Mostanra kevesen vannak Magyarországon azok, akik szerint a Fidesz nem csalta el az áprilisi választásokat. Bár a kormánypártot a tények és a számok nem hatják meg, mindenki másnak azonban érdekes lehet mindaz, amit az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) megállapított hazánk új választási rendszeréről, a választásokról írt végleges jelentésében. A szervezet legfőbb megállapítása, hogy a Fidesz-KDNP jogosulatlan előnyhöz jutva nyert kétharmaddal a választásokon.
A jelentés alapján kijelenthető, hogy az új rendszer alkalmas volt arra, hogy több ponton súlyosan torzíthassa a választói akaratot: volt itt választókerület-manipuláció, győzteskompenzáció, állami propaganda a kormánypártok mögött, baráti civilek a kampányban, átláthatatlan kampányfinanszírozás, kettős mérce (sérült a szavazategyenlőséghez való jog) a külföldi magyarok szavazásánál, a kormánypártok irányában erősen elfogult médiapiac. Mindezt minden idők legdrágább választásán sikerült elérnünk.
Mostanra tehát immár papírja van arról a jelenlegi kormánypártoknak, hogy az általuk megalkotott torz választási rendszerrel tisztességtelenül jutottak előnyhöz az áprilisi választáson. Mi is számtalanszor írtunk arról a sajnálatos folyamatról, amelynek következtében mára Magyarország lassan a félig konszolidált demokráciák közé süllyed - balkáni értelemben.
Az alábbiakban az EBESZ-jelentés főbb megállapításait vesszük alapul, megmagyarázva azokat.
Mi az az EBESZ, és mit jelentget rólunk?
A rendszerváltó államok választásainak szabadságát és tisztességességét a nemzetközi szervezetek közül elsősorban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) figyeli, amely munkájában kialakult standardokra építkezik.
Az EBESZ választási megfigyelési gyakorlata viszonylag jól kiérlelt. Pontosan kidolgozott szabályokat alkalmaz tevékenysége során. Vizsgálata az objektív tények megállapítása mellett figyelemmel van az adott ország demokratikus hagyományaira és fejlődéseire is. Azaz, tendenciákat elemez, így egy nagyobb demokratikus hagyománnyal rendelkező ország választásainak megfigyelése során szigorúbb, mint egy alapvetően diktatórikus ország esetén.
Az EBESZ azonban csak megfigyel. Jelentéseinek közvetlen jogi hatása és szankciója nincs, csak a tekintélye miatt okozhat diplomáciai nehézségeket egy esetleges elmarasztaló vélemény. Mivel az EBESZ megfigyelő, valamint nem a jogi szabályozás, hanem a tényleges gyakorlat érdekli, jelentései mindig utólagosak. Nem a választási törvényhozásra, hanem a választások tényleges lebonyolítására vonatkoznak.
Az EBESZ vizsgálatait az ún. koppenhágai kritériumok alapján végzi, s azt is kiemelhetjük, hogy megfogalmazásaiban sokkal kritikusabb a működő demokráciákkal szemben. Azaz, minél többet vár el a korábbi demokratikus tapasztalatok alapján egy államtól, annál keményebben reagál a negatív fejleményekre.
Melyek voltak az EBESZ legsúlyosabb aggályai a magyar rendszerrel kapcsolatban?
A választási rendszer "testre szabása"
A kritikát úgy foglalhatjuk össze, hogy bár a választások egyértelműen szabadok voltak, ám a tisztességességben olyan problémák merültek fel, amelyeket még Orbán Viktor egyik legfontosabb nyugati szövetségese, David Cameron is szóvá tett gratuláló levelében.
Az új választási rendszerbe beépített "győzteskompenzáció" során a mandátumot eredményező győztes szavazatok is beszámítanak. Így abból a mandátumkörből, amely elvileg a veszteseket kellene hogy kompenzálja, a győztesek is kaptak egy részt. Elsősorban akkor, ha győzelmük jelentős volt. Az új szabályok hatását jól mutatja az, hogyha 2010-ben is így választottunk volna, akkor a Fidesz a megszerzett listás szavazatok alig több mint felével az országgyűlésben nem kétharmados, hanem háromnegyedes többséget szerzett volna (az összes mandátum 75,9 százalékát).
Csupán egyetlen torzító intézkedés, a győzteskompenzáció miatt 6 képviselővel többet küldhetett a Fidesz-KDNP az országgyűlésbe. Tehát enélkül nem lenne se kétharmad, se kétharmadhoz közeli állapot. Ez a tisztességtelen előny persze felveti a legitimitás kérdését is.
Választókerület-manipuláció
A Fidesz által kialakított új, 106 egyéni választókerületen alapuló választásnál a párt stratégái az úgynevezett "gerrymandering"-hez, azaz választókerület-manipulációhoz folyamodtak. A 106 körzetet úgy rajzolták át, hogy azoknak immár felében biztos többségben vannak a jobboldalra szavazók. 2006-ban például a jelenlegi rendszerrel már a Fidesz alakíthatott volna kormányt a szocialisták helyett. Bővebben a manipulációról itt olvashatunk. Az Index kutatásainak eredményeit összegezve kiderül, hogy a 106 választókerületből 59 erősen jobboldalra húz, 22 pedig erősen balra húz. A legdurvábban Pest megyében, Veszprémben és a Nyugat-Dunántúlon rajzolták át a választókerületeket, komplett baloldali fellegvárakat felszámolva.
Elfogult médiapiac
Ezen a területen sem bízta a véletlenre a választásokat a Fidesz. A médiaszabályozás 2010-es átalakításával a kormánypártok az ellenzéket kizárták a médiaigazgatásból, aztán pedig az új közmédiumok hírszerkesztését is centralizálták. A kereskedelmi televíziókból gyakorlatilag kizárták a politikai hirdetéseket, ezzel elvágva az ellenzéket az országosan legnagyobb lefedettséggel és nézettséggel bíró csatornákon való hirdetéstől.
Ugyanezeken az adókon közben töménytelen mennyiségben nyomatták a kormányzati propagandát - közpénzből. Ezzel pedig nem csupán a választás tisztaságát, de az EBESZ demokratikus európai választások feltételeit meghatározó koppenhágai szerződését is megsértette,
Mindeközben a Ténytár a Mérték Médiaelemző Műhellyel közösen elemzést készített, amelyben a közéleti hírek arányát, szerkezetét és azoknak súlyozását ismertettük. Ennek eredménye meghökkentő: Orbán Viktorról nem volt negatív hír a kampány során a vizsgált médiumokban.
A külföldön élő magyarok egy része nehezebben szavazhatott
Az új választási szabályozás jelentősen megnehezítette, sőt ellehetetlenítette azon külföldön élő magyar állampolgárok szavazását, akik itthon nem számolták fel magyarországi állandó, vagy ideiglenes lakhelyüket. Ez esetben két lehetőség közül választhattak az érintettek: hazajöttek és a lakóhelyük szerint voksoltak, úgy mintha itthon élnének, vagy pedig az adott külföldi országban a helyi külképviseleten, ami lakóhelyüktől akár több száz kilométer távolságra is lehet. Elég csak a Londonban élő egy-kétszázezernyi magyarra gondolni, akik csupán egyedül a követségen szavazhattak. És mindenki más a szigetországban, Glasgow-tól, Manchester-ig.
Eközben azok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, de az ország határain kívül élnek, az általuk választott időpontban, szavazatuk postázásával választhattak. Ez az eljárás diszkrimináló, mert különbséget tett a külföldön élő, de magyar állampolgárok között. A modern demokráciák egyik alapfeltétele, a választójog egyenlősége megköveteli azt is, hogy a szavazók azonos módon, azonos feltételek között adhassák le voksaikat.
Összegzés
Az EBESZ ezek mellett a gondok mellett a női jelölteket hiányolta, illetve kifogásolta azt is, hogy egyetlen kisebbségi jelölt sem jutott az országgyűlésbe .Ezek az EBESZ által is jelzett problémák nem ismeretlenek Európában: ahogy írtunk róla, az ilyen gondok jellemzően a balkáni államokban jelennek meg. Mostantól tehát a 2014-es választást hivatalosan is, legalább részben "elcsalt" választásnak tekinthetjük, hiszen azon a Fidesz tisztességtelen eszközökkel nyert kétharmaddal. Ez még akkor is így van, ha egyébként ezek nélkül is simán nyert volna áprilisban.
