A magyarországi kormányzás az elmúlt években többször keltett felháborodást és vezetett parázs vitákhoz az EU-ban. A magyar demokráciát veszélyeztető folyamatok megfékezésére a héten az EU tagállamainak miniszterei aláírnak egy egyezményt egy olyan eljárás bevezetéséről, amely a jogállamiság tiszteletben tartását és az EU alapértékeinek betartását hivatott biztosítani.
De melyek ezek a sokat hangoztatott értékek? Többek között a szabadság, az egyenlőség, a demokrácia, a jog uralma, a fékek és ellensúlyok rendszere, az emberi jogok – úgy, mint az emberi élethez és a méltósághoz való jog vagy a kisebbséghez tartozók jogai – a pluralizmus, a tolerancia, az igazság, a szolidaritás, a nemi egyenjogúság és a diszkrimináció tilalma.
Bár az EU-s javaslat lényegesen felpuhult, így szankciókra nem számíthatunk, a tagállamok demokratikusságának közösségi figyelemmel kísérése azonban mégiscsak előrelépés. Ha ezidáig létezett volna ez a mechanizmus, valószínűleg fennakadt volna rajta jó néhány törvény az elmúlt négy évben: többek között a médiatörvény, az alkotmánysértő törvények alkotmányba foglalása, az ombudsmani rendszer szétverése, vagy a bírák hivatali idejük lejárta előtti nyugdíjazása. Igazán csak akkor örülhetnénk, ha az alapértékeket, amelyekre méltán lehet büszke a nyugati civilizáció, nem valamiféle külső kényszer, hanem a belső értékazonosság és a mellettük való elköteleződés hatására tartaná be a mindenkori kormányunk.
