ténytár.blog

Érvénytelen az Alaptörvény IV. módosítása?

2013.03.27. 08:09 Ténytár

Az atv.hu vette észre, hogy mind a házelnök, mind pedig a köztársasági elnök a törvényes határidő letelte után írta alá a gránitszilárdságú Alaptörvény negyedik módosítását. Márpedig ha ez tényleg így van, akkor jogosan vetődik fel a legutóbbi Alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének lehetősége.

Erre hivatkozva eddig egyetlen egy alkalommal került sor egy jogszabály megsemmisítésére. Még 2003-ban az Alkotmánybíróság azért kaszálta el az ún. kórháztörvényt, mert azt Mádl Ferenc köztársasági elnök hiába küldte vissza megfontolásra az országgyűlésnek, a T. Ház azt érdemi vita nélkül fogadta el újra. Precedens tehát van.

Hiába hivatkoznak többen arra, hogy az alaptörvényi rendelkezés szerint „az elfogadott törvényt az országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek”, a helyzet ennél bonyolultabb. Ugyanis az Alaptörvény az S. cikkben ennél „konkrétabb" szabályt fogalmaz meg magára az Alaptörvényre és annak módosítására vonatkozóan:

Itt tehát már nincs határidő az országgyűlés elnöke számára, bár Áder János mindenképpen mulasztást követett el, ha igaz amit a hivatalos online rendszerek mutatnak mutattak.

No persze ad absurdum még azzal a gondolattal is eljátszhatunk, hogy a köztársasági elnök ezzel a meglehetősen szokatlan eszközzel kísérelte meg szabotálni ennek a politikailag erősen vitatott újabb módosításnak a hatályba lépését. Ha ez is történt, ez sem változtat azon a szomorú tényen, hogy a módosítás aláírásával végül sikerült egyetlen mozdulattal eltörölnie eddigi államfői tevékenységének pozitív momentumait.

Forrás: amexrap.org

tovább »

6 hozzászólás

Ha a kétharmad nem elég - "győztes kompenzáció" a megoldás

2013.03.26. 08:02 Ténytár

Már írtunk arról, hogy bár a választói regisztráció bukása kétségtelenül nagy veszteséget jelent a kormánypárt(ok)nak, de maradt még bőven olyan eszköz, amelynek köszönhetően továbbra is jobbra lejt majd a pálya az országgyűlési választásokon. Ennek egy fontos elemét jelenti a kompenzációs lista átalakítása.

A többségi rendszer erősítése mellett a töredékszavazatokból szerezhető kompenzációs mandátumok rendszerét is úgy alakították át, hogy az a legtöbb szavazatot szerző párt pozícióját erősítse. Így az új választójogi rendszerben a legtöbb szavazatot kapó párt akkor is stabil többséget szerezhet, ha esetleg a választók többsége elutasítva politikáját, nem rá, vagy koalíciós partnereire szavazott.

No persze csak akkor, ha (a Lázár János szerint egy-két héten belül lezárt) alkotmánybírósági kasza miatt módosításra kerülő jogszabályban nem nyúlnak a 2011-ben kitalált kompenzációs rendszerhez. Jelen pillanatban úgy tűnik, erre a kormánytöbbségnek nincs különösebb oka. Különösképp, mivel nekik kedvez - még.

Forrás: Index.hu

tovább »

3 hozzászólás

Lex barátok és ellenségek - itt a lex Szaniszló

2013.03.25. 08:07 Kate Beckett

Annak ellenére, hogy a Fidesz gyakorta hangoztatta: véget vet a szocialisták „uram-bátyám” típusú hatalomgyakorlásának, a kormányzó pártszövetség személyzeti politikája, illetve bizonyos általa elfogadott törvények nem ezt mutatják.

A II. Orbán-kormány megalakulása óta számos, a közbeszédben „lexekként" elhíresült törvényt fogadott el. Közös jellemzőjük, hogy vagy a kormányzati erőkhöz közel álló személyeket/gazdasági szereplőket hozzák előnyös helyzetbe, vagy éppen ellenkezőleg, a nem szívesen látottakat igyekeznek ellehetetleníteni.

Eddig két alkalommal igyekeztünk összeszedni, hogy mikor és milyen „lexeket" fogadott el a Nemzeti Együttműködés kormánya. Ezúttal sem kellett sok időt várnunk arra, hogy összegyűljön egy újabb adag - köztük a lex Szaniszló.

tovább »

14 hozzászólás

Nehéz négy év vár Obamára

2013.03.22. 08:00 makronom

2013. január 21-én Barack Obama hivatalosan is megkezdte második, egyben utolsó elnöki ciklusát, amely jóval több kihívást takar, mint az elmúlt négy év. Az elnöknek sikerült elérnie komoly részsikereket a gazdaságban: a válság óta folyamatos a növekedés, leszámítva 2012 utolsó negyedévét, csökkenő munkanélküliségi ráta, megmentetett autóipar. Részben egészségügyi programjának köszönhetően azonban a költségvetési deficit nagyon megnőtt, és az államadósság is jócskán átlépte a GDP 100 százalékát.

A költségvetési szakadékot csak az utolsó utáni pillanatban sikerült elkerülni, de a helyzet még így sem oldódott meg teljesen. Az adósságplafont is újból emelni kellene, amely nem egy egyszerű feladat az erős demokrata és republikánus ellentét miatt - a Kongresszus alsóházában a republikánusok vannak többségben. Emiatt ideiglenesen fel is függesztették az adósságplafont május 19-ig.

Ilyen körülmények között a frissen beiktatott elnöknek nem lesz könnyű dolga, hiszen lehetetlen feladatnak tűnik olyan gazdaságpolitikai mix alkalmazása, amely egyszerre csökkentené a költségvetési hiányt, és nem törné meg az amúgy egyre bizonytalanabb lábakon álló gazdasági teljesítmény. Egy újabb amerikai recesszió pedig rányomná a bélyegét az egész világgazdaságra, nem beszélve az amúgy is gyengén teljesítő Európára.

És akkor még az olyan problémák szóba sem kerültek, mint például a fegyvertartási szabályok szigorítása, vagy az elmúlt négy évben elvesztett külpolitika erő visszaszerzése.

tovább »

9 hozzászólás

Hogyan lesz ebből 1 millió új munkahely? - leginkább sehogy

2013.03.21. 08:01 Pilótakex

A kormányzat szeret büszkélkedni azzal, hogy folyamatosan sikerült növelnie a foglalkoztatást és a gazdasági aktivitást. Ezt az állítást a KSH statisztikái is alátámasztják. Az adatokból azonban az is kiolvasható, hogy a versenyszférában csökkent az alkalmazottak száma. Az ellentmondásért a kabinet által erőltetett közmunkaprogram a felelős, amelybe egyre több embert vonnak be. Ez, ha a termelékenységet nem is, a munkaügyi statisztikákat szépen kozmetikázza.

Az igazság az, hogy a tartósan munkanélküliek számát nem sikerült érdemben csökkenteni, a közmunka programok pedig nem kínálnak valódi esélyt a munkaerőpiacra való visszatérésre. Nyomasztó a fiatalkori munkanélküliség alakulása is, amelynek nem kedveznek a köz- és felsőoktatásban zajló folyamatok.

A keleti válságrégiókban sem sikerült valódi munkahelyteremtést végrehajtani. Az átalakított segélyezési rendszer és közmunka pedig akár a Fidesz ellen is fordulhat. Jól mutatják ezt az Éhségmenetek, amelyekre jó érzékkel csapott le az MSZP.

Összességében kijelenthető, hogy a kormányzati sikerpropaganda ellenére eddig nem sikerült valódi megoldást találni a munkanélküliség tartós csökkentésére, a foglalkoztatás is csak statisztikailag nő, valójában egyáltalán nem. A gazdaság tavalyi visszaesésével és - jó esetben - idei stagnálásával, a beruházások elmaradásával pedig nem is várható rövid távon a trend megfordulása.

tovább »

14 hozzászólás

Úgy nő a foglalkoztatás itthon, hogy mégsem - játék a statisztikával

2013.03.20. 08:04 makronom

Sokáig nem lehetett tudni, hogy vajon milyen okokkal magyarázható a jelentős foglalkoztatás növekedés Magyarországon, hiszen a gazdasági teljesítmény lassan már két éve lefagyott, a beruházási ráta és a befektetési kedv pedig soha nem látott mélypontra zuhant. Ráadásul a különböző munkaerő-piaci statisztikák más-más számokat mutattak, és néha jelentős eltérés is megfigyelhető volt a trendek között.

A KSH végül leleplezte, hogy milyen módszertant használtak, és milyen okok húzódnak meg a foglalkoztatás növekedése mögött. 2012-ben 66 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, és ennek több mint felét a közfoglalkoztatás adta - azt eddig is tudtuk, hogy a közfoglalkoztatás jelentős szerepet játszik a foglalkoztatás bővülésben. Amit viszont nem tudtunk, hogy a KSH a külföldön dolgozók bizonyos csoportját is beleszámítja a foglalkoztatás növekedésébe, amelyet bár statisztikailag nem lehet kifogásolni, hiszen a külföldön munkát vállaló is aktívnak számít, csakhogy gazdaságpolitikai szempontból a migráció, vagy a határon túlra ingázás egyáltalán nem a nevezhető pozitív sikernek.

tovább »

17 hozzászólás

Hogy hány magyar szavazó van? Államtitok!

2013.03.19. 08:06 Kate Beckett

A II. Orbán kormány egyik első lépése volt a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Ez a döntés azonban nem csupán szimbolikus: annak ellenére, hogy sokáig tagadták, a kétharmad 2011-ben szavazati jogot is rendelt az új állampolgárság mellé. Így a jövő évi választásokon (bár még nem dőlt el egészen pontosan, hogy hogyan) a külhoni magyarok is beleszólhatnak abba, kik üljenek majd az új, 200 főre zsugorított országgyűlésben.

Azt, hogy pontosan hány mandátum sorsáról dönthetnek majd, egyelőre csak megbecsülni lehet. Számításaink szerint nem sok, mindössze 1-3 mandátumról van szó, ami egy kiélezett szituáció esetén döntő is lehet. (Persze ez csak akkor igaz, ha a Fidesz nem írja át nagyon a választás szabályait!)

Mivel mi a Ténytárnál igyekszünk pontos adatokra építeni írásainkat, így március elején kértünk a kormányzattól az Átlátszó Ki mit tud-rendszerén keresztül a határon túli választópolgárok számáról is pontos adatokat. Kérelmünket azonban meglehetősen fura érvelés mellett elutasították. És nem is várjuk, hogy a kormányzat ezt elárulja nekünk, ugyanis éppen most tárgyal az országgyűlés egy olyan törvényjavaslatot, amely ezeket valamilyen nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkosítaná.

De akkor honnét tudhatjuk, hogy kik és hányan fognak szavazni pártjainkra, ki választja meg a miniszterelnököt?

tovább »

24 hozzászólás

Pintér Sándor eddigi legnagyobb hazugsága Pinokkió-díjat ér

2013.03.18. 08:01 Ténytár

Pintér Sándor a miniszterelnöknek íródó jelentésének kiszivárgó szövege szerint csütörtökön 14:54-kor „katasztrófahelyzetet hirdetett ki”. Ez a mondat elsőre rendkívül pozitívnak látszik, s úgy tűnik, hogy a rendszer jól vizsgázott.

Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban azonban bizonyos kérdések vethetők fel. Kezdjük ott, hogy egyáltalán nem igaz. Bár persze az lehet, hogy a belügyminiszter katasztrófahelyzetet érzékelt csütörtökön délután, de úgy tűnik, hogy maximum a katasztrófavédelem március 15-i műsorára utalhatott. Ugyanis a fényképek tanúsága szerint akkor kb. ott lehetett.

Pintér ezzel a kijelentésével egy exkluzív klubba, a Ténytár Pinokkió-díjasai közé került.

tovább »

125 hozzászólás

Tél tábornok vs. kormány -- 1:0

2013.03.16. 15:18 Ténytár

A 2013. március 14-15-ei időjárás rendkívüli és sajnálatos helyzetet teremtett nemcsak az egyes településeken, hanem a magyar közutakon is. A kormányzat álláspontja szerint ők mindent megtettek, amit meg lehetett és kellett tenni, s a rendkívüli körülmények és az autósok felelőtlensége miatt alakult ki ez a helyzet. Az autópályán rekedtek ezt másként látták. És mi is.

A közigazgatásnak számos lehetősége és eszköze lett (volna) a rendkívüli időjárás következményeinek elhárítására. A 2011-ben elfogadott új katasztrófavédelmi törvény, amely a polgári védelem és a tűzoltóság összevonásával, valamint a korábbi önkormányzati tűzoltóságok államosításával megteremtette az egységes, centralizált katasztrófavédelmi szervezetet, éppen az volt a kormányzati indokolás, hogy így egy egységes, rugalmas, a kihívásokra gyorsan és hatékonyan reagáló szervezet alakuljon ki. Márpedig a reakció éles helyzetben minden volt, csak nem gyors és hatékony.

Ez a szervezet pedig sajnálatos módon egyáltalán nem reagált és nem élt a törvény adta lehetőségeivel. Legalább 16-18 órás késéssel hirdetett katasztrófaveszély, és egyáltalán nem hirdetett veszélyhelyzetet. Pedig akkor a Pintér vezette irányító testület lehetőségei sokkal szélesebbek lettek volna, és elkerülhető lett volna, hogy fél-egy napos késéssel induljon meg a koordinált mentőakció.

Ráadásul az a kérdés is jogosan feltehető, hogy érdemes-e a katasztrófa-elhárítást ilyen durván centralizálni. Pont a közösségi haló ereje mutatta meg, hogy ilyen esetben egy legalább részben decentralizált rendszer sokkal hatékonyabban működtethető. Bár kétségtelen, hogy a politikai és szakmai felelősök a központosítás során könnyebben megtalálhatóak.

Márpedig ahogyan Orbán Viktor mondta az egységes szervezet 2012-es megalakulásánál mondott beszédében: "az állam mától nem moshatja a kezét".

Ahogy látni fogjuk a kormányzatban szó szerint is fejetlenség uralkodott. A miniszterelnök és egyik helyettese külföldön volt, a másik pedig nem hívta össze a vészhelyzet kihirdetéséhez kormányülést. Pintér Sándor pedig majd egy nap késéssel hirdetett katasztrófaveszély.

tovább »

69 hozzászólás

Eldőlt: Áder egy fideszes elvtárs - nekrológ

2013.03.14. 08:02 Ténytár

Kis hiján egy év kellett hozzá, de eldőlt: tegnap este a Magyar Televízió 1-es csatornáján a köztársasági elnök bejelentette, hogy aláírja az (általunk és mások által is bírált) Alaptörvény IV. módosítását. Ezzel eldőlni látszik a beiktatásakor általunk is megfogalmazott dilemma: Áder János marad-e fideszes elvtárs, vagy valódi államfője lesz-e Magyarországnak. Nem lett.

Egy újabb „tündérmesével”, az igazi köztársasági elnök illúziójával számolhatunk le, véglegesen. Áder sem más, mint Orbán Viktor megbízható kádere. Aki talán még rosszabb is, mint a Schmitt „törvényhozás motorja” Pál, aki tudatlanságában szolgálta ki Orbán rendszerét - Áder viszont nagyon is jól tudja, hogy mit csinál. Így már soha nem lesz belőle az „államszervezet demokratikus működésének őre." Hogy a nemzet egységéről ne is beszéljünk.

Azzal, hogy Szabó Máté alapjogi biztos, Sólyom László volt köztársasági elnök, az ellenzéki pártok, a civil szervezetek és a Ténytár kérésének ellenállva aláírja a IV. módosítást lehetővé teszi, hogy kétharmad birtokában bármilyen antidemokratikus rendelkezést az Alaptörvénybe emeljen.

Ezzel az Alaptörvény teljesen védtelenné válik a jövőbeni alapjogsértő beavatkozásoktól. Egyben Orbán, Áder segítségével lényegében bedarálta az Alkotmánybíróságot is, hiszen a kétharmaddal bármikor megkerülheti - ahogy teszi ezt pont most is.

Tegnap este annyit távolodtunk ez európai demokráciák normáitól, mint eddig soha a rendszerváltás után - pedig már amúgy sem a jó úton jártunk.