ténytár.blog

Így buktak be az elmúlt négy év gazdasági ígéretei

2014.12.01. 08:03 Ténytár

Az előző ciklus elején a Fidesz-kormány számos ígérettel állt elő. Azóta eltelt négy év, és a magyar gazdaság állapota egyáltalán nem tükrözi azt, hogy ezek az ígéretek, vagy inkább jóslatok megvalósultak volna. Szerencsére ebből az időből számos dokumentum áll rendelkezésre (például a Széll Kálmán Terv, vagy korábbi konvergencia programok), amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy összehasonlítsuk, mit is remélt 2014-re a kormány, és ebből mi valósult meg.

A számok és az adatok nem azt mutatják, hogy bármi is megvalósult volna a kitűzött célok közül. Ahol pedig meglepően "jól" teljesített a kormány, ott általában ehhez az eredményhez a trükközés is hozzájárult. Mindenesetre ha csak a legfrissebb szegénységi adatokat vesszük figyelembe, akkor jól körvonalazódik, hogy az elmúlt négy évben a kormánynak nem sikerült leküzdenie a magyar gazdaság betegségeit, és egyáltalán nem teljesítünk jobban 2010-hez képest.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

2 hozzászólás

Lex barátok és ellenségek – Törvényhozás az üzleti érdekek szolgálatában

2014.11.28. 08:06 Kate Beckett

Hol vannak már azok az idők, amikor Orbán Viktor azt ígérte, hogy a Fidesz véget vet a szocialisták "uram-bátyám" típusú kormányzásának, és lezárja azt a korszakot, amelyet csak és kizárólag a hatalmon lévő politikai erő üzleti érdekei mentén alakítottak ki?

A szép választási ígéretek után kormányra kerülve a Fidesz egyre több és több olyan jogszabályt fogadott el (bármiféle kontroll nélkül), amelyek célja mindössze annyi volt, hogy kedvezzen, vagy épp ellenkezőleg nehéz helyzetbe hozzon bizonyos személyeket és/vagy üzleti köröket. Az elmúlt időszakban ez a fajta személyre szabott törvénykezés már olyan méreteket öltött, hogy még követni is nehéz hol tartunk éppen. Szerencsére, mi azért időről időre igyekszünk összeszedni azokat a jogszabályokat, amelyekben ez a leginkább tetten érhető. Most is ezekből válogattunk.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

2 hozzászólás

Az ügyészség útja a tagadástól a trafikmutyi lassú beismeréséig

2014.11.27. 08:12 Frankó Provolone

Az elmúlt négy év mutyijai közül a trafikügy egyértelműen kiemelkedő helyet foglal el a magyarországi korrupciótörténetben. Fideszhez közel állók ezrei nyertek az átláthatatlan trafikpályázaton, miközben az évtizedeken át a trafikjukból élő emberek tízezrei voltak kénytelenek feladni addigi életüket. Hiába került nyilvánosságra egy akkori fideszes képviselő lelkiismerete nyomán egy olyan hangfelvétel, amely alapján egyértelműen kijelenthető, hogy pártszimpátia alapján osztogatták a trafikkoncessziókat, nem történt semmilyen érdemleges ellenlépés az ügyben, a fideszes trafikok továbbra is élnek és virulnak.

Bár még 2013 nyarán a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el a trafikügyben személyes adattal való visszaélés vétségének gyanúja miatt, azonban a hivatali visszaélés, vesztegetés, befolyással való üzérkedés gyanúját a hatóságok szerint nem támasztották alá a feljelentések, így ezek miatt nem indult eljárás. A nemrég nyilvánosságra került „kitiltási dokumentumból” tudható, hogy az amerikaiak már ekkor, 2013 októberében furcsállódtak a trafikügyet illetően.

Több mint egy évnek kellett eltelnie, hogy nyilvánosságra kerüljenek a trafikpályázatok elbírálóinak névsora. „Meglepő” módon többségük a Fideszhez és a Fidelitashoz köthető, többségében a Fidesz által a minisztériumokba ültetett személyek voltak. Mostanra tehát egyértelmű, hogy egy hatalmas csalás keretében ment végbe a trafikkoncessziók kiosztása. Még ezek után is úgy tűnt, hogy minden marad a régiben, senki sem fog bukni a trafikügyben, most azonban a kitiltási botrány miatt újabb csavar került a történetbe. A Népszabadság információi szerint az ügyészség sorra rendeli be a koncessziós tenderek nyerteseit és veszteseit.

Forrás: I6i.tumblr

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

27 hozzászólás

Több ezer milliárd forint újraelosztásáról szól a szupermarketek elleni kirohanás

2014.11.26. 08:10 Caius Scaevola

Élelmiszerre, kozmetikumokra, kávéra, alkoholos és alkoholmentes italokra összesen 3210 milliárd forintot költöttünk 2013-ban. Ekkora mértékű a fogyasztás, amelynek újraelosztására most kísérletet tesz a kormány.

Ahelyett ugyanis, hogy ennek a pénznek nagy részét a hazai tulajdonban lévő üzletláncokban költenénk el, a jóval olcsóbb külföldi tulajdonban lévő hipermarketekben verjük el forintjainkat. Ez a kormány szerint tarthatatlan, ezért 60-szorosára emelik a díjaikat, be akarják azokat zárni vasárnap, és megtiltják, hogy két veszteséges év után a továbbiakban működhessenek.

A piaci folyamatok kiiktatása, a vevők mesterséges átcsatornázása, a választék közép távon való szűkülése, az esetleges boltbezárásokat követő munkanélküliségi hullám, valamint az emelkedő árak nem jelentenek problémát. Lényeg a lényeg: a bevétel baráti nemzeti kezekbe való átcsatornázása. Ez pedig már nem csupán a piaci folyamatokba való belenyúlás, hanem a szabad verseny kiiktatása. Ezt hívják a történelemórán tervgazdálkodásnak.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

30 hozzászólás

Hülyére vett ország 235. rész: Nem lesz egyéni számla és a maradék manyupokat is halálra ítélik

2014.11.25. 08:06 Pilótakex

Nincs napirenden a nyugdíjrendszer átalakítása, így az egyéni nyugdíjszámla bevezetése sem - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Orbán Gábor, adó- és pénzügyekért felelős államtitkár. Így ezzel biztossá vált, hogy az egyéni számlák létrehozása az állami nyugdíjrendszerben is csak egy ócska blöff volt. De nemcsak nem lesznek egyéni számlák, hanem a megmaradt magánnyugdíjpénztárak halálos ítéletét is kimondták, amelyet valójában ők idéztek elő.

A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat alaposan átírja a magánnyugdíj-pénztári rendszer szabályozását: ha a taglétszámhoz képest a befizetők aránya nem éri el a 70 százalékot a fél éves vizsgálati periódusban, akkor meg kell szüntetni azt a pénztárat. Ez a képmutató terv része, ugyanis a kormány nem adott jogot a pénztáraknak arra, hogy tagdíjat szedjenek, csak adományokat fogadhatnak el. így a tagok nincsenek motiválva a fizetésre. Sőt, az Orbán-kormány vette el ezen jogukat négy éve! A tagdíjfizetési arány a fenti okból a 70 százalék töredéke, így, ha az elkövetkező 6 hónapban a tagok nem kezdenek el tömegesen befizetni, akkor a szektor lehúzhatja a rolót, a kormány meg behúzza az emberek 200 milliárdos megtakarítását.

Már korábban is írtunk arról, hogy hülyére vett ország vagyunk, de az egyéni számla elsumákolása teszi fel az i-re azt a bizonyos pontot. A kormányzati retorika szerint megmentették a nyugdíj-megtakarításokat, valójában a nyugdíjvagyon közel 10 százalékát tőzsdézte el az állam – leginkább az árfolyamveszteségnek köszönhetően – csak 2011-ben. Mára pedig nem maradt semmi a 3000 milliárd forintos, egykor privát megtakarításainkból, azt az államadósság elleni harc jegyében felélte a kormány. Eközben a vád hamisnak bizonyult, 2012-ben és 2013-ban is jó hozamot értek el a magánnyugdíjpénztárak.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

55 hozzászólás

Akinek nincs semmije, annyit is ér?

2014.11.24. 08:06 Ténytár

A segélyek megvágásával a legszegényebbeken csattan a kormányzat alattomos és képmutató rendelkezése. A szociális ellátórendszer "megújulásának" elsőként szembetűnő jellemzője, hogy a rászorultsági - azaz a megfelelő jövedelem és vagyon hiányára figyelemmel nyújtott - ellátásoknál látványosan kerüli a "segély" szót. Ez a változtatás összhangban áll azzal a miniszterelnöki szándékkal, hogy a segélyeket el akarja tüntetni a rendszerből. De ez csupán szómágia, nézzük a lényeget.

Egy újabb salátatörvényben a kormány csökkentené az amúgy is elenyésző mértékű, segélyezésre szánt forrásokat. A törvény persze "megoldási javaslatot" is nyújt az önkormányzatoknak: ugyanez a csomag rögzíti, hogy a kieső támogatást fedezzék - helyi adóból. Így az amúgy is kiélezett társadalmi helyzetben az önkormányzatok választás elé kerülnek: a helyi adókból fejlesztéseket finanszíroznak, vagy szociális juttatásokat adnak a legrászorultabbaknak, vagy helyi adót emelve megpróbálják mindkét célt érvényesíteni. Akárhogyan is: Magyarország nem szegénynek való vidék lesz...

Bármelyik forgatókönyv valósul is meg, ezzel a megoldással tovább nő az ország és a társadalom kettészakadása. A gazdagabb településeken fennmaradhat a megfelelő minőségű ellátórendszer, míg pont a kisebb, szegényebb településeken a legsúlyosabb a helyzet, ahol kevesebb az adóbevétel is. Így a gazdagabb település gazdagabb, a szegényebb pedig még szegényebb lesz. A kormány pedig mossa kezeit, hisz tulajdonképpen ők csak kicsit megvágták, nem csökkentenék drasztikus mértékben a segélyeket. Megteszik ezt majd az ebbe belekényszerített önkormányzatok, amelyekre rátolták a legrászorultabbakról való gondoskodás felelősségét. A magyar társadalom egyik legsúlyosabb megoldatlan szociális problémájának felelősségét.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

40 hozzászólás

Az EU-s pénz kell, a zászló nem?

2014.11.21. 08:06 Frankó Provolone

Az európai uniós zászló nem csupán egy plusz lobogó a Parlamenten, hanem szimbólum. Annak szimbóluma, hogy büszkén vállaljuk azt a közösséget, amelyhez pár éve önként csatlakoztunk. Mégis mintegy fél éve megy a vita a zászló kitűzése körül. Kövér László ugyanis, mint az országgyűlés elnöke, egyik napról a másikra levetette a kék színű lobogót az Országház tetejéről. Az uniós zászló legújabban már a Parlament üléstermében sem kívánatos látvány a házelnök, illetve a kormányzó pártok számára.

Bár az valóban nincs törvénybe iktatva, hogy kötelező lenne kitenni, mégis a tagállamok többsége vagy kitűzi a nemzeti parlamentjükre az EU-s zászlót, vagy legalább az üléstermükben megtalálható a kék színű lobogó. Mindeközben az is természetes, hogy az Európai Parlamentben figyelnek arra, hogy a magyar nemzeti trikolór is ott legyen mindenhol a többi EU-s tagállam zászlajával együtt. Orbán Viktor 2011-ben még az EU soros elnökeként büszkén pózolt a kupolateremben a szent koronától pár lépésnyire az Unió kék zászlajával, mára mégis elviselhetetlen látvánnyá vált a fideszes képviselők számára.

A Fidesz EU-s zászlóhoz való viszonya lassan már megegyezik a Jobbikéval. Jól emlékszünk arra, hogy nem is olyan régen a párt két tagja egyszerűen kihajította a Parlament ablakán a kék színű lobogót. Remélhetőleg a kormánypárti képviselők azért nem fognak odáig eljutni, mint Novák Elődék, akik már a zászlóégetéstől sem riadtak vissza. Erőteljesebben nemzeti érzelmű jobboldali körökben népszerű lépésnek tűnhet az uniós zászló eltüntetése, de ha az értékeket félretéve csupán pragmatikusan közelítünk, akkor is teljesen hibás a szimbólumtól való elzárkózás: Magyarország az EU-val bonyolítja importjának 70 százalékát, exportjának pedig több mint 75 százalékát. Emellett csupán tavaly a hazai GDP 5,4 százalékát, több mint 1600 milliárd forintot kaptunk az EU-tól, ez pedig már a befizetéseink utáni nettó összeg.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

79 hozzászólás

Azt hitted, hogy a Fidesz idén már nem jelent be több új adót? Tévedtél!

2014.11.20. 08:11 Ténytár

Az országgyűlés elfogadta a jövő évre vonatkozó adócsomagot. Az utolsó pillanatokban többek között egy olyan módosítás került a csomagba, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok újfajta települési adót vethessenek ki a magánszemélyek eddig adóval nem terhelt tulajdonaira. Szintén pár nappal ezelőtt értesültek arról a dohánycégek, hogy rendkívüli egészségügyi hozzájárulás néven ezentúl különadót kell fizetniük.

Ezenkívül a RTL Klub egyre növekvő népszerűségnek örvendő, kormánypárt kritikáktól sem visszariadó híradójára reagálva 40-ről 50 százalékra emelték a reklámadó legfelső sávját. Internetadó nem lesz ugyan, de januártól Deutsch Tamás vezetésével konzultálna a miniszterelnök a szektorban keletkező "extraprofitról". Úgy tűnik, kezdenek elfogyni a szóba jöhető szektorális különadóötletek, de semmi baj, mert mostantól az önkorikat is ráengedik az eddig nem adóztatott ingóságokra.

De mindenki megnyugodhat, nem lesz adóemelés: a szeszes italokon és dohányárukon jövedéki adóemelésre számíthatunk. Jön a szappan- és a művirágadó, a környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztik a mosószerre, a tusfürdőre, a papír-írószerekre. Az élelmiszerárak is drágulni fognak az élelmiszer-felügyeleti díj brutális megemelése és a kormány külföldi multikiszorítós politikája miatt, de úgy tűnik a baráti kiskerláncba, a CBA-ba még mindig leszaladhatunk vasárnap.

forrás: Szomszédok forever

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

73 hozzászólás

Mennyi trükközés kell ahhoz, hogy ne szálljon el a hiány?

2014.11.19. 08:01 Ténytár

Röviden? Sok.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése alapján a harmadik negyedév végén a GDP-arányos bruttó államadósság 83 százalék volt. Ez némi mérséklődést jelent az előző negyedévhez képest (85 százalék), azonban az Orbánék által bevezetett adósságszabály alapján az év végén alacsonyabbnak kellene lennie az adósságnak a tavalyinál (79,4 százalék).

Az államadósság csökkenése nemcsak a kormányzati kommunikáció szempontjából fontos (államadósság elleni harc), hanem az Unió miatt is, ugyanis a túlzott-deficiteljárás nemcsak a költségvetési hiány magas szintje miatt indulhat újra, hanem akkor is, ha érdemben nem csökken a magyar államadósság.

Összességében elmondhatjuk, hogy trükközéséknek és a statisztikai módszertan megváltozásának köszönhetően év végén teljesülhet a hiánycél, azonban a hosszú távú folyamatok koránt sem kedvezőek. Az elmúlt négy évben gyakorlatilag semmit sem csökkent az adósságállomány, ha kivesszük a kalapból a magánnyugdíj-vagyonból befolyt összeget.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

90 hozzászólás

Elzárják a brüsszeli pénzcsapokat a Déli Áramlat miatt?

2014.11.18. 08:09 Caius Scaevola

Orbán Ismét Moszkvát választotta Brüsszel helyett, amiért azonban nem csupán erkölcsileg, de anyagilag is megfizethetünk. A Déli Áramlat gázvezeték ügyében Brüsszel kooperációra kényszerítené Moszkvát a vezeték rendszer-üzemeltetési és a szállítási jogainak szétválasztásával. Vagyis, más gázcégeknek is szállítási jogokat akar kicsikarni, ami nyilvánvalóan csökkentené az orosz gázóriás monopóliumát. Ez Magyarország számára mindenképpen kedvező lenne, hiszen a monopólium megtörésével az árak alacsonyabbak lehetnek, a projekt pedig kevésbé lenne alkalmas a politikai nyomásgyakorlásra.

Ezzel egy időben Magyarország nemhogy rendezné sorait és a kérdésben egységesülő EU-ban határozottan beleállna a döntésbe, éppen ellenkezőleg. Rogán Antal pár napja nyújtott be egy javaslatot, amellyel kicselezve az EU-s jogot és szembemenve az EU elvárásaival egy ideig még biztosan tovább építhetjük a Déli Áramlat hazai szakaszát. Ezzel a kormány ismét Moszkvát választotta az éppen értünk is harcoló Brüsszel helyett.

Pedig nem csupán a diverzifikáció miatti olcsóbb gázár reménysége sarkallhatna a szövetségesünk melletti kiállásra. Az EU a kérdésben nem viccel, akár az uniós forrásokat is leállíthatják, ahogy azt Bulgáriának is kilátásba helyezték. Ezt pedig jobb lenne komolyan venni. Főleg azért, mert csupán tavaly a hazai GDP 5,4 százalékát, több mint 1600 milliárd forintot kaptunk az EU-tól, ez pedig már a befizetéseink utáni nettó összeg. Képzeljük el a költségvetést, mondjuk a személyi jövedelemadóból befolyó összes forrás nélkül, ami hozzávetőlegesen 421 Pancho Aréna ára. Ennyit adott ugyanis hozzá az EU a magyar gazdasághoz 2013-ban.