A Fidesz székház március 7-ei elfoglalását követően a nagyobbik kormánypárt bejelentette, hogy feljelentést tesz a székházfoglalókkal szemben. Selmeczi Gabriella, a párt szóvivője elmondta, hogy "azért tesznek feljelentést, mert a tüntetők megtámadták a kormánypárt székházát, erőszakosan behatoltak az épületbe, betörték az ajtót, az üveget, felmásztak az erkélyre, megrémítve mindezzel az ott dolgozókat."
A feljelentést tevők úgy vélik, hogy a székházfoglalók jogellenes cselekedetükkel a demokráciát támadták, törvénysértő tettük pedig büntetést érdemel. A vonatkozó jogi szabályozás alapján valóban felmerülhet - a megindult nyomozás alapján fel is merült - garázdaság szabálysértési, sőt, akár bűncselekményi elkövetésének megállapítása is. Ugyanakkor az ellentüntetők és a székházvédők tevékenységével kapcsolatban is felvethetők bizonyos kérdések.
Egy dolog biztos. Az eljárás a székházfoglalók számára újabb lehetőséget teremt. A nyilvánosság előtt zajló hercehurca ugyanis biztosíthatja azt, hogy üzenetüket széles körhöz eljuttassák. Így a feljelentés kétélű fegyver: egy ügyesen kommunikáló csoport még akár pozitívan is kijöhet ebből a helyzetből.
Forrás: Index
Minek minősül a székházfoglalás?
Amennyiben egy magánszemély lakását "foglalnák el", az a július 1-jéig hatályos Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint egyértelműen magánlaksértés. Csakhogy a bírói gyakorlat a magánlaksértést a házijogot védő tényállásnak tekinti, így a különféle irodák esetén a jogosulatlan belépést, bent tartózkodást nem sorolja ebbe a körbe. Így egyértelmű, hogy magánlaksértést nem követhettek el a székházfoglalók.
Viszont a Fidesz feljelentésében kiemelte, hogy megrémítették a székházfoglalók az ott dolgozókat, ráadásul félmillió forint vagyoni kár is keletkezett a cselekedeteik során.
A fenti feljelentési megfogalmazás egyértelművé teszi, hogy mely irányban keresi a kormánypárt a felelősség megállapításának lehetőségeit. Ugyanis az, aki kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít (amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen) a garázdaság szabálysértését követi el, amely akár elzárással is járhat.
Ha ez a közösségellenes magatartás még erőszakos is - a bírói gyakorlat az erőszak körébe nemcsak a személy elleni (azaz másik embert megtámadó), hanem a dolog elleni (azaz a tárgyakat "támadó") erőszakot is bevonja -, valamint alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, akkor megvalósul a garázdaság vétsége is. Mivel ezt a cselekményt a Btk. szerint csoportosan követték el (a Btk. szerint a csoportos elkövetéshez három elkövető kell, ennél pedig a képeken láthatóan is többen voltak), akkor a garázdaság minősített esete valósul meg, amely három évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett. A Budapesti Rendőrfőkapitányság információi szerint ilyen ügyben indult végül nyomozás.
Mindezeken túl a feljelentés azt is kiemeli, hogy félmillió forint vagyoni kár is keletkezett. Az ilyen károkozás rongálásnak minősül. Mivel a kár 200 ezer és 2 millió forint közötti, így azt a Btk. három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.
Így ha a bíróság megállapítja, hogy a székházfoglalás erőszakos cselekménye kirívóan közösségellenes volt, emellett alkalmas volt másokban megbotránkoztatás vagy riadalom keltésére, ráadásul az 500 ezer forint rongálással okozott kár is bizonyításra kerül, akkor (az úgynevezett halmazat szabályaira is figyelemmel) akár négy és fél évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak. (Itt jegyezzük meg, hogy ez csak a büntetés maximuma: ilyen esetekben általában tényleges szabadságelvonással és büntetett előélettel nem járó szankciót szoktak alkalmazni a bíróságok.)
És a másik oldal?
A garázdaságért nem kell elmenni a szomszédba a másik oldalnak sem. Az internetes híradásokban megjelenő ellentüntetők egyes lépései szintén felvetik a garázdaság elkövetésének a lehetőségét. Például az internetes mémmé vált sósavazással való fenyegetés ebbe a körbe sorolható. A garázdaság elleni büntetőeljárás azonban csak akkor indítható, ha ezt a sértett kéri, így a "Savas Bácsinak" - magánindítvány hiányában - nem kell félnie a felelősségre vonástól.
Bár a Polgári törvénykönyv birtokháborítás esetén - a székházfoglalás egyértelműen az - megengedi az önhatalom alkalmazását, azonban a "székházvédők" fellépése az arányossággal kapcsolatban vethet fel kérdéseket. Így például kérdéses, hogy arányos-e az, hogy a valóban jogellenesen bent tartózkodókra rázárták a vasajtót. Ez ugyanis a személyes szabadság megsértése. Az, hogy ez jogszerű volt-e, attól függ, hogy az önhatalom részeként elfogadja-e a bíró a jogsértő tettre válaszoló másik jogsértő cselekedetet.
Jön a közkegyelem?
A székházfoglalókat nem érte váratlanul a feljelentés. Ez nem is meglepő. A szervezők azt egyfajta polgári engedetlenségként kezelték amikor következményeket is vállalva jogszabályt sértettek.
Ez az erőteljes, már-már durva fellépés nem ritka az elmúlt évek magyar politikai életében. Egy korábbi esetről mi is írtunk, de ilyen eszközzel a jelenlegi miniszterelnök is élt 2007-ben - még ellenzéki politikusként. Igaz, a diákokat nem védi a mentelmi jog, így ők többet kockáztatnak.
Egy meginduló eljárás azonban a székházfoglalók számára újabb lehetőséget teremt: a jelentős nyilvánosság előtt zajló eljárás ugyanis biztosíthatja azt, hogy üzenetüket széles körhöz eljuttassák. Így a feljelentés kétélű fegyver: egy ügyesen kommunikáló csoport még akár pozitívan is kijöhet ebből a helyzetből.
Ezt a veszélyt a kormánypártok is felismerték, amikor is egy hasonló ügyben egy igazán zseniális húzással eljárási közkegyelmet adtak a polgári engedetlenségben résztvevőknek.
Bár a feljelentést most a Fidesz tette, nem kizárt, hogy egy számukra kevéssé kedvező sajtóvisszhang esetén megint bevetik ezt a már kipróbált, kétségtelenül hatékony stratégiát. A Ténytár ezért a továbbiakban is nyomon követi az eseményeket.
Forrás: ujszamizdat.blogspot.hu
Forrás: index
