A választások előtt, illetve az azóta eltelt időben gyakran hallhattuk, hogy Orbán Viktor és a Fidesz konszolidáltabb kormányzásra készül. Ennek azonban némileg ellentmond a választások utáni 3 hét, amelynek intézkedéseiből egyelőre korántsem egy konszolidációs pálya rajzolódik ki. Persze ki tudja, lehet hogy az új időszámítás csak a III. Orbán-kormány megalakulásával kezdődik.
Az elmúlt hetekben mindenesetre tovább folytatódott az a pökhendi erődemonstráció, amely az elmúlt 4 évben meghatározta a kormánypárt politikai kommunikációját akkor, amikor ellenvéleménnyel találkozott.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) felkérésére letarolták a kishantosi biogazdaságot, botrányos körülmények közt, az ígérettel ellentétben elkezdték építeni a megszállási emlékművet, Hoffmann Rózsa pedig utoljára nagyot rúgott a tanárokba azzal, hogy kötelező listát rakott eléjük a tankönyvválasztáshoz. Közben sebtében felavatott Várkert Bazár újra bezárt, kinyitott viszont Orbán ékszerdoboza Felcsúton, Orbán minden híresztelése ellenére közpénzből épült Pancho Aréna.
Sorra vettük az elmúlt 3 hét meghatározó közéleti eseményeit, íme az eredmény.
Forrás: szarvas.tumblr.com
1 nappal a választások után - Bezárt a Várkert Bazár
A választások előtt 3 nappal adta át Orbán Viktor nagy csinnadrattával a félkész Várkert Bazárt. Az átadó nyilvánvalóan csupán arra volt jó, hogy a választások előtt még egy eseményen díszeleghessenek a fideszes honatyák, és a hozzájuk közel álló értelmiségi kör. No persze ettől függetlenül mi is örülünk a Várkert Bazár megújulásának, és az is érthető, hogy a 4-es metró átadója után valami olyat is fel akartak mutatni Budapesten, amelyet teljességében az utóbbi 4 év alatt építtettek.
2 nappal a választások után - Újra építik a megszállási emlékművet, avagy csakazértis előre
Mi is írtunk már részletesen arról, hogy még tavaly év végén született döntés arról a kormányzatban, hogy Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára emlékművet állítanak a Szabadság téren. A projektet Lázár János kiemelt beruházássá nyilvánította, továbbá mintegy bruttó 317,5 millió forintot már el is különített a kormány az emlékhely létrehozására.
Az emlékmű körüli forrongás azért alakult ki, mert a zsidó hitközség mellett neves magyar történészek, civilek meggyőződése szerint a szobor történelemhamisítást valósít meg azáltal, hogy azt sugallja: mindazon szörnyűség, amely a második világháború alatt történt hazánkban, arról csak és kizárólag a náci Németország tehet, Magyarország pedig csupán egy ártatlan áldozat. Valójában ugyanis a két állam egymás szövetségese volt a világháború idején.
A Mazsihisz emiatt bojkottálja a Holokauszt emlékév programsorozatait, és nem kérnek a civil pénzekből sem, amelyet a kabinet biztosít számukra. Az erős ellenállás hatására a kormány elállt az emlékmű választások előtti felállításától, Orbán Viktor ígérete szerint húsvét után tértek volna vissza az ügy tárgyalására az érintettekkel.
Az emlékművet azonban a választás utáni napokban - tehát jóval húsvét előtt - ismét építeni kezdték, ezzel felrúgva a felek közti megállapodást. Ráadásul erről a Mazsihisz vezetése semmiféle értesítést nem kapott. Ezt követően lemondott a holokauszttúlélő Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója. Ellenzéki politikusok vezetésével nem sokkal ezután spontán tüntetés keretében lebontották az épülő emlékmű körül felállított kordonokat, amely körül azóta állandósult a feszültség a rendőrök és a szinte minden nap tiltakozó civilek között. Szerdán a szobor talapzatát is építeni kezdték, hiába tiltakoznak az érintetteken túl neves történészek, illetve diplomáciai úton Németország és az Egyesült Államok is.
4 nappal a választások után - Kirobbant a tankönyvbotrány
Hoffmann Rózsa utolsó csapásként április 10-én küldte ki az állami iskolákba tankönyvlistáját, amelyben évfolyamonként és tantárgyanként szerepel, hogy miből lehet majd oktatni. A lista több tantárgyból, köztük történelemből és magyarból egyáltalán nem hagy választási lehetőséget a tanároknak: egy könyv van, abból tessék választani. A teljesen kifordult rendszer legszürreálisabb elemeként Hoffmann Rózsa levelében megszabta azt is, hogy az igazgatók tankönyvrendelését az állami vezetésű tankerületeknek is jóvá kell hagyniuk. Ezt a tankerületi vezetők pedig csak akkor tehetik meg, ha az iskolák a javasolt tankönyvekből választanak.
Az államosított tankönyvpiacot legutoljára 1947-ben vezették be hazánkban. Hoffmann Rózsa vezénylete alatt az elmúlt évben újra ez történt. Ahogy arról már mi is írtunk, a 14 milliárdos piac újraosztása a tankönyvkiadóknak és nyomdáknak a csődöt, a helyzetbe hozott haveri cégeknek viszont ismét biztos bevételt jelent. Az pedig már senkit sem érdekel, hogy közben olyan anyagokkal tömik a gyerekek fejét, mint:
Részlet az új, 9-eseknek szóló kísérleti irodalomtankönyvből: „A görögök érezték, hogy miközben az ember okos, a teste néha nagyon nem okos, olyan, mintha az ember fölül okos lenne, alul meg oktalan állat, ekkor azt mesélték, hogy léteznek olyan lények az erdőben, akik alul kecskék, felül emberek, ők a szatírok, akik éjjel az erdőben szaladgálnak és nőkre fáj a foguk.”
Akár vicces is lehetne a fenti idézet, ha nem a gyermekeink taníttatásáról lenne szó. Így ugyanis elkeserítő az a színvonaltalanság, amit a kormány a közoktatásban művel.
A hivatalos tankönyvjegyzék egyébként szembe mehet a nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel is, ami kimondja, hogy a pedagógusokat megilleti a tankönyvmegválasztás joga. Ezen túl az iskolákban ezidáig több milliárd forint értékben felhalmozott tankönyvek sorsát is megpecsételi, amelyeket ezek után nem lehet majd használni, pedig állaguk alapján használhatóak lennének.
Az oktatás átalakításának következményeivel már mi is foglalkoztunk, az Index tegnapi írása is rámutat diákjaink hanyatló teljesítményére. Talán az ok-okozati összegfüggést sem lesz nehéz megtalálni.
Forrás: Index.hu
6 nappal a választások után - Az NFA felkérésére letarolták a kishantosi biogazdaságot
A kishantosi biogazdaság és népfőiskola 21 éve bérelte Fejér megyében azokat a földeket, amelyeket most az NFA a botrányos állami földosztások keretében más bérlőknek juttatott. A biogazdaság hiába pályázott az 452 hektáros területre, ahol 20 éve vegyszermentesen termelnek, így bio minősítést kiérdemelve a terményeikre. A döntően szubjektív szempontok alapján kialakított pályázati rendszerben egyetlenegy hektár földet sem nyertek. A helyi gazdák helyett a nyertes a 9000 hektár területen gazdálkodó Zászlós Tibor érdekeltsége (az Agrárkamara botrányos körülmények közt megválasztott alelnöke, aki egyébként a Fideszhez közel álló mezőgazdasági lobbi egyik feje) a Mezőfalvai Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.
A biogazdaság nem adta fel a harcot, jogi úton próbálta megtámadni az NFA döntését, illetve folyamatban van egy birtokvédelmi per is, a következő tárgyalás az ügyben április 25-én lesz, tehát mindössze pár napot kellett volna várniuk az új bérlőknek.
Mégsem ez történt, az NFA ugyanis április 11-én levélben felkérte (!!!) az új bérlőt, hogy kezdje meg a föld hasznosítását, illetve szintén az NFA bérelte fel azt a biztonsági céget, amely nem engedte be a tiltakozó aktivistákat a területre, ahol a Mezőfalvai Zrt. traktorokkal kitárcsázta az elvetett növényeket, ezzel 139 millió forintos kárt okozva a kishantosi biogazdaságnak.
De Kishantos nem csupán egy a sok-sok kisemmizett helyi gazdaságból, ennél jóval többről van szó:a Magyarországon egyedülálló projekt annak idején egy német-magyar kormányközi program keretében indult, dán közreműködéssel. A biovetőmag előállítás mellett népfőiskolát is üzemeltetnek, ahol több százan tanulták meg többek között a biotermesztés alapjait. Nem véletlen, hogy az ügyben megszólalt a dán nagykövetség illetve az ombudsman is, de zászlajára tűzte az ügyet a Greenpeace is.
Hogy akkor miért a pusztítás? Az ügy mögött vélhetően a bosszú áll, ugyanis a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ az egykori Vidékfejlesztési államtitkár, Ángyán József bázisa, aki kitálalt a Fideszt rabul ejtő oligarchákról, majd miután esélytelennek látta pártjában a változás lehetőségét, lemondott államtitkári posztjáról, majd kilépett a Fideszből. Mivel az új bérlőt az NFA kérte fel a pusztításra, egyértelmű az üzenet. Kishantost mielőbb el akarják tüntetni a föld színéről, és ha elvesztik a pert, valóban nem marad semmi a 21 évig működő mintagazdaságból.
2012-ben saját szavaival így beszélt erről: „Az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt maffiahálózat mindent vinni akar, a földtől, az erőforrásoktól, a támogatáson át a piacig… a zsákmányszerzés útjában álltam… maffiacsaládok, spekuláns oligarchák lehetetlenítették el a munkámat… elérte ezen érdekcsoport, hogy elfogyott körülöttem a levegő.”
15 nappal a választások után - Felépült a Pancho Aréna
A felcsúti stadion megnyitóján az összes fideszes és Fidesz közeli háttérember jelen volt, hogy megtekinthessék Orbán Viktor ékszerdobozát, az 1800 fős faluba telepített 3500 ember befogadására képes Pancho Arénát. Ki is sajnálhatná a „nem közpénzt” (- by Orbán Viktor) az összességében 3,8 milliárd forintból épült stadionra, amelyből 2,8 milliárd forint tao-ból folyt be, amely - ahogy az átlátszó írja - közjogi értelemben közpénznek minősül. Mivel a támogató cégek nem fizették be az államkasszába az adójukat, ez a pénz jelenleg hiányzik onnan. Így tulajdonképpen a tao állami támogatásnak tekinthető, tehát a Pancho Arénát, az Orbán házának szomszédjában felépült stadiont mégiscsak közpénzből húzatta fel a miniszterelnök.
18 nappal a választások után - Biztos a Fidesz kétharmad
Ahogy azt már a Ténytár is megírta, a baloldal csúfos vereséget szenvedett a választáson: amíg a Fidesz 133 mandátumot nyert, a Kormányváltók összesen 38 mandátumot kaptak. Bár a választás a hazai sajtó és a nemzetközi megfigyelők szerint sem volt tisztességes, a számok alapján a baloldal nem csupán a Fideszre igazított rendszer miatt kapott ki.
Hantaméterünk viszont jókora kilengést mutat, amikor azt olvassuk, hogy Kövér László szerint nem az új választójogi rendszeren múlt a kétharmad. Arról, hogy ezzel az eredménnyel 2010-ben messze nem lett volna kétharmados győzelme a Fidesznek, már mi is írtunk. Egyrészről a hazugság már csak az arányokon is tetten érhető: Az új rendszerben 2,1 millió szavazóval sikerült elérni a kétharmadot, amihez 2010-ben még 2,7 millió szavazó szükségeltetett.
Másrészt jópár budapesti választókerület eredménye csupán pár száz szavazaton múlott, így a gyakorlatban sok múlott a bizniszpártok rendszerre szabadításán is. Ráadásul a Fidesz Erdélybe kitolt bástyája, Tőkés László beismerte boldogan újságolta, hogy a külhoni szavazóknak döntő szerep jutott abban, hogy a Fidesz megszerezte a kétharmados többséget.
A budapesti 15. választókerület volt az MSZP utolsó védvonala, ahol jelöltjük, Kunhalmi Ágnes a végletekig harcolt azért, hogy a szavazatok újraszámlálásával végül ő kerülhessen ki győztesen a fideszes Kucsák László előtt. Végül egészen a Kúriáig jutott az ügy, az érvénytelen szavazatok átszámolása után azonban kiderült: Kunhalmira így is 56-tal kevesebben szavaztak érvényesen, mint Kucsákra, így megmaradt a 133 fideszes mandátum, és vele a kétharmad is.
