb probléma hazánkban, mivel az EU külső határát képezzük földrajzilag. De ezt a jelenséget nem populista frázisokkal, hanem működő menekültügyi stratégiával, a határvédelemre szánt források biztosításával és az EU-s forrásokért való hatékonyabb lobbizással lehet kezelni.
Orbán a menekültek között | Forrás: helsinkifigyelo.blog.hu/
forrás: kontaktmagazin.hu
